137837. lajstromszámú szabadalom • Enyvhigítószer
2 137.837 A találmány szerinti hígítószer felhasználásával készült enyvezések nedves szakítási szilárdságának növekedése különösen a karbamid-formaldehidalapú' műgyantaenyveknél tűnik fel egész meglepő mértékben, melyek ugyanis az ismeretes hígítószerekkel, pl. technikai bükkönyliszttel 50— 100%-on túlmenőleg nem hígíthatok anélkül, hogy a kapott enyvezések nedves szakítási szilárdsága ennek folytán erősen ne szenvedne. Így pl. 100 rész karbamidgyantára több mint 300 rész, fenti minőségű tiszta bükkönyliszt hozagot használhatunk 15 kg/cm2 értékű és ennél magasabb nedves szakítási szilárdság megtartása mellett. A hígítóság fokozásának fontossága a nedves szakítási szilárdság erős csökkenése nélkül természetesen más műgyantaenyvek esetében is fennáll, különösen az aminotriazingyantáknál, amelyek magukban is igen nagy mértékben vízállóak. így pl. a malemingyantaenyvek, amelyeket a találmány szerinti minőségű bükkönyliszttel hígítottunk, olyan enyvezéseket szolgáltatnak, amelyek nemcsak hogy 300% feletti hozagoknál is hidegvízállóak, hanem még 200%-on túlmenő hozagokkal is megtartják főzéssel szembeni ellenállóképességüket. A következő példákban „tiszta bükkönyliszt" alatt, ha mást nem fűzünk hozzá, technikailag tiszta, azaz egyéb lisztektől messzemenően mentes, nagyfinomságú bükkönylisztet értünk, amelynek legalább 65%-a a svájci gyógyszerkönyv V. kötete szerinti VI. sz. szitán áthull. 1. példa: Héjmentes, a szokásos őrlési módszerekkel kapott tiszta bükkönylisztet (I) szitaelemzésnek vetünk alá és a 40, 50, 70 és 100-as DIN-sziták alkalmazása mellett frakciókra választjuk szét. A keletkező frakciókat enyvhígítószerként alkalmazzuk az itt következő kísérletsorozathoz. 10— 10 g karbamidgyantaenyvet a fenti frakciók 30— 30 g-jával, 0,5 g karbamiddal és 0,5 g ammóniumkloriddal szárazon összekeverünk és kb. 30 cm3 vízzel sűrű, de jól kenhető enyvekké keverjük el. Ezzel az enywel 1,4 mm vastagságú bükkfafurnérlemezeket forró sajtón rétegezett lemezekké enyvezünk össze. A kapott lemezeket ismeretes módon 4 napi száraz raktározás után száraz szakítási szilárdságukra, és 4 napi szobahőmérsékletű vízben való tárolás után nedves szakítási szilárdságukra megvizsgáljuk. Ugyanezt a kísérletsorozatot végezzük nagy héjtartalmú, ugyanilyen módszerekkel előállított tiszta bükköny liszttel is (II). Az alant közölt eredményeket az enyvezés minden m2 -ére 300 g enyv felvitelével kaptuk, 10 kg/cm2 nyomás alatt, 100 C° lemezhőmérsékleten és 5 perc sajtolási idővel. Szakítási szilárdság kg/cm2 -ben I. bükönyliszt II. bükkönyliszt Lisztfinomság szárazon nedvesen szárazon nedvesen 40 sz. szitán marad 50 sz. szitán marad 70 sz. szitán marad 100 sz. szitán marad 100 sz. szitán is áthull 25,0 11,8 28,2 11,3 32,9 15,2 29,5 15,6 28,8 15,0 23,2 27,6 29,0 28,6 28,5 4,1 11.3 12,6 12,9 13,2 Ezekből a számsorokból kivehető, hogy a durvább őrlés különösen a héjtartalmú lisztnél mutatja a nedves szakítási szilárdság olyan jelentékeny csökkenését, amely gyakorlatilag már nem elviselhető. Az előző példában alkalmazott karbamidgyantaenyvet például a következőképen állathatjuk elő: 1 mol karbamidot 2 mol formaldehiddel semleges vizes oldatban kb. 100 G°-on, zárt edényben felhevítünk addig, amíg az anyag lehűlt próbája vízzel felhígítva dús csapadékot ad. Ezután az oldatot óvatosan beszárítjuk és a maradékot pontjuk. 2. példa: Gabonatisztításból eredő bükkönymagvat az idegen magvaktól, különösen a konkolymagtól ismeretes módon megszabadítunk. Az őrlési folyamat közben a héj- és magrésaeket egymástól fajtázással elkülönítjük és mindegyikét különkülön finom porrá őröljük, mimellett a héjréstsek feldolgozásához gyorsanfutó verőmalmot használunk. A finomraőrlés végeztével &. két részletet egymással újból egyesítjük és az így keletkezett tiszte, teljes bükkönylisztet a következő kísérleksorozatnál karbamidgyanta hígítószereként használjuk. Karbamidgyantaenyvként ugyanazt a terméket használjuk, mint az 1. példánál. A hígítószert az enyvhez 0—500%-os mennyiségben adagoljuk. Keményítőszerként ismét karbamidot és ammótüumkloridot adagolunk, az I. péMárol azonos mennyiségekben. Az elkészített enyvezéseket az 1. példában ismertetett enyvvizsgálati módszerrel vizsgáltuk és a következő eredményeket kaptuk:
