137837. lajstromszámú szabadalom • Enyvhigítószer
137.837 Tiszta bükkönyliszthozag Szakítási szilárdság kg/cm2 -ben szára-zan nedvesen 0% 250/0 90% 100°/o* 32,4 34,9 35,3 34,3 28,4 29,6 25,6 26,1 1250/0 150% 1750/0 200o/o 33,0 32,7 33,2 31,8 26,8 25,2 22,2 21,6 2250/0 250% 2750/o 3000/o 31,2 33,3 32,2 35,3 19,4 17,6 20,8 17,8 3250/0 3500/0 3750/0 4OOO/0 32,4 31,5 30,1 30,0 17,7 14,6 18,6 17,9 4250/o 4500/o 475% 500o/o 28,5 26,3 22,5 28.8 13,7 12,6 13,8 14,8 Az 1. példában említett kartoamidgyantaenyv helyett hasonló sikerrel alkalmazhatunk egyéb karfoamidgyantaenyveket is. 3. példa: Bükkönymagvakat idegen magvaktól ismeretes módon megszabadítunk és finomra őriünk. A héjrészeket gyorsanfutó verőmalombain a legfinomabbra porítjuk és újból hozzáadjuk a többi bükkönyliszthez. Konkolymagvakat ugyancsak finomra őriünk és belőlük konkolylisztet készítünk. Hogy a két lisztfajtának a nedves szakítási szi' lárdságra való befolyását megállapíthassuk, kísérletsorozatot végzünk a fenti két liszttel és; ezek keverékeivel, valamint az 1. példában említett karbamidgyantával. Az enyvezési és vizsgálati feltételek ugyanazok, mint az 1. példában, éspedig. enyvfelvitel az enyvezett felület m2 -re kb. 300 g, enyvezési nyomás 10 kg/cm2 , enyvezési hőmérséklet 100 C°, idő: 5 perc. A hígítás aránya 300%, azaz 1O0 rész karbamidgyantaenyvre 300 rész hígítószert használunk. 1 *, Szakítási szilárdSÍ S 1 2 ság kg/cm2 -ben Tisz bük liszt rész Kon liszt rész Tisz bük liszt rész Kon liszt rész szárazon nedvesen 100 — 33,4 17,0 90 10 30,5 15,1 100 rész 80 20 31,8 14,8 Eígítószer 60 40 28,9 14.6 összetétele 40 60 30,7 12,5 20 80 30.1 12,2 — 100 30,5 11,9 Míg tehát tiszta bükkönyliszt alkalmazásával olyan enyvezésekhez jutunk, amelyek még 300% hígítószerhozaggal is hideg víziben igen jő vízállóságúnak tekinthetők, addig a konkolylisztnek már csekély adagja is a szilárdság olyan értékekre való csökkenését idézi elő, amelyek a DVL (Deutsche Versuchansanstalt für Luftfahrt) vízálló enyvezett rétegezett lemezekre vonatkozó előírásainak (15 kg/cm2) vagy nem biztosan vagy egyáltalában nem felelnek meg. 4. példa: Tiszta bükkönylisztből az őrlési folyamat közben kivonunk egy igen világos maglisztfrakciót és a legdurvább héj részleteket. A meglehetősen nagy héj tartalmú közbenső frakciót majdnem tapinthatatlan finomságúra őröljük. Eriyvezéseket készítünk melamm-formaldehid-gyantával a fenti hígítószer növekedő mennyiségű hozagaival, éspedig, mint az 1. példában, 1,4 mm vastagságú bükkfafurnérlemezekből, négyzetméterenként 300 g enyv felvitele mellett, 10 kg/cm2 nyomás betartásával, 100 C° lemezhőmérsékleten és 15 perces sajtolási idővel. A következő eredményeket értük el: Szakítási szilárdság kg/cm2 -ben Töltőanyaghozag 100 rész melamingyantára Szárazon szakítva Nedvesei szakítva 100 C°-os vízben 1 óráig való tárolás után szakítva 100 125 150 175 200 225 250 275 300 350 400 450 500 20* 15* 10* 100 125 150 175 200 225 250 275 300 350 400 450 500 30,4 29,3 30,8 34,0 33,5 33,3 36,4 33,2 34,1 38,6 26,3 34,1 35,2 22,1 24,1 28,7 29,6 28,7 28,8 28,8 23,2 20,6 20,8 18,6 18,8 17,1 15,6 13,7 13,2 15,0 12,6 18,6 13,2 12,2 szétrétegeződött » ») ?) »> A túloldali táblázatban a *-jelzés alatti adatok a német szabványelőírások rétegezett ..lemezre, rétegezett lemezipari szakmai alcsoport (1938). A számsorok egészen világosan megmutatják, hogy az alkalmazott hígítószerrel, még nagyfokú hígítás mellett is, a nedves szakítási szilárdság és a forró vízbeni vízállóság egészen meglepő mérvű megtartása érhető el. Az eőző példában megemlített melamin-formaldehid-gyanta pl. úgy állítható elő, hogy 1 mol melamint 3 mol vizes formaldehiddel gyengén lúgos oldatban 80 C°-on kondenzálunk, amíg az anyag próbája kevés vízzel felhígítva dús csapadékot ad. Ezután a gyantaoldatot óvatosan beszárítjuk és adott esetben megőröljük.
