137831. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hüvelyalakú alakdarabok készítésére, főleg aluminium ötvözetből álló nagynyomású palackokhoz

\ Megjeleni: 1962. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.831. SZÁM 7. b. 1-13. OSZTÁLY — A—4846. ALAPSZÁM Eljárás hüvely alakú alakdarabok készítésére, főleg alumíniumötvözetből álló nagynyomású palackokhoz Alumínium-Industrie^Aktien-Gesellschaft cég, Chippis (Svájc) A bejelentés napja: 1943. augusztus 26. z Svájci elsőbbsége: 1942. november 25. A találmány olyan eljárás, mely főleg alumí- , niumötvözetből álló hüvely alakú aiakdarabok készítésére alkalmas, elsősorban nagynyomású palackok előállítására. Lehet azonban a találmány szerinti eljárást més hüvelyszerű testek készítésénél is felhasználni, továbbá alkalmazható a találmány más jól alakítható nem vas-fémekhez, sőt eseteg vashoz is. Kisméretű nagynyomású fámpalackokat bádoglemezből mélyhúzással lehet előállítani. Nagyobb palackoknál, amelyek pl. 40 liter űrtantalmúak, a bádoglemezből való mélyhúzás már alig megvalósítható. Ezért az ilyen palackoknál más eljárással kell dolgozni. Lehet pl. sajtolt csőből kiindulni, amelynek egyik végét szűk nyak kialakítására összehúzzuk, másik végét pedig összehúzás után összehegesztjük. Egy imásik eljárás szerinti tömör nyerstestet sajtoló kölyüvel zárt alakmásba üregesen sajtolunk oyképp, 'hogy emellett a-munkadarab anyaga a sajtoló kölyü mellett felemelkedik. A további műveletek során a szűkített nyakat készítik el. A találmány szerint a palack falának felhúzását csősajtoló ej árasban úgy végezzük el, amint az a rúdsajtóknál (Strangpresse) szokásos. Ennél az új eljárásnál a fémtömböt az első munkamenetben tüske besajtolásával vastagfalú és fenékké] ellátott üreges testté alakítjuk ki. Emellett az alakmás tartójában oly. betétdarabot alkalmazunk, amely az üreges test fenekének azt a részét, amelyet a másod munkamenetben nem alakítunk, a kívánt külső alakra . -alakítja át. Ezután egy második munkamenetben a betétnek nyitott csőszerű ala'kmással való helyettesítése után az előbb kapott vastagfailú üreges testet a rúdsajtoló eljárássál (Strangpressverfahren) vékonyfalú üreges testté alakítjuk. Az eljárás többek között azt az előnyt nyújtja, hogy hüvelyszerű üreges testet,, melynek tetszés szerint alakított feneke van, a szokásos csősajtoló eljárás alkalmazásával nyitott álakmás segítségével két munkamenetben és ugyanannak a gépnek és tüskének felhasználásával állíthatjuk elő és ezenfelül a két munkamenet között csupán egy alakmás-ibetétet kell kicserélnünk. Lehetséges az is, hogy a teljes .betétdarab helyett, melyet a második munkamenet részére egy nyitott alakmássáll kell helyettesítenünk, olyan kombinált alakmás-betétet alkalmazunk, mely az első munkamenetben teljes alakmásként használható és amelyet a második munkamenet részére valamely középdarab eltávolításával nyílt alakmásmássá alakítunk. Az ilyen kombinált alakmás-betét lehetségessé teszi az idomdarab gyorsabb előállítását, mivel a középdarab eltávolítása az első munkamenet után kevesebb időt igényel, mint a teljes betét kicserélése egy nyitott alakdarabbal. Előnyös, ha előre kilyukasztott fémtömbből indulunk ki, melynek keresztmetszete kerek va^v sokszög alakú lehet. > Ezenfelül ajánható, hogy fémtömbökkéint előzete- _. sen sajtolt hengeres anyagot alkalmazzunk. Természetesen öntött tömbökből is kiindulhatunk, mivel az anyagot az eljárás két .munkamenetében messzemenően átgyúrjuk. Magától értetődő, hogy az eljárás kivitelénél azokat a rendszabályokat alkalmazzuk, amelyek a fémek rúdsajtolási eljárásánál szokásosak. így a kiindulási tömböt több száz foikra melegítjük elő, hogy a fém jobban folyjon. Ha üzemi okokból hosszabb szünetet iktatunk az első .és második munkamenet közé, akkoir szükséges lehet, hogy azt a vastagfalú üregtestet, -melyet az első munkamenetben állítunk elő, ismét a kívánt sajtolási hőmérsékletre hozzuk. A rajz a találmány szerinti eljárás egy kiviteli alakját mutatja, mégpedig az 1. ábrán sajtolt kiindulási tömböt láthatunk, kikeményíthető alumíniumötvözetből, melyet esztergályozással előzetesen lyukasztottunk, a 2, ábrán rúdsajtó azon részeit látjuk, melyek az eljárás megértéséhez szükségesek és melyen az üregtestet az első munkamenet befejezése után tüntettük fel, míg a 3. ábra