137795. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású fémgőzlámpa
Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 1,37.795 SZÁM 21. f. 82-87. OSZTÁLY — L—9502. ALAPSZÁM Nagynyomású fémgőzlámpa Licht A.-G. Vereinigte Glühlampenfabriken cég, Goldau (Svájc) A bejelentés napja: 1944. április 14. Nagynyomású fémgőzlámipákkal kapcsolatban a gyakorlat csak alkáli- vagy alkáliföldfémekkel aktivált elektródákat ismer. Mind ez ideig csak ezek tették lehetővé a higanygőzlámpák nagyobb megterhelését, aminek magyarázata, a szakértő előtt kézenfekvő. Az ily módon aktivált elektródák azonban elektromos túlterheléssel szemben meglehetős érzékenyek, még akkor is, ha ez csak egész rövid tartamú, úgyhogy mutatkoztak már törekvések ezeknek az elektródáknak más, nemaktivált elektródákkal való helyettesítésére. Mind ez ideig azonban nem sikerült a tisztán fémből való elektródák elporladását alacsony mértéken tartani és ilyen elektródákkal elfogadható élettartamú, gazdaságosan működő lárnpát létrehozni. Azt találtuk már most, hogy a kitűzött cél —' vagyis a szükséges emisszióhőmérséklet elérése nemaktivált elektródákkal anélkül, hogy ezt a lámpa élettartamát oly hátrányosan befolyásoló elporladás árán kelljen megvásárolni — megvalósítható, ha nemaktivált részből álló olyan elektródát alkalmazunk, amely fölött egy vele összekötött, a kisülés irányában elnyúló, nyitott, ugyancsak nemaktivált kengyel van elrendezve, melynek szabad vége a bevezető drót beforrasztási helye felé irányul. Nemaktivált rész gyanánt egyszerű, bádoglemezből készült lamellát, bádoghengert, legcélszerűbben azonban wolframdrótból készült tekercset lehet alkalmazni. A rajz a találmány szerinti izzóelektródával felszerelt fémgőz-ívlámpa több kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábra az egyik kiviteli alak nézete, a 2. ábra ugyanennek nézete 90°-kai való elforgatás után, a 3. és 4. ábra ugyanolyan lámpát mutat, mintáz 1. ábra, azonban más alakú elektródával, az 5. és 6. ábra elektródának egy további változatát mutatja, a 7., 8. és 9. ábrán a lámipacső külső felületén elrendezett elektródákat látjuk, a 10. ábra oly lámpát mutat, amely az 5. és 6. ábra szerinti elektródákkal van felszerelve és emellett még egy, a gyújtás megkönnyítésére alkalmas berendezést is tartalmaz, a 11. ábra ezen, a gyújtást megkönnyítő berendezésnek egy további módosítását szemlélteti. Az 1. és 2. ábra a, legegyszerűbb kivitelű elektródát tartalmazó lámpát mutatja. A bádoglemezből készült —1— lamella a —2— bevezetődróttal áll kapcsolatban és felső vége a nyitott —3— kengyellé van lehajlítva, amelynek szabad vége a bevezetődrót beforrasztási helye felé mutat. A lamella szimmetriatengelye gyakorlatilag egybeesik a kisülés tengelyével. A kengyel az —1— lamella másik oldala felé is lehet lehajlítva. A 3. és 4. ábrán bemutatott kiviteli alak egy, a kisülés tengelyével koaxiális —4— bádoghengert tartalmaz, amely felül az —5— kengyelben végződik. Ez a kengyel nyitott és szabad vége a bevezetődrót beforrasztási helye felé mutat. Az 5. és 6. ábra szerinti kivitelnél az izzóelektródát a —6— wolframdróttekercs alkotja. Ez a tekercs nem csúcsban végződik — mint ahogyan azt már javaslatba hozták, azonban alkalmasnak nem bizonyult —, hanem a nyitott —7— kengyelben, amelynek szabad —8— szára a —2— bevezetődrót beforrasztási helye felé van lehajlítva. A wolframdróttekercs tengelye a lámpa kisülési tengelyében fekszik. Mindezeknél a kiviteleknél a kengyeltartó elekíródák eleinte úgy működnek, mint a kisülés által felfűtött izzókatódák. A lámpa bekapcsolásának pillanatában az egész elektródarendszer — tehát a lamella és a kengyel, vagy a bádoghenger és a kengyel, vagy a tekercs és a kengyel — izzásba jut. A kisülési pálya felé forduló kengyel a nagyobb ionbombázás következtében nagyobb mértékben melegszik fel és a belőle kiinduló elektronemisszió hatása oly erélyes, hogy a kengyel a kisülési ív kiindulási -helyévé és lábpontjává válik. A lamella, illetve bádoghenger vagy dróttekercs kezdetben elektronokat emittáloak, a lámpa üzemében azonban termikus pufferként működnek. Mindegyik kiviteli alaknál a normális üzemi állapot a kengyel helyes méretezésiétől, vagyis a
