137795. lajstromszámú szabadalom • Nagynyomású fémgőzlámpa

2 137.795 bádoglemez vastagságától, illetve a drótátmérőtől függ. A találmány szerinti nagynyomású fémgőzlámpa gyújtási viszonyait a cső külső felületén az elektródák közvetlen közelében elrendezett, kapacitív hatású külön elektróda alkalmazásával hatályosa.n lehet befolyásolni. Ilyen elektróda legcélszerűbben a karmantyúvá kialakított alzatból képezhető ki, amelyet a .megadott célra oly hosszúra választunk, hogy az elektróda csúcsán túlérjen. A 7., 8. és 9. ábra ilyen karmantyús alzatokat szemléltet. A 7. ábra szerinti —12— cső lapított állványrészébe a wolframdrótból való —13— tekercs van befogva. Ez a tekercs a —14— kengyelben végződik, melynek tengelye a lámpa'tengelrye] egybeesik. Az elektróda mellső menete a kisülési pályába benyúló nyitott kengyelként van kiképezve. A tekercs menetmagassága egyezik a tekercsbe hajlított drót átmérőjével. A —12— cső külső felületén van a karmantyú alakú —15— elektróda elrendezve. Ez a karmantyú megerősítésre szolgál, áramot nem vezet és a lámpával szilárdan össze van erősítve. A karmantyú kapacitív hatású elektródát alkot; a belső elektródán a hosszirányban túlnyúlik és a gyújtásra oly előnyös befolyást gyakorol, hogy mái aránylag alacsony feszültség mellett is a gyújtás minden nehézség nélkül bekövetkezik. Ezután a nyomás a lámpában gyorsan felszökik és az elektródák emissziója következtében az üzemi állapot a legrövidebb idő alatt beáll, amit eddig csak bonyolult segédeszközök alkalmazásával lehetett elérni. A 8. ábra szerinti kivitelnél a karmantyú alakú —16— alzat nincs oly magasságig felvezetve, mint a 7. ábra szerinti kivitelnél. E —16— alzat azonban fémes kapcsolatban áll a —17— elektródával, amely a nyitott —14— kengyel legmagasabb pontja fölött végződik. A működés módja ugyanaz, mint az előző példa szerinti kivitelnél. A 9. ábra oly nagynyomású lámpára vonatkozik, amelynél a karmantyús —18— alzat a cső hosszirányában egész kis méretű. Ennek az alzatnak nincs fémes kapcsolata a —19— elektródával, ennek ellenére a lámpa gyújtása kifogástalan, úgyhogy adott esetben a karmantyús alzatot egészen el is lehet hagyni. A találmány szerinti nagynyomású lámpa gyújtása pillanatnyilag következik be és a normális üzemi nyomást igen rövid idő alatt elérjük akkor, ha az elektródák között a kisülési pályával párhuzamosan egy drótszálat rendezünk el, amelynek az elektródákkal semmiféle elektromos kapcsolata nincs és csak lazán van az elektródákat tartó lapított csőállványrészein megerősítve. Ez a megerősítés különbözőképpen alakítható ki és E-dott esetben neki a gyújtási folyamatban működési feladatot is lehet kijelölni. A 10. és 11. ábra ilyen megerősítésnek példáit mutatja. A 10. ábra szerinti kivitelnél a —-21— kvarccső nemesgaztöltést és az üzemi nyomással «rá-nyos mennyiségű higanytöltést tartalmaz. A —23— elektróda a lapított —22— csőállványba van beforrasztva. Ez az elektróda wolframdrótból való tekercsből áll, melynek menetmagassága egyezik a drótátmérővel és a kisülés irányába eső és a kisülési pályába belenyúló nyitott —24— kengyelben végződik. A lapított csőállványrész a cső belseje felé a —25— nyúlvánnyal van meghosszabbítva, amely a —26— drótszálnak megtámasztására szolgál. Ecélból a —26— drótból annak két végén a —27-t ék ercsm énetek vannak kialakítva és lazán a —25— nyúlványra ráfektetve. Ha a lámpát a neki megfelelő feszültség alá helyezzük, pillanat alatt kigyúl,' anélkül, hogy a —26— drótszál a gyújtási folyamatban észrevehetőleg közreműködnék. A kisülési ív a kvarccsőnek a drótszállal ellenkező oldalán fejlődik ki és fokozatosan eltávolodik a dróttól, míg csak az ívnek az üzemi nyomás által létrehozott beszűkülése végső állapotát el nem érte. A drótszál, melyet wolframból vagy tantálból készítünk, fokozatosan a sötétvörös izzásig felmelegszik, maga azonban a kisülési folyamatban nem vesz részt. A 11. ábrán bemutatott kivitelnél a —26— drótszál két —28—, —29— hengerre van ráhegesztve, amelyek a —25— nyúlványokat körülveszik. A —23— henger meglehetősen vastag és a cső hosszirányában túlnyúlik a —25— nyúlványon, de még körülveszi az elektróda -^23— tekercsét is; csak a —24— kengyel nyúlik ki a hengerből. A 11. ábra jobb oldalán a henger hossza kisebb és felső széle cakk ózva van; ezt a cakkozást azonban el is lehet hagyni. A bádoglemezből készült hangéi itt is oly hosszúra alakítható ki, hogy túlnyúlik a tekercs alakú elektródarészen. Úgy a 10., mint a 11. ábra szerinti kivitelnek bizonyos előnyei vannak, amelyeket a körülmények adottságai szerint használhatunk ki. Sem a henger, sem a drótszál a kisülésben nem vesznek részt. A gyújtást a drótszál lényegesein megkönnyíti. Szabadalmi igénypontok: 1. Nagynyomású fémgőzlámpa, azzal jellemezve, hogy elektródája oly nemaktivált részből áll, amelyből egy vele összekötött, a kisülés irányában elnyúló, nyitott, ugyancsak nemaktivált kengyel magaslik ki, melynek szabad vége a bevezetődrót beforrasztási helye felé irányul. 2. Az 1. igénypont szerinti nagynyomású fémgőzlámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy elektródája bádoglatmellából áll, amely a kengyellel egy darabot alkot. 3. Az 1. igénypont szerinti nagynyomású fémgőzlámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy elektródája bádoghengerből áll, amely a kengyellel egy darabot alkot. 4. Az 1. igénypont szerinti nagynyomású fémgőzlámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy elektródája wolframdrótból való tekercsből áll, amely a kengyellel együtt egyetlen drótszálból van kialakítva. 5. Az 1. igénypont szerinti nagynyomású fémgőzlámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kisülési cső külső felületén elektróda vari elhelyezve, mely a belső elektródát hosszának legalább egy részén körülveszi és annak külső csúcsán túlnyúlik.