137733. lajstromszámú szabadalom • Berendezés belső égésű motorral hajtott járművek önműködő vezérlésére

6 137.733 lasztó —20— rugójának hatása alatt semleges helyzetét veszi föl. A rudazat kezdeti helyzetébe jut vissza, de ezen művelet csak olyan lassan jöhet létre, amint azt az —RA— készülék megszabja, melynél a levegőnek bizonyos nyíláson kell átáramolnia. A —102— érintkező meg van szakítva, de a —101— érintkező isimét zárul az —RT— relé gerjesztése révén, ami a —63— érintkezőn át jön létre. Az —EMD— elektromágnes áramköre ily módon csak akkor szakad meg, mikor az —IH— megszakító ezt létrehozza, mely megszakító zárása —74— horgonyának tehetetlenségi nyomatékától, tehát a —75— tömegek helyzetétől függ. Mivel 'a —70— rugó a szakaszosan továbbított •—73— kerékre hat, elérkezik az a pillanat, amelyben a megszakító záródik és az —EMD— elektromágnes másodszor is gerjed. A —CO— átváltó ismét elfordul 90°-kal olyképp, hogy az —54— érintkező ismét a rajzon feltüntetett helyzetébe jut. A választó készülék valamennyi elektromágnese a telep negatív sarkára vagy a jármű alvázához vannak kapcsolva és mivel az —Sí— elektromágnes áram alatt van, a hozzátartozó —11— vezérlő rudat az —I— körhagyóra löki és abban a pillanatban, amikor az —EMD— elektromágnes löketének fenekére ért, vagyis mikor a választókészülék alkatrészeinek második csoportja befejezte egyik irányú mozgását, az —I— körhagyó olyan helyzetbe jutott, hogy a megfelelő —2— himba egyik —5— külső karjával működik együtt, ezt a himbát ferde helyzetbe billenti és bekapcsolja az első sebességfokozatot, amikor a —20— rugó hatása alatt az alkatrészeik második csoportja ismét felveszi a rajz szerinti helyzetet. Az —EMD— elektromágnes második gerjesztése ismét nyitotta az —IH— megszakítót és a —101— érintkezőt, továbbá zárta a —102— érintkezőt, amely azonban ismét nyílik, amikor az —EMD— elektromágnes visszaesik. A —101— érintkező nyitása megszakította az —RV— fő-relé áramkörét olyképp, hogy az —EMD— elektromágnes két működése után a teljes berendezés ismét nyugalmi helyzetében van, de azzal a különbséggel, hogy az első sebességfokozat be van kapcsolva és a kocsi elindult, amint az —AC— tengelykapcsoló bekapcsolása teljesen megtörtént. Ez a bekapcsolás a —41— szögemeltyű és az —RA— lassító —46— rúdja közötti erőművi kapcsolat folytán csak oly mértékben jöhet létre, ahogyan a levegő behatolhat az —50— hengerbe. Ennek behatolási sebességét az —RO— csap —48— részein levő nyílások viszonylagos helyzete határozza meg. A jármű álló helyzetéből az első sebességre való áttérés céljából ez a nyílás kicsi és ezáltal a tengelykapcsoló rugói csak lassan, fokozatosan tudnak hatni. Ily módon a kocsi indítása minden lökés nélkül történik. Ha a kocsivezető a jármű önműködő haladását kívánja, akkor a —25— fogantyút az —I— helyen hagyja és nem tesz egyebet, mint a —PA— gázpedált és az —PF— fékpedált működteti. Ebben az esetben, ha mérsékelten ad gázt a —PA— pedál csekély lenyomásával, vagy ha ezt a pedált teljesen benyomja, tehát sok gázt ad, akkor mindig és önműködően megkapja a legnagyobb teljesítményt, amely megfelel az adagolt gázmennyiségnek. Az —SC— centrifugális átváltó egymásután helyezi működésbe az —S— választókészülék elektromágneseit, hogy azok a motorteljesítménynek és a haladási ellenállásnak megfelelő sebességfokozatot kapcsolják be, mely ellenállás természetesen változik az út adottságai szerint. A gáz adagolása a motor szinkronizálását is létesíti a sebességváltás közben, olyképp, hogy több vagy kevesebb gázt ad és ilyképpen a motor minden zavaró jelenség nélkül ténhet át az új helyzetekbe. Ily módon a motor lassítja járását, ha egy meglevő sebességfokozatról magasabb sebességfokozatra akarunk áttérni, viszont nő a motor fordulatszáma, amikor az ellenkező kapcsolást kell létrehozni. A gázadagolás másik vezérlése jön létre minden sebességnövelés előtt és ez a vezérlés a sebességnövekedés ellen hat, amikor a motor által létrehozott kapcsolás nemi elegendő illetve nem felel meg az új követelményeknek, tehát nem tudja az ellenállást legyőzni. Ezek a gázadagoló műveletek az alábbiakban részletesen vannak ismertetve. Mikor a Ikocsi elindult és gyorsulni kezd, mert a vezető lenyomja a —PA— pedált, a centrifugális szabályozó —130— tengelye ugyanilyen arányban gyorsul. A —PA— pedál mozgása a —138— huzal révén továbbítódik a —139— karon át a —137— csavarra, amiáltal a —136— hüvely felfelé mozdul el és késlelteti —140— karjának a —142— lengő kefére gyakorolt hatását. A kocsi sebessége nő, a —134— tömegek a —136— hüvelyt lefelé mozgatják, hogy ily módon a —142— kefék áthidalhassák a —105— és —113— érintkezőket. Ekkor a következő áramkör zárul: Pozitív sarok, —26— szegmens, —27— érintkezőhíd, —I— érintkező, —105— és —113— érintkezők, —R3— ellenállás, —F— szorító, negatív sarok. Az —EG— elektromágnes az —R3— ellenálláson át áramot kap, ami nem elegendő a gázadagolás elzárására, de a motor mégis kevesebb gázt kap, noha a kocsivezető a —PA— pedált benyomja. Ha azonban a csökkentés ellenére a kocsi sebessége növekszik, akkor a —104— és —112— érintkezők lesznek áthidalva, hogy a következő áramkör záruljon: Pozitív sarok, —26— szegmens, —27—• érintkezőhídj —J— érintkező, —104— és —112—- érintkezők, —RT-— relé tekercse, negatív sarok. Az —RT— megszakítórelé gerjesztése zárta a —101— érintkezőt. Az —RV— fő-relé gerjesztve van olyképp, hogy — amint azt az első sebesség bekapcsolásánál már leírtuk — az —S—• választókészülék visszahúzódik. E készülék második alkatrészcsoportja haladómozgást végez és a, —9—• kar —8— orra a —7-— részihez ütközik, hogy a —2— himbát, valamint a sebességváltómű fogáskerékpárjait visszahelyezze a semleges helyzetbe. Ügy amint az első sebesség bekapcsolásánál leírtuk, először a —CO— átváltó megszakítja a bekapcsolt sebességfokozatnak megfelelő relé áramkörét, mert ez az átkapcsoló a —63—65— helyzetben van. A második gerjesztésnél, mikor a —-CO— átkapcsoló ismét zárja a választókészülék reléinek áramkörét, a —II— relé áramot kap a —103. 111. 110— és —118— érintkezők útján. A második sebességfokozatnak megfelelő —1— kör-