137733. lajstromszámú szabadalom • Berendezés belső égésű motorral hajtott járművek önműködő vezérlésére

137.733 7 hagyó elfordult és mikor az áramkör megszakad, a —20— rugó pedig működésbe lép, a sébességváltóműben a második sebesség kapcsolódik be. Ha a kocsi sebessége tovább emelkedik, a —144— kapcsoló amely rendes körülmények között a —110— és —118— érintkezőkön van, megkezdi emelkedését, áthidalja a —109— és —117— érintkezőket, hogy ismét -bekapcsolja az —R3

— ellenállást és fojtsa a gázt. Ezután a —144— kapcsoló a —108, 116— érintkezőikre jut, hogy gerjessze a megszakító —RT— relét. Mikor ez a kapcsoló elérkezik a —107, 115— érintkezőkre, gerjeszti a megfelelő sebességfokozat reléjét, mely a •—CO— átkapcsoló —64', 62— érintkezőin át zárja az —RV— fő-relét. Az —EMD— elektromágnes most záródhatik és az első oldást létesíti, melyet azután a második követi, amint azt már leírtuk. így a harmadik sebesség bekapcsolódik, mikor az elektromágnes másodszor visszaesik. Mindezen műveleteknél a motor gázadagolása a körülményekhez volt alkalmazva. Ennek megfelelően a —142— és —144— lengő kefék egyikének első mozdulata a sebesség fokozására a —105— és —113, ill. —109— és.—117— érintkezők áthidalásából áll, ami az —R3— ellenállásnak az —EG—- elektromágnes alsó áramkörében való jelenléte folytán a gázadagolás csökkentését eredményezi. Hogy a kefék folytassák mozgásukat, szükséges, hogy a gáz említett fojtása ellenére a motor által kifejtett nyomaték eléggé nagy legyen, a kocsi gyorsításához. Ha ez az eset nem áll fenn, megmarad az első sebesség. Ily módon megtakarítjuk a szerkezet fölösleges műveleteit. Ami a motor szinkronizálását illeti, vagyis a motor-fordulatszámnak a fltocsisebességhez való illesztését egy új sebesség bekapcsolásakor, figyelembe kell venni, hogy amint a —136— hüvely elkezdi süllyedését, a —146— fésű a —147— keresztdarabra hat, hogy ilyen módon lengő mozgásba hozza a —148— kefét és áthidalja a —119, 120— érintkezőket. Ezeknek a közvetítésével az —EG— elektromágnesnek az a része, amely a gázadagolás zárását szabályozza, a —29— érintkező és —31— érintkezőhíd révén a —32— szegmenshez van kapcsolva, amely a telep feszültségén van, valahányszor az —RV— relé gerjed. Ez a relé zárva van, alkar a —101— érintkező révén, akár pedig a —102— érintkező hatására, azon idő alatt, amely az —EMD— elektromágnes első gerjesztése és második mozgásának vége között eltelik, Ezen idő azt az időtartamot is magában foglalja, amely alatt a késleltetett záródású —IH— megszakító nyitva van. Ezen nyitvalartás idejét befolyásolja a —75— horgony tehetetlenségi nyomatéka, ez pedig a maga részéről a —77— továbbító helyzetétől függ. A leírt sebességváltás egész ideje alatt, amennyiben magasabb sebességfokozatba való kapcsolásról, tehát az —I— fokozatról a —Il-re—, vagy —II-ről— a —III-ra— való kapcsolásról van szó, a gázadagolás zárva van. Tehát még az esetben is, ha a kocsivezető a —PA— gázpedált lenyomja, a motor fordulatszáma csökken és amint a tengelykapcsoló második bekapcsolása befejeződött és az új sebességfokozat szintén be van kapcsolva, . a —CL— gázcsappantyú már ismét egyedül csak a —PA— gázpedál hatása alá kerül. Ha bármi okból kifolyólag a jármű sebessége csökken, ez azonnal hatást gyakorol a —134— tömegekre, továbbá a —136— hüvelyre és a —144— áramsöprűre ha a harmadik sebességgel haladt a kocsi, vagy pedig a —142— áramsöprűre, ha a második sebességgel haladtunk és ekkor a —136— hüvely süllyedő mozgása először az —RV— fő-relé áramkörét készíti elő az —RT—megszakító relé tekercsének gerjesztése által, majd pedig bevezeti az új sebességfokozatot, éspedig ellenkező irányban, mint az a magasabb fokozatba való átkapcsolásnál történt. A gázadagolás csökkentése nam azért történik, hogy a sebességet csökkentse, mert a kocsinak ekkor nem az a tendenciája," hogy túlhaladja a motor forgássebességét. A —136— hüvely ugyanezen mozgása a —148— kefét a —121— és —122— érintkezőkre viszi, olyképp, hogy az —EG— elektromágnes felső tekercse ekkor gerjed, aminek folytán a motor több gázt kap, tekintet nélkül arra, hogy milyen a —PA— pedál helyzete. A motor gyorsul és az alacsonyabb sebességfokozat bekapcsolásakor a motor állapota az új körülményekhez alkalmazkodik. Az amit most leírtunk, a kocsi önműködő vezérlésével létrehozott kocsivezetés közben előálló műveletek sorozata. Ezek a műveletek akkor jönnek létre, ha a —25— fogantyú az —I— ponton van. A kocsivezetőnek azonban módjában áll azzal a sebességfokozattal haladni, amellyel akar, anélkül, hogy az önműködőséget felhasználná és ehhez a —25— fogantyút kell használni. Ha ezt a fogantyút pl. az —I— helyzetből a —II— helyzetbe vitte, a —27— érintkezőhíd két megállása között érinti a —34— kontaktusok egyikét olyképp, hogy — amint azt a fentiekben már leírtuk — az —RT— megszakítórelé gerjed és a —101— érintkező zárul. Amint a telep feszültsége a —26— szegmens és a —27— érintkező közvetítésével a —22— szigetelt tárcsa —2— pontjára jut, a —II— elektromágnes, amely az —S— választóhoz tartozik, valamint a fő-megszakító reléje gerjednek és a műveletek sorozata pontosan ugyanaz, mint amit már ismertettünk akkor, mikor a semleges helyzetből az első sebességfokozatba való átmenetet írtuk le, de mégis azzal az egyedüli különbséggel, hogy most a második sebesség van bekapcsolva. A —25— fogantyú mozgása az első sebességről a másodikra való áttérésénél a —31— érintkezőhidat a —28— kontaktusra viszi, amely a gázadagolást záró elektromágnesseT áll kapcsolatban. Amikor az —RT— relé zárva van, a —CL— csappantyú minden alkalommal elfordul a gázadagolás csökkentésének irányában, ez pedig, úgy amint azt az önműködő munkamódnál leírtuk, mindaddig tart, ameddig szükséges ahhoz, hogy a motor állapota az új sebességi okozathoz igazodjék. A második sebességről a harmadikra való áttérés számára./ ha ezt a —25— fogantyúval létesítjük, a műveletek szorzata pontosan ugyanaz csupán azzal a különbséggel, hogy most a —III— elektromágnes gerjed az —S— készülékben és ez a gerjesztés arra való, hogy az új sebességfokozatot bekapcsoljuk a tengelykapcsoló második