137733. lajstromszámú szabadalom • Berendezés belső égésű motorral hajtott járművek önműködő vezérlésére

137.733 5 amely a ráerősített —139— karhoz van kapcsolva. Ily módon a —136— hüvely helyzete nem függ csupán csak a centrifugális —134— tömegek helyzetétől, hanem egyben a —137— csavar helyzetétől is, amelyet a —PA— gázpedállal befolyásolhatunk, vagy pedig a —PF—• fékpedállal, amellyel hasonló módon kapcsolódik. A —136— hüvelyhez több —140— és —141— kar van erősítve. A —140— kar a lengő, áramszedő —142— kefékre hat, amelyek szakaszos mozgása egymással kapcsolatba hoz a —143— érintkező lemezen elhelyezett kontaktuspárokat. Egy másik —144— kefe vagy áramsöprű a másik —145— érintkezőlemez kontaktusaival működik együtt. A —141— kar könyök alakú és a hajlékony —146— fésűt hordozza, amely a —130— tengellyel párhuzamos és amelynek kicsi ágai rugalmas kapcsolatban állanak a —148— lengő kefe —147— kereszttartójával. A —148— alkatrész működő vége a —149— érintkezőlemez kontakt tusainak egymással való kapcsolatát létesítheti. Az alkatrészek nyugalmi helyzetében a —148— lengő kefe —151— tengelyét az egymással szembenálló —150— rugók tartják a két —152— lemez mélyedéseinek fenekén, mely lemezeik .az alvázhoz vannak erősítve és a —148— kefe nem érintkezik a kontaktusokkal. Ha emellett a —136— hüvely az egyik, vagy másik irányban elmozdul, a —146— fésű elmozdítja a —148— kefét, amíg az a •—119— és —120— érintkezőket át nem hidalja, hogy ily módon az —EG— elektromágnes áramkörét előkészítse a gáz zárásának irányában, vagy pedig, hogy a —121— és —122— érintkezőket hidalja át, hogy ezt az elektromágnest több gáz adagolásának értelmében gerjessze. Ha emellett a —136— hüvely tengelyirányú mozgásának értelme megváltozik, az egymással szembenálló rugók visszaviszik a —148— kefét az érintkezők két csoportja közé, ahol az villamos szempontból hatástalan. Meg kell említeni, hogy a —120— és —122— érintkezők mindegyike a szigetelt —23— tárcsa —29— érintkezőjével kapcsolódik és, hogy ez az érintkező csak akkor van a telep feszültségén, amikor a —31— érintkezőhíd kapcsolatot létesít a —:29—

rész és a —32— szegmens között, amely csak akkor van áram alatt, ha az —RV— fő-relé zárva van. A —103, 104, 105— és —106— érintkezők, amelyek a —143— érintkezőlemezen vannak, valamint a —145— érintkezőlemez —107, 108— és —109— érintkezői a szigetelt1

—22—

tárcsa —I— érintkezőjével állanak kapcsolatban. A —110— és —111— érintkezők egymással vannak kapcsolva. A —112— és —116— érintkezők mindegyike az —RT— relé tekercsével van összekötve. A —113 —és —117— érintkezők a gázadagolást szabályozó —EG— elektromágnes —F— drótcsíptetőjével vagy szorítójával állanak kapcsolatban az —R3— ellenállás közvetítésével. A —114— érintkező villamos kapcsolatban van az —I— relével és a —118— érintkező a —II— relével, melyek az —S— választókészülékhez tartoznak. A —149— érintkezőlemezen a —119, 120, 121— és —122— érintkezők vannak. Ezek közül a —120— és —122— érintkezők a szigetelt —23— tárcsa —29— kontaktusával állnak kapcsolatban, a —119— érintkező pedig az —F— szorítóval és a —121— kontaktus az —EG— gázszabályozó elektromágnes —O— szorítójával van összekötve. (A —150— huzal vagy vezeték a —PF— fékpedállal kapcsolódik és azonkívül a —137— csavar —139— karjával van összekötve.) A leírt berendezés működésmódja a következő; A rajzon az összes alkatrészek nyugalmi helyzetükben láthatók. Az —AC— tengelykapcsoló bekapcsolt helyzetben van, a —2— himbák és a sebességváltómű —2— kerékpárjai semleges helyzetüket foglalják el. A —CM— kézi kápcsolószerv —25— fogantyúja a —Pl— ponton van. A —101— érintkező nyitott, tehát egyetlen áramkör sem zárulhat. A motor szabadon foroghat és semminő hatást sem gyakorol a kocsira. Az indulás céljából a kocsivezető a —25— fogantyút az —I— pontra helyezi. Mielőtt a fogantyú ehhez a ponthoz érkezne a —27— érintkezőhíd érintette a —34— kontaktusok egyikét és zárta a következő áramkört: Pozitív sarok, —26— szegmens, —34— érintkező, az —RT— relé tekercse, negatív sarok. Az —RT—• relé pillanatnyilag gerjedt, ami zárta a —101— érintkezőt, melyet zárva tart az —RT— relé permanens mágnese, noha a —26— szegmens és a —34— érintkező közötti kapcsolat meg van szakítva. Amikor a —27— érintkezőhíd az —I— ponthoz érkezik, a következő áramkör zárul: Pozitív sarok, —26— szegmens, —27— érintkezőhíd, —I— érintkező, —106— és —114— érintkezők, —I— választórelé, a —CO— készülék —64— és —62— érintkezői, az —RV— fő-relé, —101— érintkező és negatív sarok. Ebben az áramkörben levő két elektromágnes gerjesztve van. Az első, éspedig az —Sí— elektromágnes nem gyakorol hatást, mert az —1— körhagyók és a —2— himbák viszonylagos helyzete az —1— körhagyó minden mozgását meggátolja. Az —RV— fő-relé zárása a következő áramkör záródását idézte elő: Pozitív sarok, a késleltetett záródású —IH— megszakító, az —EMD— elektromágnes és negatív sarok. Az —EMD— elektromágnes gerjesztése a rudazatra hat az —AC— tengelykapcsoló oldása végett és miután a két —35— és —36— emeltyű együttese merevvé vált, az —EMD— mágnes megtölti az önműködő —RA— • lassítót, elfordítja 90°-kal a —CO— átkapcsolót, visszahúzza a választót és löketének végén nyitja az —IH— megszakítót, oldja a kontaktust az —RT— relé —101— érintkezőjénél és zárja a —102— érintkezőt. A -CO— átváltó működése a zárási művelet közepén jön létre olyképp, hogy mikor a választó vissza van húzva, az —54— érintkezőhíd már a —63^ és —65-— érintkezőkön van és megszakította az —SR— elektromágnes kapcsolatát a —B— telep negatív sarkával. A —102— érintkező záródása fenntartja az —RV— fő-relé gerjesztését az —54— érintkezőhídon át, mely híd az —R2— ellenállással, továbbá a —63— érintkezőkön át a teleppel áll kapcsolatban. Amikor az —EMD— elektromágnes visszaesik, mivel a sebességfokozatok reléi legerjedtek, a vá-