137733. lajstromszámú szabadalom • Berendezés belső égésű motorral hajtott járművek önműködő vezérlésére

1ST.733 3 ket a rajzon ugyanolyan jelekkel, illetve számokkal jelöltünk meg, mint a —21— tárcsán és amelyek a —B— telep pozitív sarkával hozhatók kapcsolatba a —36— szegmens révén, amelyen a —27— érinl'kező csúszik el és ez a —24— tengellyel áll összeköttetésben, tehát a —25— fogantyúval mozgatható. A szigetelt —22— tárcsán vannak még a —34— érintkezők, amelyek körív mentén foglalnak helyet és átmérőirányban szemben vannak a sebességfokozatokhoz tartozó érintkezőkkel, de ez utóbbi érintkezőkhöz képest eltolt helyzetben éspedig az őket elválasztó középponti szög felével. Valahányszor a —25— fogantyúval az egyik sebességfokozatról áttérünk egy másikra, az elmozdulás közepén pillanatnyi villamos kapcsolatot hozunk létre a —26— szegmens és a —34— érintkezők között. A sebességfokozatok II, III és IV érintkezői az ezekhez" a sebességfokozatokihoz tartozó választóelektromágnesekkel vannak összekapcsolva és ennek megfelelő jelzést viselnek. Az I érintkező villamos kapcsolatban áll a centrifugális szabályozó egyik érintkezőlémezén levő egyik kontaktussal. Mindegyik —34— érintkező párhuzamosan van kapcsolva és az —RT— megszakítórelé tekercsén át a telep negatív sarkával kapcsolódik. A szigetelt —23— tárcsán van a három —28, 29 és 30— érintkező, amelyek a —31— érintkezőhíd segítségével kapcsolatba hozhatók a —32— szegmenssel, mely a maga részéről a —B— telep pozitív sarkával villamos kapcsolatban áll az —RV— fő-relé közvetítésével, amelyet az alábbiakban részletesebben ismertetünk. A —23— érintkező az —F— rúddal áll kapcsolatban, a —30— érintkező pedig az —O— rúddal van összekötve, amely rudak a gázszabályozó —EG— elektromágneshez tartoznak. A —29— érintkező az —SC— centrifugális szabályozó egyik•" érintkezőlemezével (oldalával) áll kapcsolatban. A —31— érintkezőhidat az egymással szembenálló —33— rugók a —29— érintkezőn tartják, de ennek a hídnak a —CM— átváltó tengelyével való erőművi kapcsolata olyan, hogy mikor a tengelyt a —25— fogantyúval az egyik vagy másik irányban elfordítjuk, az érintkezőhíd követi ezt a mozgást, mindaddig, amíg a —28— vagy a —30— érintkezőt el nem érinti és itt marad, ha csak ez a mozgás nem válik ellenkező irányúvá, hogy visszakerüljön a —29— érintkező mögé az egymással szembenálló —33— rugók hatása alatt, amint a —24— tengely az első sebességfokozat és hátramenet közötti közt be nem járja. Mindannyiszor, amikor valamelyik sebességfokozatból egy magasabb sebességfokozatba megyünk át, működtetjük a gázszabályozó elektromágnest a gázcsappantyú zárása irányában, viszont ennek az ellenkezőjét tesszük, amikor egy bizonyos sebességről alacsonyabb sebességfokozatba megyünk át, de az áram csak akkor halad át, ha az —RV— relé zárva van. Amikor a —25— fogantyú I és III között van, a —31— érintkezőhíd kapcsolatba hozza a —29— érintkező segítségével a centrifugális szabályozó egyik érintfcezőlemezét a telep pozitív sarkával, de az —EG— elektromágnes soha sincsen gerjesztve. Az oldó —EMD— elektromágnesnek nagyon telített armatúrája van, amelynek magja egy rudazat segítségével az —AC— kapcsolóval áll öszszeköttetésben, továbbá a. —CO— átkapcsolóval, •a légnyomásos —RA— lassítóval és a választókészülék könyök alakú —15— emeltyűjével. Az —AC— tengelykapcsolóval való mechanikai kapcsolatot a- —35, 36— körhagyók hozzák létre, amelyek a —37— illetve —38— forgáscsap körül lengőmozgást végezhetnek és közben egymásra támaszkodnak. A —36— körhagyóhoz van erősítve a —39— kar, amely a —35— körhagyóval a karon áthatoló —40— pecek révén kapcsolódik. A —39— kar a —38— f orgácsap körül fordulhat el a —41— szögemeltyűhöz képest, amelynek —42— villája az —AC— tengelykapcsoló oldására való. E tengelykapcsoló oldását a rajzon fel nem tüntetett rugók végzik. Amikor az —EMD— elektromágnes armatúrája behúz, a —35— körhagyó megkezdi elfordulását a —37— középpont körül és mozgásba hozza a —36— körhagyót, valamint a —39— kart a —40^- pecek révén. Ez a mozgás azonnal a tengelykapcsoló oldását létesíti és ha a két körhagyó egymásra támaszkodik, az oldás fennmarad anélkül, hogy az —EMD— elektromágnesnek erőt kellene kifejtenie, mert a rendszer ez esetben merev és a —41— emeltyűt már nem hajtja az oldó elektromágnes. A —35— körhagyó egyik vége csuklósan kapcsolódik a —43— rúd segítségével a —44— szögemeltyűvel, amely szabadon foroghat a —45— tengely körül és másik vége a —46— rúddal van összekötve. Ez. a rúd a légnyomásos —RA— lassítókészülékhez tartozik, amelynek dugattyúján olyan szelep van, mely a levegőt szabadon engedi az —50— hengerbe, de a levegő, kiáramlását nem engedi meg. Ez a henger a —168— cső révén az —RO—• csappal kapcsolódik, amelynél a nyílás nagysága a —2— himbák helyzetétől függ. E célból ennek a csapnak —48— háza vagy tokja olyan részekből áll, amelyek egymáshoz vannak illesztve és réseket tartalmaznak, amelyek egymást többé vagy kevésbé takarhatják el a kiáramlás keresztmetszetének növelésére vagy csökkentésére. E célból ezek a részek a —49— karok révén a —2— himbákkal kapcsolódnak, amely karok átviszik a részekre a —2— himbák pillanatnyi állását. Az —RO— csap nyitása akkor a legnagyobb, mikor a —2— himbák a semleges helyzetben varínak. Az —EMD— elektromágnes magjának a rudazatra kifejtett húzóereje az —50— henger megtöltését eredményezi, de a rudazat egyes részei, amelyek közvetve mind az —AC—• tengelykapcsoló rugójának hatása alatt állnak, nem vehetik fel nyugalmi helyzetüket és a tengelykapcsolót nem lehet bekapcsolni ismételten, csak akkor, mikor a legközelebbi löket jön létre az —50— hengerben és csak olyan időben, amelyet az —RA— lassító —50— hengerének kiürítési lehetősége határoz meg. Másszóval a bekapcsolás függ a —48— tok szabad nyílásának nagyságától és ily módon a —2— himbák helyzetétől. Ez a nyílás legkisebb akkor, amikor elhagyjuk a semleges helyzetet, tehát a jármű álló helyzetében az első sebességre térünk át; valamivel nagyobb a nyílás mikor az első sebességről a másodikba kapcsolunk és még valamivel nagyobb, ha a második sebességfokozatról a harmadikra térünk át.