137454. lajstromszámú szabadalom • Csapágy forgóablakokhoz
2 137.454 alkalmas módon kapcsolt szárnnyá van összekötve. A (2, 3) szárnyak tehát mindig egymással együtt forognak, kivéve, ha azokat tisztítás céljából széjjelkapcsoltuk. Az (1) kereten a (4) ágyazórész vagy lemez van például csavarokkal megerősítve; a lemeznek három kinyúló (5, 6, 7) karimája van. Az (5) karima felső (5a) végén kiszélesedik, míg a (7) karimának a (7a) nyúlványa van, mely a (7) karima hosszának csak egy részére terjed és az (5, 7) karimák között hidat alkot. A (7a) nyúlvány a (4) lemez mentén vonul és ez a nyúlvány, a (7) • karima és a (4) lemez együttesen az (5) ábrán láthatóan V alakú hornyot alkotnak. Az egymással szembenálló (6) és (7) karimák görbületi sugara különböző és a karimák homorú oldalaikkal fordulnak egymás felé. A mozgatható (8) csúszósamnak a (7) karima felé hajló, ék alakúan keskenyedő (8a) pereme vagy bütyke van, mely a (4, 7, 7a) részek alkotta V alakú horonyba illik, anélkül azonban, hogy a horony fenekét érintené. A csúszósarúnak két (8b, 8c) mélyedése van, míg a (8d) oldalfelülete a csúszósaru végső helyzetében az (5) karimán fekszik fel. A (7a) nyúlványnak a (7b) mélyedése van, mely a (8b) mélyedéssel azonos kialakítású. A mozgatható (2, 3) kapcsolt szárnyakon alkalmazott alkatrészt a (9) lemez alkotja, mely a (10) csapot és az ívelt (11) karimát hordja. Az ablak zárt helyzetében a részek az 1. ábrán látható helyzetet foglalják el. Akkor a szárnyakon megerősített (10) csap a (8) csúszósaru megfelelő (8b) mélyedésében nyugszik, míg a (11) karima a csúszósaru megfelelő (8c) kivágásába fogódzik. A (11) karima hatása alatt most a csúszósaru legalsó helyzetéből felfelé tolódott. Az ablak nyitásakor a (2, 3) kapcsolt szárnyakat elforgatjuk, amivel együtt a (11) karima is megfelelően elmozdul. Egyúttal a (10) csap lefelé mozog, úgy, 'hogy az e csap és a (11) karima között fogvatartott (8) csúszósaru a 2. ábrán látható legalsó helyzetébe tolódik el. Emellett a szárnyak teljes súlya a (8) csúszósarura nehezedik és ezt a (4, 7, 7a) részek közötti V alakú horonyba szorítja, amivel a szükséges fékhatást elérjük. A kapcsolt szárnyak tehát, ha azokat elengedjük, bármilyen szöghelyzetben állva maradnak. Figyelembe veendő, hogy a leírt mozgás közben a (10) csap a (8) csúszósaruhoz képest nem fordul el és így a kapcsolt szárnyak a (10) csap körül nem lenghetnek ki. Hangsúlyozandó továbbá, hogy miközben a részek az 1. ábra szerinti helyzetből a 2. ábrán látható helyzetbe mozognak, az összes részek teljesen kényszermozgásúan vezetődnek. Ezért nem történhet meg, hogy a (8) csuszós.arú megakad és ekkor a kapcsolt szárnyak a (10) csap körül forogni kezdenek. A kapcsolt szárnyak a (10) csap körül csak akkor fordulhatnak el, ha a (8) csúszó» saru legalsó helyzetét elérte és (8b) oldalfelülete az (5) karimához fekszik. Bizonyos, használatos csapágyakkal ellentétben a találmány szerinti csapágy részei közbenső helyzetekben nem akadhatnak el, hanem a találmány értelmében minden mozgás kényszermenetű sorrendben következik be, A (8) csúszósaru a (11) karima meghosszabbításában van és ezzel fokozott fékező hatást érünk el. A (8) csúszósaru azonban el is hagyható és ebben az esetben a (11) karimát lefelé úgy hosszabbítjuk meg, hogy kellő súrlódás mellett közvetle.nül a (7) karimához vagy helyesebben a (4, 7, 7a) részek közötti V alakú horony falaihoz fekszik. A (11) karima alsó vége ennél a kivitelnél célszerűen ék alakú, úgy, hogy a horonyba kellő súrlódással Illik. A fékező hatást azzal fokozhatjuk, hogy a (7b) mélyedésben éspedig annak a (7) karimához legközelebb levő szélén ferde felületet alkalmazunk, mely a (10) csapot az 1. és 2. ábrát tekintve balfelé szorítja, úgy, hogy a (11) karima homorú oldalával az (5) karimához és az (5a) bővülethez szorul. Ha a (8) csúszósaru valamilyen okból túlságosan lomhán mozogna vagy megakadna, mielőtt legalsó helyzetébe ért volna, a (6) karima a (11) karimát megakadályozza abban, hogy — habár a kapcsolt szárnyak ilyenkor a (10) csap körüli elfordulásra hajlandóságot mutatnak — felfelé lengjen. Mint már fent említettük, a szárnyak csak akkor lenghetnek a (10) csap körül, amikor ez a csap a (7b) mélyedésbe hatol. Miután a (10) csap a (7b) mélyedésbe ért, a szárnyak a csap körül tovább foroghatnak. Most a (8) csúszósam (8d) oldalfelületével az (5) karimához támaszkodik, úgy, hogy a (11) karima nem szorul a csúszósaru és az (5) karima közé, hanem szabad marad és felfelé lendíthető. A részek helyzete most olyan, hogy a (11) karima a (6) karima mentén elhaladhat, mint ezt a 3. ábra mutatja. Esetleg a (7b) mélyedés olyan kialakítású lehet, hogy ennél a mozgásnál a (11) karima súrlódással az (5) karimához és azután a (6) karimához szorul, úgy, hogy ezzel a kívánt járulékos fékezőhatást elérjük. A (11) karima homorú oldala fokozatosan és fékezőhatás közben a helytálló (7) karima felső éléhez fekszik. Ezzel elérjük, hogy a szükséges fékezőhatás gyakorlatilag a szárnyak teljes forgása alatt létrejön, úgy, hogy az ablak nyugodtan leng. A szárnyak körülbelül 180°-kal forgathatók el. Az ablak zárásakor a részek mozgása a leírttal ellenkező irányban történik. A szárnyak a helytálló keretből csak akkor emelhetők ki, ha azok a zárt helyzetből kürölbelül 180c -kal kifordultak. A szárnyak nem szándékolt kiakadásának veszélyétől tehát nem kell tartani. A 6—11. ábrák csúszósaru nélküli kivitelt mutatnak, melynél tehát a csapágy összes részei vagy a helytálló ablakkerettel vagy a mozgatható kapcsolt szárnyakkal szilárdan vannak összekötve. Ennél a megoldásnál a helytálló (1) ablakkereten a (20) lemez vagy ágyazó rész van megerősítve, melynek két (21, 22) karimája van. A (21) karima gyakorlatilag egyenes és felül a kissé görbített (21a) részben végződik. A (22) karima ívelt, például körív alakú, A (20) lemezen továbbá a (23) toldat van megerősítve, melynek a (24) bemetszésé van. A mozgatható (2, 3) szárnyakon a (25) lemez vagy vertrész van megerősítve, melynek egyrészt a (26) csapja, másrészt a görbített (27) karimája
