137454. lajstromszámú szabadalom • Csapágy forgóablakokhoz

137.454 3 van. Ez a karima végén (alul) a (26) csap felé fordított homorú oldalán a (27a) kiemelkedésekkel és ezek között mélyedésekkel van ellátva. Mint legjobban a 11. ábra mutatja, a (27) karimának ez a vége felhasított, úgy, hogy benne a V alakú (28) kivágás képződik. Ez a kivágás a. (22) karimán alkalmazott, megfelelő (29) bütyökkel működik együtt. A 6. ábra a részek helyzetét az ablak zárt állapotában mutatja. A (27) karima alsó vége a (28) kivágással a helytálló (29) bütyökhöz, ellenkező vége pedig a (21) karimához fekszik. A (26) csap viszont teljesen szabad. Ha most a szárnyakat az ablak nyitása céljából kilengetjük, akkor a (26) csap mindaddig lefelé mozog, míg a helytálló (23) toldat a (24) mélyedésébe lép (7. ábra). E mozgás közben a (27) karimának alsó, felhasított széle a (29) bütykön súrlódással mozog, úgy, hogy a szükséges fékhatást elérjük. Ez a fékhatás úgy méretezendő, hogy az ablak, ha azt elengedjük, minden szöghelyzetben megálljon. A 7. ábrán látható, kissé nyitott helyzetből a kapcsolt szárnyakat úgy, amint azt a 8. ábra mutatja, tovább forgatjuk ki. Emellett a szárnyak a (26) csap körül, mely most a (24) mélyedésben nyugszik, elfordulhatnak. E mozgás egy része alatt a (27) karima domború része a (21) karima görbített' (21a) végén fekhet fel; ehhez az szükséges, hogy a (24) kivágást megfelelően alakítsuk. A szárnyak folytatólagos mozgása közben a (27) karima homorú felülete a (22) karima felső széléhez fekszik, úgy, 'hogy a folytatólagos mozgás alatt a szükséges fékezőhatás létrejön. A mozgás vége felé a (22) karima felső széle a (27a) nyúlványok közötti mélyedések egyikébe hatol. Ha most az ablakot elengedjük, akkor a beállított helyzetben biztosan állva marad, úgy, hogy a helyiségbe a napfény a lehető legnagyobb mértékben betódul, anélkül, hogy az üveglapokon kellene átmennie. Ezzel az ibolyántúli, sugarak, melyeket az üveg különben elnyelne, beléphetnek. A szárnyak egészben körülbelül 180°-kal lengethetők ki. Ha a szárnyakat az ellenkező irányba visszalengetjük, akkor a részek a leírt módon működnek, úgy, hogy a kívánt fékhatást akkor is elérjük. A 6—11. ábrákon feltüntetett megoldásnál például a (6) karimához (1—5. ábra) hasonlóan járulékos karimát alkalmazhatunk, mellyel a vertrészeknek forgás közbeni kényszermenetű vezetését érjük el. A (11, illetőleg 27) karima a fékhatás elérésére közvetlenül a (7, illetőleg 22) karima homorú oldalán fekhet fel. Megjegyzendő, hogy a találmány szerinti csapágynál a fékezőhatást kizárólag csúszó és nem gördülő súrlódással hozzuk létre. A 12. ábrán látható foganatosítási alaknál a helytálló (1) kerethez a (4) lemez van erősítve, melynek a görbített (7) karimája ,és a vályualakban meggörbített (70) része van. A (4) lemezhez továbbá még a Z-alakban meghajlított (71) rész van erősítve, ügy, hogy e rész széle és a (7) karima között a (72) horony képződik. A (4) lemeznek továbbá a befelé görbített (73) szárnya van. A (70) vályúban a (8) csúszósam van elrendezve. A mozgatható (2, 3) szárnyakhoz erősített veretet a (9) lemez alkotja, melynek (10) csapja és görbített (11) karimája van. A (10) csapban marással a kerületi (7a) horony van kialakítva, melybe a (71) rész széle fogódzik. A működés módja lényegileg ugyanaz, mint az 1—11. ábrákon feltüntetett megoldásoknál. A (10) csap a (72) horonyban biztosan vezetődik és, mivel a (11) karima a (73) szárnyon felfekszik, további vezető- és fékezőhatást érünk el. Szabaö.álmi igénypontok: 1. Csapágy olyan ' forgóablakokhoz, melyeknek (az ablak mindkét oldalán elrendezett) két forgástest körül, amelyek a forgó vagy lengő mozgás különböző szakaszaiban hatásosak, körülbelül 180°-kal elforgatható egyszerű vagy kapcsolt, kettős szárnyaik vannak és melyet a szárny vagy szárnyak súlyát a zárt helyzetből kiinduló forgó mozgás első részében kizárólag felvevő, a forgó mozgás első része alatt hatásos forgástesten (11, illetőleg 27) elrendezett súrlódó- vagy fékezőfelületek, valamint ezt a súlyt a forgó mozgás második része alatt legalább részben felvevő forgáscsap (10, illetőleg 26) jellemeznek. 2. Az 1. igénypont szerinti csapágy foganatosítási alakja, jellemezve a mozgás irányához harántirányban görbített, például ék alakú súrlóHofelülettel (7, 7a, illetőleg 4, illetőleg 29) melyen az első forgástest, mely a szárny vagy a szárnyak súlyát a forgó mozgás első részében hordja és melyet célszerűen karima vagy nyúlvány (11, illetőleg 27) alkot, a fékhatás fokozására közvetlenül vagy csúszósaru (8) közbeiktatásával felfekszik. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti csapágy foganatosítási alakja, melyet az összes részeket a zárt; helyzetből kinduló forgó mozgás alatt és mielőtt a szárny vagy a szárnyak súlya a (10, illetőleg 26) csapra adódik át, kényszermozgásúan vezető eszközök jellemeznek. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti csapágy foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a karima vagy toldat (11, illetőleg 27) egy vagy több szembenálló karimával (5, 6, illetőleg 21) működik együtt, melyek a részeket a forgó mozgás első szakaszában vezetik. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti csapágy foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a karima vagy toldat (11, illetőleg 27) a mozgatható szárnyon vagy szárnyakon van megerősítve, míg az ívelt súrlódófelület (4, 7, 7a, illetőleg 29) a helytálló ablakkereten szilárdan van rögzítve. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti csapágy foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a karima vagy nyúlvány (11, illetőleg 27) ívelt és a forgó mozgás alatt egyik vagy mindkét ívelt oldalfelületével (domború, illetőleg homorú oldalfelületével) súrlódás fékezőhatás közben támaszfelületekhez fekszik, melyek az említett karimához vagy nyúlványhoz képest viszonylagos mozgást végezhetnek. 7. A 6. igénypont szerinti csapágy foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a támaszfelü-