137430. lajstromszámú szabadalom • Jelvevőberendezés
Megjelent: 1962. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.430. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY— S-19922. ALAPSZÁM Jelvevőberendezés Standard Villamossági R. T., Budapest A bejelentés napja: 1944. április 29. Németalföldi elsőbbsége: 1943. május 7. A találmány jel vevőberendezés olyan villamos jelátvivőberendezésekhez, amelyekben a jeláramot egymástól legalább egy villamos sajátságukban, például frekvenciájukban, feszültségükben, vagy fázisukban különböző váltóáramforrások szolgáltatják és a jelvevő csak akkor működik, ha a vett jeláram a j elvevőre ugyanakkor rákapcsolt alapáram villamos sajátságaival meghatározott viszonyban álló, például velük egyező villamos sajátságokkal rendelkező jeláramot szolgáltató áramforrásból származik. Hogy olyan váltóáramot' lehessen használni, amelynek feszültsége nem eléggé nagy ahhoz, hogy egyes jelátvivőberendezések szomszédos áramköreiben zavarokat okozhasson, erősítőcsövet tartalmazó jelvevőket kell alkalmazni. Az erősítő' azért szükséges, mert hidegkatódos gáztöltésű kisütőcsőnek szárazegyenirányítóhíddal együtt ellenőrzőszervként való alkalmazása az egyenirányítóhíd és a vele kapcsolt terhelő ellenállás áramfogyasztása miatt jelentős energiát igényel a váltóáramforrásból. Az erősítőcsőnek szükségszerűen izzószálas csőnek kell lennie és a cső fűtőszálát állandóan árammal kell táplálni mindaddig, amíg a jelvevő üzemben van. Ezen felül az erősítőcsövek számos fajtájának bizonyos fűtési időre van szüksége ahhoz, hogy üzemképessé váljék és ennélfogva az esetben, ha a fűtőáramot csak azokra az időszakokra kapcsoljuk be, amelyekben a jelvevőnek működnie kell, a fűtőáramot a jelvevő kívánt működésének időpontját megelőzően bekapcsoló szervekre van szükség. Ilyen szervek alkalmazása azonban gyakran meglehetős nehézségeket okoz. Ezért kívánatos olyan jelvevő létesítése, amelyet kisfeszültségű jeláramokkal erősítőcső alkalmazása nélkül is működtetni lehet. További hátrányuk az ismert jelvevőknek, hogy kiegyenlítőtekercsekkel felszerelt transzformátor alkalmazását kívánják meg. Az ilyen tekercsekkel rendelkező transzformátor gyártásának szükséges pontossága nehezen érhető el és nagyon drágává teszi a transzformátort. Kívánatos ezért olyan jelvevő létesítése, amelyhez egyszerű transzformátor is elegendő. Az előbb említett erősítőcső azért is hátrányos, mert ez a cső a jelcsatornák valamelyikéből származó pillanatnyi erős áramra vagy más okokra visszavezethető túlterhelésekor nem enged át váltóáramot még akkor sem, ha • a két érkező áram különböző forrásokból származik. Ennélfogva a cső rácsán váltófeszültségek válnak hatékonnyá, minek következtében a jelvevő esetleg akkor is működik, amikor nem kellene működnie. A találmány szerint az említett hátrányokat úgy küszöböljük ki, hogy a jelvevő együttes működtetésére alkalmatlan két áramforrásnak a jelvevővel való összekötése esetén eredő váltófeszültséget létesítő szerveket alkalmazunk, ezekkel az eredő váltófeszültségekkel gáztöltésű kisütőcsövet befolyásolunk, amely hatásukra lüktető egyenáramot ad kondenzátorral párhuzamosan kapcsolt nagyohmos ellenállásra, mire az ily módon feltöltött kondenzátor a kisülést meggátló értéken tartja egy második gáztöltésű kisütőcső -vezérlőelektródájának feszültségét. Az esetben, ha az említett eredő váltófeszültségek nem jelentkeznek, azaz a jelvevőre kapcsolt két áramforrás együttesen alkalmas a jelvevő működtetésére, az először említett gáztöltésű kisütőcső kisülése megszűnik és ez a cső nem ad áramot az említett ellenállásra, mire az evvel párhuzamosan kapcsolt kondenzátor kisül az ellenálláson át és ennek folytán a második gáztöltésű kisütőcső vezérlőelektródájának feszültsége a cső kisülését megindító értékűvé válik és a kisülés egy a cső kisütőszakaszával sórbakapcsolt jelzőszervet működtet. A találmányt a rajz nyomán magyarázzuk részletesebben. Az 1. ábra ismert rendszerű jel válogató jelvevő működésének elvét szemlélteti. A 2. ábra a találmány szerinti jelvevő kiviteli példájának vázlata. Az 1. ábra szerinti elrendezésben az —f— huzal egyik végéről Cl, C'2 .. . C12 érintkezőkkel különféle jeláramokat lehet adni a huzal másik végéhez csatlakozó jelvevőnek. Az érintkezők mindegyike