137430. lajstromszámú szabadalom • Jelvevőberendezés

2 137.430 egy-egy Ssl, Ss2 .. . Ssl2 váltóáramforrással van összekötve. Ezek a váltóáramforrások legalább egy villamos sajátságukban, például frekvenciájukban vagy fázisukban különböznek egymástól. A jelvevőnek Cc jelválogatószerve van, amelynek egyik oldala az —f—• huzallal van összekötve, másik oldalára pedig kapcsoló segélyével különféle Scl, Sc2 . . . Sel2 alapáramforrásból származó alapáram kapcsolható. Ezek az alapáramforrások is legalább egy villamos sajátságukban különböznek egymástól, azonban mindegyik alapáramforrás megegyezik villamos sajátságaira nézve az Ssl . . . Ssl2 jeláramforrások egyikével. A Cc jelválogatószerv összeméri egymással az egyidejűleg rákapcsolt két villamos áramforrás áramának sajátságait. Az- esetben, ha a valamely pillanatban a jelválogatószervre kapcsolt jeláram villamos sajátságaiban megegyezik az ugyanakkor a jelválogatószervre kapcsolt alapárammal, az R jelvevő működik és gerjeszti az SR jelfogót. Ha például az Scl alapáramforrás van az R jelvevővel összekötve, akkor a jelvevő csak az esetben működik, ha az —f— huzalt az Ssl jeláramforrással összekötő Cl érintkező van zárva. Az Sc2 alapáramforrásnak az R jelvevőre való kapcsolása esetében a jelvevő viszont csak akkor működik, ha ugyanakkor a c2 érintkező van zárva és így tovább. Nyilvánvaló, hogy az Ssl . . . Ssl2 és Scl . . . Scl2 áramforrásokat ugyanazok az áramforrások is alkothatják, ha a távolság ezt megengedi. Az ismertetett »elv egyik lehető foganatosítási módja abban van, hogy egyforma frekvenciájú és feszültségű tizenkét olyan áramforrást használunk, amelyeknek fázisa egymástól 30° többszöröseivel tér el. Ez lehetőséget ad tizenkét különféle jelnek ugyanazon a huzalon való átvitelére. Ezt a számot könnyen megnövelhetjük olyképpen, hogy áramforrásoknak második olyan csoportját alkalmazzuk, amelynők áramforrásai ugyancsak egyforma frekvenciájúak és feszültségűekés fázisukban egymástól 30° többszöröseivel különbözőek, azonban feszültségükben különböznek az áramforrások első csoportjának áramforrásaitól. Az első csoporthoz tartozó áramforrásoknak például a 2 volt, a második csoporthoz tartozó áramforrásoknak pedig például 3 volt feszültségük lehet. A 2. ábra szerinti berendezésben az Ss jeláramforrás a Tri transzformátor elsődleges 1 tekercsével, az Se alapáramforrás pedig Tr2 transzformátor elsődleges 4 tekercsével van összekötve. Mindegyik transzformátornak két-két másodlagos 2, 3 és 5, 6 tekercse van. Ezek a másodlagos tekercsek úgy vannak egymással összekapcsolva, hogy az esetben, ha mindkét transzformátorral ugyanaz a váltóáramforrás van összekötve, a 2 tekercsben gerjesztett feszültség iránya ellentétes legyen a 6 tekercsben gerjesztett feszültség irányával és a 3 és 5 tekercsekben gerjesztett feszültségek iránya is ellentétes legyen egymással, a másodlagos teker- . esek mindegyik párjában gerjesztett feszültségekből adódó eredő feszültség értéke tehát zérus legyen. A 2, 5 tekercsek egyik vége egyenáramforrás —• 150 voltos sarkával van összekötve, a 3, 6 tekercsek egyik vége pedig Rel és Re2 ellenállásokon át hidegkatódos, gáztöltésű TI kisütőcső egy-egy Cal és Ca2 katódjával van összekapcsolva. Nyilvánvaló, hogy az esetben, ha azonos villamos sajátságú váltóáramforrásokat kapcsolunk a transzformátorok 1 és 4 tekercseire, a Cal és Ca2 katódák között nem lesz feszültségkülönbség, hanem mindkét katóda — 150 voltos; feszültséget kap. Tegyük fel, hogy a jelvevő működtetése végett alapáramot kapcsolunk a Tri vagy a Tr2 transzformátor elsődleges tekercsére. Az ennek folytán a 2, 3 vagy az 5, 6 tekercsekben gerjesztett feszültség a Cal, illetőleg a Ca2 katódára hat. A hatékony feszültségek iránya olyan, hogy az esetben, ha a Cal katóda feszültsége pozitívabbá válik, a Ca2 katóda negatívabb feszültséget kap és fordítva. A transzformátorok elsődleges, tekercse és két másodlagos tekercsének mindegyike közötti áttételezés olyan nagy, ogy a Cal és Ca2 katódák között érvényesülő feszültség elegendő a közöttük levő kisütőköz ionizálására. Ennek folytán kisülés jön létre a katódák egyike és az Anl anóda között, amely Re3 ellenállason át földelve van. A katódakörben érvényesülő egyenfeszültség és váltófeszültség együttes hatása a következő: Amikor a két katóda között nincsen váltófeszültség, nem jön létre kisülés a katódák és az anóda között, mert ez esetben az elektródák közötti feszültség nem elegendő a kisütőköz átütésére. Abban a pillanatban, amelyben elegendő nagyságú váltófeszültségek érvényesülnek a katódák közötti térben, kisülés létesül a katódák között és ez az egyik katóda és az anóda közötti kisülést okoz. A váltóáram ama félhullámnak tartama alatt, amelynek folyamán a Cal katóda negatívabbá és a Ca2 katóda pozitívabbá válik, kisülés csak a Cal katóda és az anóda között létesül, mert ekkor a Cal katódának van a legnagyobb feszültsége az anódához képest. A váltóáram ama félhulláma tartama alatt, amelynek folyamán a Ca2 katóda negatívabbá válik, és a Cal katóda pozitívabbá válik, csak a Ca2 katódától folyik áram az anódához. Az említett kisülések eredményeképpen lüktető egyenáram folyik át az Re3 ellenálláson. Azt a feszültséget, amelyre az Re3 ellenállással párhuzamosan kapcsolt C kondenzátor feltöltődik, a következőképperi határozhatjuk meg.: Abban a pillanatban, amelyben a váltófeszültség eléri csúcsértékét, a Cal és Ca2 katódák közötti feszültség nem ennek a csúcsértéknek felel meg, hanem egyenlő az említett katódák közötti kisülés fenntartásához szükséges feszültségértékkel. Tegyük fel, hogy a kisülést fenntartó feszültség nagysága 60 volt és a váltófeszültség csúcsértéke 110 volt. A 110 volt és a 60 volt közötti különbség egyformán oszlik meg a két Rel és Re2 ellenállásra, amely ellenállások ezt a feszültségkülönbséget felemésztik. Ennek folytán a Cal katóda feszültsége 30 volttal növekszik, a Ca2 katóda feszültsége pedig 30 volttal csökken az eredeti —150 voltos feszültséghez képest. A katódáknak a földhöz viszonyított feszültsége tehát ekkor —180 volt. illetőleg —120 volt. Ekkor áram csak a Cal katódától folyik az Anl anódához és az anóda feszültsége olyan értékkel növekszik, amely négy tényezőtől függ, mégpedig az egyenáramforrás feszültségének nagyságától, az Rel ellenállás nagyságától, a Cal katóda és az Anl anóda közötti kisülést fenntartó feszültség nagyságától, valamint