137420. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelátvivő berendezés

2 137.420 % ban haladó jelek továbbadására felhasználható. A gyakorlati megoldásnál eme eszköz a végállomá­sokon elrendezett, az ezeken az állomásokon kel­tett rezgések fázisát előretoló felszerelés, mikor is valamelyik átviteli irányban az első közbenső erő­sítőbe jutó lökés az ebben az erősítőben keltett lökést megelőzi és az erősítőt vele szinkronizálja, vagyis lépésbe kényszeríti. Ennek következtében a közbenső erősítőben keltett lökés fázisa előre­siet. Hasonlóképpen előretolja egy közbenső erő­sítőből távozó lökés az átvitel irányában követke­ző erősítő fázisát. A találmányt részletesen a mellékelt rajz szerint ismertetjük, mely az 1. ábra, az A—E közbenső erősítőkkel működő > átvivő berendezés vázlatos ábrázolásban, a 2. ábra multivibrator kapcsolású erősítő áram­köri elrendezése, a 3. és 4. ábrák erősítők változatai, végül az 5. ábra a találmány gyakorlati foganatosításá­nál hasznosított végszerelvény. A találmány megértésének megkönnyítése vé­gett elsőnek azokkal az erősítőkkel foglalkozunk, melyek a találmánnyal kapcsolatban a gyakorlat­ban hasznosíthatók.' Eme erősítők részletes ismer­tetése a 132 186 lajstromszámú szabadalmi leírás­ban található. A 2. ábra kábelberendezéssel kapcsolatban hasz­nált multivibrator kapcsolású szinkron erősítő, melynél a hasznosított lökések áramlökések, nem pedig vivőhullám sorozatok, mint a 3. és 4. ábrá­kon szemléltetett erősítők esetében. A 2. ábra szerint a B kettős trióda a szokásos • elrendezésű multivibrator áramkörrel áll kapcso­latban. Az A kábelen átvitt bármelyik irányból érkező pozitív előjelű kettőslökésű jeleket az E és F kondenzátorokon át csatolt C transzformátor viszi át a multivibrátorba. Midőn a D csatolópont­ra érkező bemeneti lökések amplitúdója elegendő (2 volt vagy kisebb előre meghatározott értékű), továbbá ha a multivibrator oly beállítású, hogy természetes frekvenciája a bemeneti lökések frek­venciájánál kisebb, akkor a helyi rezgéskeltőben keletkező rezgések úgy frekvenciában, mint fázis­ban megegyeznek a bemeneti lökésekkel, másszó­val a helyi rezgéskeltő a bemeneti lökésekkel egy­idejű (szinkron) működésre kényszerül. Más megoldás szerint, ha olyan rendszerű két­l.ökésű berendezést alkalmazunk, melynél a két­két lökésből csak egyet viszünk át, a másikat a vételi berendezésben pótoljuk, a multivibrator ter­mészetes frekvenciája akként állítható be, hogy kisebb legyen a leadó berendezésben eredetileg létesített lökésfrekvenciának felénél, mikor is a helyi rezgéskeltő az eredeti lökéspárok mindegyi­kéhez tartozó első (vagy második) lökéssel jön lé­pésbe. Mindegyik esetben a beállítás olyan, hogy a * be­meneti lökésekkel, melyek az átvitelre kerülő köz­leményt jelentik, a pontos szinkron állapot meg­marad. A D ponton fellépő kimeneti feszültségnek a multivibrator működésénél fogva nyilvánvalóan olyan jellegű téglalaphullámalakja van, mint az egylökésű módosításé. A multivibrator minden egyes rezgésének a kétlökésű működéshez szüksé­ges éles lökéssé való átalakítása végett oly érté­kű F kondenzátort és G ellenállást használunk, hogy a H ponton fellépő feszültség hullámalakja a D ponton fellépő hullámalak differenciálhánya­dosának görbéje legyen. Hogy a H pontnál fellépő negatív lökéseket megakadályozzuk, melyek kü­lönben minden egyes multivibrator periódus má­sodik fele miatt létesülnének, a G ellenállást a K egyenirányítóval hidaljuk át oly értelemben, hogy ez a negatív lökésekre rövidzárt adjon. A multi­vibrator hatása tehát a H ponton a kábelről jövő egyes bemeneti lökések után egy lökésperiódus tö­redéke alatt fellépő nagy pozitív csúcsfeszültség. E helyi lökéseknek, egy gyakorlati esetet véve ala­pul, 40 db vagy ennél nagyobb erősítési szintje le­het a bemeneti lökések szintje felett, vagyis 40 db nagyságrendű erősítési tényező érhető el. A D pontról az erősített helyi lökés a kábelbe ugyan­azon a C transzformátoron át jut vissza, amelyet a bemeneti lökések csatolásához alkalmaztunk. A 3. ábra szerinti erősítő olyan berendezésekben használható, melyeknél a lökéseket vivőrezgések egy-egy sorozata alakjában visszük át. Az A trió­da cső, mely a használt vivőhullám frekvenciáján való rezgésre alkalmas méretezésű, a C önindukció és B kondenzátor alkalmazásával rezgéskeltőként van kapcsolva. A cső rácsa nagyfrekvenciára néz­ve a C önindukcióval és B kondenzátorral a D zárókondenzátoron át van csatolva, míg a rácsle­vezetést soros kapcsolásban E és F ellenállások alkotják. A nagyfrekvenciájú rezgések sorozatok­ban indulnak és szűnnek meg, midőn a G konden­zátor ismert módon a rácsáram hatása folytán negatív töltést kap. Az E ellenállás szerepe an­nak megakadályozása, hogy a G kondenzátor a racsot nagyfrekvenciára nézve rövidrezárja a föld­höz, minélfogva kívánatra nagyfrekvenciájú foj­tótekerccsel helyettesíthető. Ha az erősítőt kisugá­roztatásra használjuk, a rezgőkört az ábrázolt mó­don a J tekercs segélyével a H antennával csatol­juk. Kábel útján való működtetésnél a J tekercset az impedanciák kellő egyeztetése mellett a kábel­hez csatlakoztatjuk. Ismeretes, hogy az ilyen „önkioltó" rezgéskeltő mint önkioltó szuperregeneratív vevő működik. Az áramkör tehát az önfrekvenciájának körzetébe eső bejövő jeleket nagymértékben felerősíti. Az áramkör egyúttal a felerősített jelek demoduláto­ra is. Ha a felerősített jelek tehát lökések alakjá­ban érkeznek, e lökésfrekvenciánál erős összetevő keletkezik. Megállapítható, hogy az áramkör önkioltásos , rezgése révén a [meredekoldalú hullámalakot adó szabad rezgéskeltő kérdése is meg van oldva. Ha e rezgés természetes frekvenciáját nagyjából a jellökések legkisebb frekvenciájára állítjuk be, az önkioltásos szabad rezgés a kívánt módon (az amp­litúdó bizonyos határain belül) lépésben marad a jellökésekkel. A B, C áramkörrel keltett nagy­frekvenciájú rezgés már az áramkör hangolása folytán olyan frekvenciájú, mint a bemeneti hor­dozóhullám. Tehát minden egyes kioltó periódus alatt a helyi nagyfrekvencia egy rezgéssorozata létesül. ' « A 4. ábra 10 000 megaciklus rendű frekvenciák­hoz való átvivőnek egy egyszerű kiviteli alakját szemlélteti. A teljes anódájú dióda magnetron cső (vagyis teljes hengert alkotó anódával felszerelt

Next

/
Thumbnails
Contents