137420. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelátvivő berendezés

Megjelent: 1962. október 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.420. SZÁM 21. a2 . 36-37. OSZTÁLY — S—18333. ALAPSZÁM , Villamos jelátvivő berendezés Standard Vilamossági R. T., Budapest, mint a Standard Telephones and Cables Limited, londoni cég, Deloraine Maurice Edmond és Reeves HarSey Alec mérnökök, párisi lakosok jogutódja A bejelentés megállapított napja: 1938. november 18. A találmány villamos jelátvivő berendezés, me­lyet a „kétlökéses" módosítás elve szerint működ­tetünk. Elektromágneses hullám átvitelénél négy válto­zó tényezővel, vagyis frekvenciával, fázissal, amp­litúdóval és az idővel kell számolni. A leginkább használt módosítási berendezésnél a jeladás az amplitúdónak idő szerinti változtatásával megy végbe, míg a fázis és frekvencia állandó értékű. Az úgynevezett frekvenciamódosítási berendezé­seknél a közlés átvitele a frekvenciának az idő függvényében való. változtatásával megy végbe, míg az amplitúdót és esetleg a fázist állandó ér­téken tartjuk. Az úgynevezett fázismódosítási be­rendezéseknél a jelek átvitele a fázisnak az idő függvényében való változásával történik, mikor is az amplitúdót és egy bizonyos értelemben véve - a frekvenciát állandó értéken tartjuk. A „lökés­módosítási" berendezésnél a közleményt alkotó je­lek átvitele lökések közti időköz hosszának vál­toztatása révén történik. Az amplitúdó hirtelen változása jelzi az időköz kezdetét és befejezését. Más szavakkal, a „lökésmódosítás" több áram­lökés átviteléből és vételéből áll, mely áramlöké­sek legalább olyan nagy, vagy szokásosan nagyobb frekvenciájúak, mint az átviendő hullámalak leg­nagyobb frekvenciájú összetevője. A legegyszerűbb példaképpeni foganatosítási módszereknél minden egyes áramlökésnek egyforma amplitúdója van. „Egylökésű" módosítási üzemben téglalap alakú lökések kerülnek átvitelre és az egyes áramlökések időtartama az átvitelre kerülő hullámalak pillanatnyi amplitúdójával egyenesen arányos. ,,Kétlökésű" módosítási üzemnél mindegyik áram­lökés időtartama állandó és két szomszádos lökés közti időtartamnál sokszorosan kisebb. Az áram­lökések párosával fordulnak elő és az egyes áram­lökéspárok tagjai közötti időköz ebben az esetben az átvitt amplitúdóval arányos. A kétlökésű módosításnál az átvitelre kerülő amplitudómódosított hullám pillanatnyi amplitú­dóját ábrázoló két-két lökés közül egy-egy lökés szabályszerű időközökben lép fel. Ennélfogva az adóberendezésben a jelből eltávolítható és a vevő­berendezésben ismét beiktatható. A találmány szerinti kétlökéses módosítása jel­átvivő berendezésnél az átvitelre került jeleket a végződő állomások között fekvő egy vagy több erősítő adja tovább. Ezek az erősítők a jeleknek mindkét átviteli irányában történő továbbadásra alkalmasak és hasznosítottak. A találmány szerinti kétlökéses módcsítású két­irányú villamos jelátvivő berendezésnél, melynek két végállomása és egy vagy több közbenső erősí­tője van, az egyik végállomáson kezdeményezett jelátvitel a közbenső erősítőt vagy erősítőket ak­ként vezérli, hogy abban, illetve azokban az erről a végállomásról küldött jellökéseket átvivő álla­pot létesül. Ez az állapot mindaddig folytatódik, míg e végállomás jeleket ad. A másik végállomás a.z erősítő vagy erősítők vezérlésében ezalatt nem vehet részt. Mihelyt azonban az első végállomáson a jelek adása megszűnt, bármelyik végződő állo­más átveheti a vezérlést aszerint, hogy a jellökések adását melyik állomás kezdeményezi ismét. A találmány egyik foganatosítási módja szerint az erősítőhöz, vagy mindegyik erősítőhöz oly sza­bad lökéseket keltő készülék tartozik, amely sza­bad lökéseik frekvenciája a jellökések frekvenciá­jánál kisebb és amely szabad lökések a bejövő jellökésekkel szinkronizálhatok, vagyis lépésben, tarthatók. A szabad lökések fázisát a kívánt átviteli irány­ban haladó jellökések akként vezérlik, hogy az erősítő csak az ebben az irányban haladó lökéseket adja tovább, az egyidőben az ellenkező átviteli irányban haladó jeleket azonban nem viszi át. A szomszédos készülékekben létesülő szabad lökések viszonylagos fázisa ugyanis olyan beállítású, hogy az egyik készülékből kiinduló jel a kívánt átvi­teli irányban a legközelebbi készülékbe annak leg­nagyobb érzékenységű pillanatában jut. A fázis­viszonyt előretolásról késleltetésre átváltó eszköz révén ugyanaz a készülék mindkét átviteli irány-

Next

/
Thumbnails
Contents