137315. lajstromszámú szabadalom • Kapsolási elrendezés villamos rezgések amplitudókorlátozására
Megjelent: 1962. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.315 SZÁM 21. a4 . 21—35. OSZTÁLY — S-19589. ALAPSZÁM Kapcsolási elrendezés villamos rezgések amplitudókorlátozására STANDARD Villamossági R. T., Budapest, mint a „Le Materiel Téléphonique" Société Anonyme párisi cég jogutódja , A bejelentés napja: 1943. július 26. Franciaországi elsőbbsége: 1942. július 25. A találmány villamos rezgések amplitúdójának korlátozására való olyan kapcsolási elrendezés, amely főként drótnélküli híradókészülékékben használható a hasznos jelhez viszonyítva rövid időtartamú és nagy erősségű zavaró rezgések amplitúdójának korlátozására. Az e célra ismert berendezéseik legtöbbjének az a hátránya, hogy az amplitudókorlátozó berendezésnek működési küszöbértékét kell'szabályozni a jel ampitudójának függvényében. Más ilyen természetű berendezések nem tesznek szükségessé ilyen szabályozást, de viszonylag bonyolult áramkörök alkalmazását követelik meg. A találmány célja villamos rezgések amplitúdóját korlátozó olyan berendezés létesítése, amely különlegesen egyszerű szerkezetű és nem teszi szükségessé a működési küszöbérték semmiféle szabályozását, mivel ezt a küszöbértéket a hasznos jelek vivőhullámának amplitúdója önműködően szabályozza. A találmány előnyös kiviteli alakjában az amplitudókorlátozó fokozat a drótnélküli híradókészülék egyenirányítófokozatára következik. Az egyenirányítófokozat katód—anódkörében a vivőhullám amplitúdójával arányos egyenfeszültséget szolgáltató feszültségosztó van, az egyenirányítófokozatot az amplitudókorlátozó fokozattal összekötő áramkör pedig a legalacsonyabb átviendő modulációs frekvencia periódusához képest nagy időállandójú tagot tartalmaz, A venni kívánt jel modulációs értékét meghatározó' feszültségosztót a modulációs érték szabályozása céljából 'beállíthatóvá lehet tenni. Az amplitudókorlátozó fokozat egyúttal az első kisfrenyénciás erősítőfókozatot is alkothatja. A találmányt a rajz nyomán magyarázzuk részletesebben. Az 1. ábra a zavaró rezgések amplitúdóját korlátozó, találmány szerinti olyan áramkör vázlata, melyben a vett jelek egyenirányítására diódapső szolgál; a 2. ábra az 1. ábra szerinti amplitudókorlátozó áraimkör korlátozócsövének anódáram-rácsfeszültség görbéjét tünteti fel; a 3. ábra az 1. ábra szerinti áramkör működési módját szemléltető diagram, a 4—8. ábrák pedig az 1. ábra szerinti áramkör változatait mutatják. Az 1. ábrában T a vevő utolsó nagyfrekvenciás vagy középfrekvenciás transzformátora, D a dióda egyenirányítócső, Ci a detektorfokozat feltöltő áramkörének kondenzátora, Rí és R2 a detektorfokozat feltöltő áramkörének munkaellenállását alkotó két sorbakapcsolt ellenállás, C2 és C? olyan kondenzátor és ellenállás, amely a legkisebb átviendő modulációs frekvencia periódusához képest nagy időállandójú tagot alkot, L pedig a korlátozócső, amely egyúttal az első kisfrekvenciás erősítőfokozatot is alkotja. Az Rí és R2 ellenállások közös pontja olyan negatív V feszültségre van kötve, hogy bejövő jel hiányában az L cső munkapontja az anódáramgörbe küszöbére esik. A 2. ábra az L cső anódáram-rácsfeszültség görbéjét ábrázolja. Ezen az ábrán látjuk, hogy bejövő jel hiányában az m munkapontot a V feszültség határozza meg. Jel hatása alatt az R] és R2 ellenállások kapcsain olyan egyenfeszültség jelenik meg, amely arányos a vivőhullám amplitúdójával és amelynek irányát az 1. ábrán a + és —• jelek mutatják. Erre az egyenáramú feszültségre szuperponálódik egy váltakozó feszültség, amelynek ampitudója arányos a jel modulációs értékével. Az R] és R2 ellenállások kapcsai között megoszlik a feszültség az ellenállások értékével arányosan. Az R2 ellenállás kapcsain levő egyenfeszültség az R3 ellenállás közvetítésével az L cső rácsára hat, miáltal a második ábrában feltüntetett rácsfeszültség a Vi pontra kerül és az anódáram az mi munkapontnak megfelelően az Ipi értéket veszi fel. Az R2 kapcsain jelenlevő váltakozó
