137309. lajstromszámú szabadalom • Jelvevő berendezés

2 137.309 M mágnesre egy második egyenáramú lökés jut, ez az SC érintkező-vezérlő szerkezetet annak megelőző beállításától és az áramlökés időpontjától függően vagy befolyásolja, vagy sem. Az 1., 2. és 3. részletes ábrák szerint az alaplapból kinyúló Sp • orsót a szerkezet alatt elhelyezett motor hajtja. Az orsóra ékelt ONC tárcsa az ONS motorkapcsoló zárja, miután jaz orsó nyugalmi helyzetét elhagyta. Ilyképpen a motor gerjesztett állapotában megmarad mindaddig, míg az orsó egyszer teljesen körbe nem fordult. Az ONC tárcsa felett az orsóra forgathatóan szerelt rugódob szerelvény van. E szerelvény alkatrészei a Pl ovális tárcsa lemez, a P2 kör alakú lemez és LB zárókar. LB zárókar a P2 lemezhez van erősítve, az utóbbit pedig a Pl lemeztől az R peckek különítik el. Az MS főrugó belső vége az orsóhoz van rögzítve, külső vége az R peckek mentén csúszhatik a rugó túlfeszített állapotában. A rugót felhúzatlan helyzetében az R peckek körülzárják. Ilyképpen az orsó mindegyik fordulata a rugót felhúzza, vagy túlfeszíti, minthogy a rugódob szerelvényt LB zárókar forgásában megakadályozza. Az LB zárókar ugyanis az Ll és L2 emelőkbe akad, melyeket az SÍ és S2 rugók befelé feszítenek. A 2. ábrán látható, hogy a rugódob szerelvény helyzete a BC emelőkar helyzetét vezérli, mely utóbbi a Pl ovális tárcsára támaszkodik és az egyik MC főérintkezőt hordja. Midőn a rugódob szerelvény a teljes vonallal megrajzolt helyzetben van, a főérintkezők zárulnak és a zárókar az L2 emelőbe akad, ha azonban az utóbbi kifelé tér ki, a zárókar továbbjutását megengedi. A rugódob szerelvény erre az MS főrugó hatása alatt 90°-kal forog el, a zárókar másik vége az Ll emelőbe •akad, a tárcsa a BC emelőkart elmozgatja, mire a főérintkezők nyitnak. Ezt az állapotot ugyancsak a 2. ábrán az eredmény vonal mutatja. Az Ll emelő ezután következő kifelé való elmozgása a szerelvénynek újabb 90°-os elmozgását idézi elő, mire az érintkezők ismét zárulnak. A rugódob szerelvény felett a G fogaskerék az F gallérhoz van rögzítve-, az utóbbit pedig csavar erősíti az orsóhoz. Az F gallér helytálló E lemezen halad át, mely számára csapágyul szolgál. A Dl tárcsa az orsó végére forgathatóan van szerelve és W kis bolygókereket visz magával, mely a G fogaskerékkel kapcsolódik. A bolygókerék oldalába H működtető pecek van rögzítve, mely nyugalmi állapotában a fogaskerék fogaira fekszik. A pecek az orsóhoz képest az óramutató járásának irányával ellenkező irányban mutat, LS gyenge rugó hatása alatt, mely a Dl tárcsát az óramutató irányával ellenkező irányban igyekszik mozgatni. A tárcsának ebben az irányban történő elmozgása tehát megszűnik, midőn a tárcsa a bolygókereket a fogaskerék körül addig forgatta, hogy a működtető pecek a fogaskerék fogaira fekszik. Ha a fogaskeréknek a motorral való meghajtása alatt a mágnes működik, a Dl tárcsa fékező hatás alá kerül a B fékszerkezet útján. Ennek következtében a fogaskerék a bolygókereket forgásba hozza, miáltal a működtető pecek saját tengelyén az óramutató járásának irányával egyező irányban tér ki, vagyis kifelé mutat, aztán visszafelé, amíg a fogaskerék fogain oly nyugalmi helyzetét nem veszi fel, melyben az orsónak az óramutatóval megegyező forgás irányába mutat és újból megakasztja az orsó és a Dl tárcsa közötti további viszonylagos elmozgását. Ha a mágnes ilyenkor működtetett állapotban marad, a fékszerkezet csúszik. A mágnes azonban általában ilyen hosszú ideig működésben nincsen és a működtető pecek más akadályokkal találja szemben magát, melyekre a következőkben térünk ki. Az E helytálló lemezhez erősített J vezetőtagok közötti távköz pl. 30 fokot zár be és e vezetőtagok közötti hézagok oly helyzeteket határoznak meg, melyeket a működtető pecek abban a pillanatban foglalhat el, midőn a mágnesre jelző áramlökés jut. A lökésvevő készülék működése a következő: Az első indító áramlökés vételekor az M mágnes egy pillanatra gerjed, cl érintkezők zárulnak, mire a motor megindul. DNC tárcsa azonnali működése révén az ONS érintkező zárul és így a motor a cl érintkező elengedése ellenére is tovább fut. A motor forgását mindaddig folytatja, míg Sp orsó egy teljes fordulatot nem tett, mely pl. 1 percig tart. Ezalatt G fogaskerék, a Dl tárcsa és a W bolygókerék együtt forognak, ha azonban a munkafolyamat alatt egy második, vagyis jelző áramlökés érkezik, az M mágnes révén a B fékszerkezet a Dl tárcsát megfogja, mely így a G fogaskerék forgásához képest visszamarad. E két alkatelem közötti viszonylagos elmozgás következtében kitérő H pecek kifelé mutat, ahol két J vezetőtag fogja közre, aminek révén, bár a mágnes később felszabadul, a működtető pecek alaphelyzetét azonnal elfoglalni nem tudja, hanem azt az óramutatóval egyező irányban mutató helyzetben a fogaskerék tovább forgatja úgy, hogy a J vezetőtagokon hatástalanul csappan végig, míg az E lemez sima részére nem ér. Ebben ahelyzetekben az óramutatóval ellenkező irányba vált át, az LS rugó hatása alatt álló D tárcsáról kapott hajtás folytán. Ha viszont a jelző áramlökés a a munkafolyamat alatt abban a pillanatban érkezik, midőn a H működtető pecek pontosan az egyik L rugós emelőkarral került szembe, úgy a kitérő pecek L emelőbe ütközik és, a közvetlenül ezután következő mozgás alatt L és a szomszédos J vezetőtag közötti sarokba kényszerül. E pontnál, bár a mágnes esetleg elengedett, a fogaskerék a bolygókereket körbeviszi és ékelő hatást idéz elő, melynek révén a működtető pecek hegye az L emelőt kifelé kényszeríti. A munkaperiódus e pontján túl az érintkezőre további jel hatást nem gyakorol, mivel az i előző működéshez hasonlóan, a működtető pecek . a J vezetőtagokon hatástalanul csappan el, míg az E lemez üres részét nem éri el. Ha a működtető pecekkel kiugrasztott elem az Ll emelő és egyben az LB zárókart ez az emelő tartja fogva és ilyképpen az MC érintkezők nyitott állapotban vannak, a jelző áramlökés vételét követő működési folyamat a zárókar felszabadulását idézi elő, mire az a 2. ábrán- látható teljesr vonallal megrajzolt helyzetbe ugrik és a főérint-