137253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megszabott alakú gumilemezek textilanyagra való felsajtolására

2 137.253 alkotó bemélyítésfoől kinyornult gumi a kész ter­méken is megmaradhat, például díszítést alkotva. A csatornák bemélyítésenkénti száma, mint már említettük, a mindenkori viszonyoktól függ, de bemélyítésenké-nt legalább kettő, ' célszerűen jó­val 'több, hogy lehetőleg egyenletes gumikiszorí­tást érhessünk el, de olyan nagy ellenállás mel­lett, hogy a présfotnmábán a kellő sajtolónyomás létrejöjjön, Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a jelen leírásban isimertetett találmányunk nem terjed ki olyan szerszámokkal való saj tolásra, melyek bemélyítésük egyik határvonala mentén elhelye­zett vágóéllel vannak ellátva, amely a beimélyí­tések kerülete mentén a vászon átvágása céljából foglalván helyet, a vágási vonal mentén engedi meg -kényszerű hátrányként bizonyos mennyiségű guminak a présformából való kiüiyomulását, mely gumimennyiság a textilanyaggal már nem egyesül. Találmányunk csak az olyan szerszámok­kal való sajtolásra terjed ki, melyek bemélyíté­sébe helyezett gumilemezek anyaga a bamélyítés határvonalán túl a textilanyaggal érintkezésben szorulhat ki, és azzal legalább a bemélyítés széle mellett célszerűen egyesül is, habár ez az érint­kezés a bemélyítéstől némi távolságban esetleg megszűnhet. Ha ugyanis például a textilanyag­darab a bemélyíitések szélein csak kevéssel nyú­lik túl, a csatornákon át esetleg messze kinyomuló gumi esetleg a textilanyagdarab körvonalain túl is érhet. Ebben az esetben célszerű, ha a textil­anyagra . még egy vékony réteget, például papír­lapot vagy rajzvásznat helyezünk, hogy e gumi­részeknek a meleg ellenszerszámhoz való raga­dását meggátoljuk. Azt tapasztaltuk'* hogy a találmány szerinti csatornákkal ellátott bemélyítéses szerszámok és aránylag nagy nyomások használata esetén a fel­'sajtolásra mérsékelt hőmérsékletű, például 80 C°­os ellenszerszám használata mellett is már igen rövid idő, például 3—8 másodperc is teljesen elegendő, mert enyhén, például 35—50 C°-ra a szerszámot is aggály nélkül füthetjük vagy en­gedhetjük felmelegedni és így a guminak hőt annak- útján is adhatunk át. A találmány sze­rinti eljárás teljesítőképessége ezért még alacso­nyabb hőmérséklatek és tömeggyártási viszonyok mellett is, hol állandó nagy pontosság fenntartása nehéz, igen nagy lehet, különösen, ha az eljárást a találmány szerint kétszeres vagy többszörös bemélyítéscsoportokat hordó szerszámokkal foga­natosítjuk, amint ' azt alant még részletesebben ismertetjük. Az adott esetben használandó nyoA mások, hőmérsékletek és ^sajtolási idők a textil­anyag szembőségétől, a gunii minőségétől és a szerszám bemélyítéseinek alkatától stb. függenek, a nyomás például 25—50 kg/cm2 közötti lehet. A sajtolási idők is igen tág határok, között vál­tozhatnak és például 10—60 másodperc között is lehetnek, ha ez valamely okból kívánatos. A min­denkori munkafeltételeiket,, célszerűen néhány elő­kísérlettel állapítjuk meg. A fent említett kétszeres vagy többszörös szerszámok1 használata még azért is előnyös, mert nagy felületük folytán, melyet a csatornák még növelnek, , külön hűtésre rend­szerint nem is szorulnak, hanem a természetes léghűtés, melyet adott esetben például ventillá­torral is fokozhatunk, még magas ellenszerszám­hőmérsékletek melletfis rendszerint teljesen ele­gendő ahhoz, hogy hőmérsékletüket a kívánt ér­téken tartsa. Ez; a hőmérséklet ugyanis a szoba­"hőmérsékletnél magasabb is' lehet, mert hiszen ilyen munkamódnál a guminak a beimélyítések szélein való szabálytalan kinyoimulását azzal gá­toljuk meg, hogy a bemé'lyítések alkotta prés­formát — az esetleges csatornák kivételével — a sajtoláskor rászorított textilanyaggal felülről tömi tétlen ül zárjuk le és ezért nem baj, ha a gumilémeznek^ a bemélyítés fenekével érintkezés­ben levő része is magasabb hőimérsékletű és így lágyabb lesz. Knnekfolytán a találmányunk sze­rinti eljárásnál nem feltétlenül' szükséges, csak á beragadási veszély elkerülése szempontjából előnyös az, hogy a szerszámot az ellenszerszámé­nál alacsonyabb hőmérsékleten tartsuk. Szoba­hőmérsékletnél magasabb hőmérsékletű szerszám használata esetén ugyanis a gumilemeznek a szer­számmal érintkező oldala hamarabb meglágyul és így rövidebb sajtolási idők is elegendők ahhoz, hogy éles mintázatú díszítéseket kapjunk. Ha azonban a szerszám magasabb hőmérsékleten van, adott esetben- már gondoskodnunk kell arról, hogy a gumi beléje ne ragadjon, mi ismeretes módon, például megfelelő gumikeverékek és/vagy lakk, púder, vagy más efféle szer alkalmazásával tör­ténhet. .Minthogy azonban ez kötöttséget jelent, illetve az eljárást bonyolultabbá teszi és egyéb hátrányokkal is járhat, általában célszerűbb, ha a (szerszám hőmérséklete az ellenszerszáménál legalább 10 C°-kal alacsonyabb. A szerszám hő­mérséklete célszerűen 25—35 C° alatti, például szobahőmérsékletnek megfelelő, míg az ellenszer­szám hőmérséklete 80—95 C° körüli, sőt ennél jóval magasabb is lehet. További előnye a talál­mányunk szerinti eljárásnak a 119 206 számú szabadalmunk leírásában ismertetett eljárásunk­kal szemben, hogy vele bármely textilanyag és gumianyag feldolgozása esetén mellőzhetővé vá­lik a szerszám bemélyítésónek megfelelő kiemel­kedésekkel ellátott ellenszerszám használata, (mi tudvalevőleg a sajtó rendkívül pontos beállítását teszi szükségessé), mert a kíván/t eredményt sík­lap alakú ellenszerszámmal a munkafeltételek kellő megválasztásánál mindig elérhetjük. Ugyan­csak az eltérő munkafeltételek következtében a szerszámnak nem .kell feltétlenül fémből, azaz jó hővezetőnek lennie, hanem más anyagot, pél­dául alkalmas ' műanyagot is használhatunk, mi olcsóbb szerszámkészítésit tesz, például sajtolás útján, lehetővé. A fémszerszám tartósabb ugyan, mink a műanyagból készült szerszám, azonban elkészítése olyan költségekkel jár, melyek csak igen nagy"- darabszámok gyártásakor indokoltak. A szerszám azonban különleges esetekben ívelt felületű is lehet, ha ezt az áru természete fel­tétlenül megköveteli. A találmány szerinti eljárás számos célra alkal­mas, de különösen alkalmas részben gumiborí­tású vászonfelsőrészű cipőknek, melyek rendsze­rint gumitalpúak, tömeggyártásban való előállí­tására és ennekf olytán. egy erre való példiakép­peni foganatosítási módjában alantiakban részle­tesen ismertetjük a rajzzal kapcsolatban, melyen az -

Next

/
Thumbnails
Contents