137253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás megszabott alakú gumilemezek textilanyagra való felsajtolására

137.253 3 • 1. ábra a találmány szerinti szerszám egy részének felülnézete, a 2. ábra' az 1. ábra szerinti mintázatú kettős szerszámmal való, könyökemeltyűs sajtón történő sajtolási szemléltető vázlat, a 3. ábra a szerszám és ellenszerszám részletmetszete, a közöttük1

levő gumi-, textil- és papírlappal, a . ' 4. ábra háromszoros szerszárn vázlatos felülnézete kisebb léptékben, melyen egyszerűség kedvéért az , 1. ábra szerinti csatornákat nem tüntettük fel. Az 1. ábrán látható —1— szerszám sík vaslap, melyen az A, B, C és D— bemélyítések vannak, melyek mindegyikébe egy-egy vuikanizálatlan, a bemélyítésének megfelelő alakúra kicsákozott gumilemezt helyezhetünk, E bemélyítések mélysége valamivel kisebb, mint a beléjük helyezendő vulkanizálatlan gumilemez vastagsága, például 0,6 mm vastag -gumilemezekhez 0,45 'mm mély bemélyíitést, 1,0 mm vastag gumiieniezekhez 0,8 mm mélységű bemélyítést használunk. A bemélyítések fenekén még annak a mintának -megfelelő vésés is van, melyet a gumilemezen a sajtoláskor létre akarunk hozni és mely e díszítés minéműségétől függően a bemélyítések fene- , kéből kiemelkedő, vagy ennek szintje alá sülylyedő mintázatú lehet. Ezt a vésést az 1. ábrán a bemélyítésekbe rajzolt körök jelzik. A bemélyítések szélei a szerszámfelülethez képest célszerűen nem deré'kszögűek, hanem le vannak rézselve vagy gömbölyítve, nehogy az éles szélek a textilanyagot a sajtoláskor 'megsérthessék, és hogy a gumilemezeknek berakása . gyorsabban legyen lehetséges. E bemélyítések mindegyikének ahhoz a határvonalához vagy határvonalaihoz, melyek mentén vagy szomszédságában a kész cipőfelsőrészt későbbi feldolgozása folyamán körül kell vágni, kivezetőcsatornák vezetnek, melyek a be-r mélyítésekbe torkollnak és azokkal egyenlő mély-' ségűek, szélességük pedig például 1—2 mm lehet. Ezek a "csatornák a •bemélyítésekbe- egymástól nagyjában egyenlő távolságokban torkollnak be, számukat és keresztmetszetüket pedig "úgy választjuk meg, hogy összkeresztmetszetük annál, nagyobb legyen, minél nagyobb gumi-mennyiség foglal helyet a szóban forgó bemélyítésben. A csatornák hossza elegendő, ha néhány {például 5—10) milliméter, és " ha marással készülnek, ' rendszerint nem is készítjük őket hosszabbra, azonban ha gyalulással készülnek (mi olcsóbb), akkor őket megmunkálási okokból a szer-számlap széléig vagy a kés kifutását megengedő lyukakig kell vinni, mi különben előnyös is, mert a szerszám természetes hűtőfelületét növeli. Az 1. ábrán szemléltetés céljából mindháromíéle csatornát feltüntettünk, éspedig az —ai—ai3— csatornák,valamint a —bi—ib4-.es

—c\, C2, d'i, d2— csatornák gyalultak és a szerszámlap' széléig érnek, a —bs—bs-r csatoknak gyalultak és a —B1 iiletve B2— lyukakba futnak be, a — C3—^-C6—, valamint a —ds—dq— csatornák marással készülvén, keskenyedő 'keresztmetszettel a lap ' felületén futnak ki. Hangsúlyozzuk azonban, .hogy a csatornák tetszés szerintiek lehetnek, lényeges csak az, hogy a bemélyítés alkotta présformát legalább két helyen annyira nyitottá tegyék, hogy a fölös gumimennyiség ott belőle kellő ellenállás mellett kinyámulhasson. Az 1. ábrán szaggatottan , rajzolt —E— Ikörvonal jelzi a' szerszámra ráhelyezendő, vászonból kivágott , cipőfelsőrész alakját és adott esetben a szerszám felületébe be is lehet vésve, hogy a vászondiarab gyorsabb és pontosabb felrakását elősegítse. Az x—x vonal pedig a szerszám aszimmetria vonala, -mert a szerszámnak az 1. ábrán fel nem _ tüntetett, de a 2. ábrán látható, további része a fent ismertetettel egyező alkatú, hogy a sajtó munkateljesítményét növelje. A 2. ábrán látható, hogy az —1— szerszámlap a —3— alátétlapra van erősítve, ímely a könyökemeltyűs sajtó mozgatható alsó —4— lapján a —3a és 3b— ütközők által határoltan ide-oda csúsztatható.' Az ellenszerszámot a —2— lemez alkotja, mely a —6— fűtőlap útján a sajtó helytálló —5— lapjához van erősítve, A —6— fűtőlap homlokfelületén körökkel a fűtőtesteket jeleztük, melyek akár villamosak, akár fűtőközeg, például melegvíz, által átjárt csatornák lehetnek. Ebből az ábrából, medy a szerszámot az 1. ábra x—x vonala irányában nézve mutatja, világos, hogy az egyik csoport gumilemeznek az egyik vászohdarabra való felsajtolása alatt a már felsajtolt gumilemezekkel ellátott másik cipőfelső-^ részt a szerszámról levehetjük és helyébe új, nyers gumilemezeket és vásznat rakhatunk. Minthogy 'tapasztalataink szerint a felsaj toláshoz 5—fi másodperc idő 'már mérsékelt nyomások és hőmérsékleteik mellett (például 75 C°-ú ellenszerszám és olyan nyomás, hogy a vászon maga is kissé, például 0,01—0,015 smm-^rel összenyomódjék) is elegendő,, a sajtó működtetését és a szerszámnak . mozgatását e nagy teljesítőképesség kihasználása céljából célszerűen mechanikusan, közös vezérlőszervvel, egymástóli függőségben is •vezérelten, végezzük, hogy a gépet kezelő munkásoknak csak a gumi- és vászondarabok felrakását és leszedését kelljen végeznie. Ha az eljárás ' teljesítőképességét, például magasabb hő'mérsékletek és nyomások alkalmazásával, meg jobban fokozzuk, akkor a például 2—3 másodpercig tartó sajtolási idő már nem volna a felrakáshoz és leszedéshez elegendő és így ilyenkor a 4. ábra szerinti háromszoros szerszámot használjuk, hol erre a célra a sajtolási időnek 'majdnem kértszerese áll renidelkezésre. A 3. ábra, mely a szerszámnak, , ellenszerszámmák és köztük levő anyagrétegeknek az összesajtolás előtti állapotában, az 1. ábra z—z< vonala menti részletes metszete, mutatja, hogy a —c;— csatorna mélysége a—C— bemélyítés mélységével egyenlő, hogy a —10— gumilap belőle kissé kiáll és hogy a —11— vászondarab és —2— ellenszárszám közt a —12— papírlap van, mely' a —C2—-Nssatornában esetleg a —11— vászcn'tep határvonalán. túlnyomuló guminak a —2— ell eriszerszámhoz való ragadását meggátolja. Megjegyezzük, hogy kétszeres vagy háromszoros, azaz két vagy három bemélyítés' csoportot vagy bemélyítést hordó ,szerszámok, használata esetén, főleg ha azok az 1. ábra szerinti csatornázással vannak ellátva, a szerszám külön hűtése rendszerint felesleges és szükségessége- esetéh, például meleg nyári napokon, a lég-