137109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N "N"-kettősen helyettesített karbamidszerű kondenzációs termékek előállítására

Megjelent: 1962., szeptember 30. , —. . _ T , _ ORSZÁGOS TALÄLMÄNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 137.109 SZÄM 12. o. Il-rl8. OSZTÁLY — H—11622 ALAPSZÁM " , " • • v < ' l ' • Eljárás N,N'-kettősen helyettesített karba midszerű kondenzációs termékek előállítására Chemische Fabrik von Heyden A. G. cég, Radebeul-Drezden A bejelentés napja: 1942. szeptember 15. , i Németországi elsőbbsége: 1941. szeptember 19. II. pótszabadalom a 131066 számú törzsszabadalomhoz A törzsszabadalomban olyan eljárást ismertet' tünk helyettesített karbaimidok előállítására, mely szerint az aril—SO2—NH2 képlet szerinti szulfonilamidokat a O—C—N—R képlet szerinti izociánsavészterekkél az aril—SO

2—NH—

GO—NH—B képlet szerinti saulfonilkarlbaimidokká alakítjuk át. Ezek a vegyületek mrűszakilag igen értékesek, részben baktériumos fertőzések elleni gyógyszerekként vagy ilyenekhez való kiindulási anyagokként, részben pádig textilanyagok kezeléséhez való segédszerekként, vagy pedig műgyanták és egyéb vegyületek kiindulási anyagaiként. Azt találtuk, hogy a fent említett alkalmazási célokra hasonlóképpen alkalmas vegyületeket egészen analóg módon akkor kapunk, ha az ízociánsavészterek helyett . azok kénanalógonjait, azaz a v

1 S=C=N—R képlet szerinti izotiociáinsavésztesreket (mustárolajakat) hagyjuk szulfonilainidokra behatni. Ekkor a törzsszabadálomban ismertetett szulfonilkarbamidok helyett aril—SO 2—NH—CS—NH—R képlet szerinti, -megfelelő szulfoniltiokartoaimidokat kapjuk. A képletetkiben „aril" helyettesített vagy " nem helyettesített benzolmagpt vagy pedig többtagú aromás gyűrűrendszert, R pedig alku-, aralkil-, aril- vagy heterociklusos gyököt jelent. Minthogy az izotiociánsavészterek általában kevésbé reakcióképesek .mint 'a ..megfelelő izociánsavészterek, fenti reakciók nem voltak minden további nélkül előreláthatok. A fent említett csekélyebb reakcióképességet, azonban — ha szükséges —• kiegyenlíthetjük, különösen katioriképző anyagok, mint^ például alkáli- vagy földalkáli fématomok alkalmazásával, amelyeket nem fémes alakban, hanem akár a szulfonamidókkal képezett sóik alakjában, akár gyenge,savak sói, például karbonátok, borátok, foszfátok stb. vagy például aminők alakjában alkalmaztatunk, amenynyiiben azok a. mustárolajokkal nem lépnék reakcióba, tehát különösen tercier aminők alakjában. . Dolgozhatunk oldószereik alkalmazásával, vagy anélkül, célszerűen magasabb hőmérsékleteken, így például 50—100 C°-ra való felhevítés a legtöbb esetiben elegendő, azonban rnás hőmérsékletek, például .reakcióképes rendszereknél szobahőmérsékletek, valamint a fent említettnél magasabb hőmérsékletek is kedvezők lehetnek, utóbbiak abban az esetben, ha még nem vezetnek részleges bomláshoz,. A keletkezett reakciőterméknek az át -nem alakult , kiindulási anyagtól való elkülönítése a keletkező szulfoniltiokafbamidok savtermészete folytán könnyen végezhető. így például az elegyet hidegen bikarbonát- vagy ammóniumhidroxidó^datöfcban oldhatjuk, mikor 'is a kiindulási szulfonamidok feloldatlanok maradnak és így elkülöníthetők. A szulfoniltiokarbamidokat ezután savakkal, például ecetsavval,' csapjuk ki. • , Az eljárás foganatosítására elvben mindenféle fajta mustárolaj alkalmas. Ezek példáiként, anélkül, hogy á felsorolás kimerítő lenne, a következőket említjük meg: telített alkilmustárolajok, mint például metil-, etil-, propyl-, butil-, dodecil-, öktadecil-mustárolaj, telítetlen alifás mustárolajok, rriinit például az allil^mustárolaj, vegyes aromás-, alifás mustárólájok, 'minit például benzlk mustárolaj, aromásak mint például a fenil- és naftil-mustárolaj, heterociklusosak, mint például az «-piridil- és «-tiazolil-mustárolaj, valamint olyan vegyületek is, amelyek a fentebb említettekből atomok vagy csoportok további bevitele útján keletkeznek. Valamely konkrét mustárolaj kiválasztása tekintetében az előállítandó vegyülettől megkívánt tulajdonságok a döntők. így például a lipoid-oldhatóságoit magasabb alkil- és