136768. lajstromszámú szabadalom • Körforgó légsűrítő (Root-légsűrítő)
íiW*S r ' ' ! . ..." \ .• í • •'. *-w««»«TjTEpr nrí Megjelent: 1955. október hő 15. "T5SH ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.768. SZÁM 27. <•. 1—6. OSZTÁLY — K—16.211. ALAPSZÁM Körforgó légsűrítő (Root-légsűrítő) Knorr-Bremse- Aküengesellschaft cég, Berlin-Lichtenberg A bejelentés napja: 1942. december 3. A forgótestekkel felszerelt • körforgó légsűrítőknél, mint amilyeneket az ismert Root-légsűrítőknél alkalmaznak, szükség van a felmelegedés miatt, a förgótestek egymással való érintkezésének megakadályozására, a két forgótest között játékot hagyni. De az egyenletes teljesítmény és a jó hatásfok miatt a játék nem lehet nagyobb a szükségesnél és mindenütt lehetőleg egyforma nagy kell hogy legyen. Tekintettel arra, hogy az ilyen légsűrítők nagy fordulatszámmal működnek, a kenésre is különös figyelemmel kell lenni, mihez még az a súlyosbító feltétel is hozzájárul, hogy a szállítószerv kenőanyaggal érintkezésbe ne jusson. A találmány szerinti körfo. gr- légsűrítő e követelményeket maradéktalanul kielégíti. A légsűrítő forgótestjei közötti játéknak kis, lehetőleg állandó nagyságát úgy érjük el, hogy az egymásközt egyforma • forgótestek alakját párosan két-két körből állítjuk össze, majd pedig egy játékgörbe alapján — számtanilag meghatározott vonal révén, amely a forgótestek közötti játék változásait egy körforgás folyamán ábrázolja — meghatározzuk, hogy hol fekszenek az elérendő középértéktől a leginkább eltérő helyek. Ha az elért játékot a koordinátarendszer ordináta jaként, míg abcisszaként a pillanatnyilag meglevő forgási szöget tüntetjük fel, úgy 90°-os elforgásnál az előbb említett vonal adódik, mely ís60°-os forgásnál négyszer ismáftlődik. Ezután a két alapkör egy párját az említett alapkörökénei nasyobb sugarú pótkörökkel helyesbítjük, amelyek az alapalaknak azokon a helyeken, amelyeken a játékgörbe szerint a játék csökkentésére van szükség, nagyobb keresztmetszetet adnak, míg azon helyeken, ahol túl kicsi a játék, azt megnöveljük az anyagból való elvétel révén. A pótkörök a szomszédos alapkörökét érinthetik, vagy teljesen azokon kívül lehetnek. A csatolt rajzok kapcsán az új eljárás megértéséhez még szükséges magyarázatokat alább adjuk. Az 1. ábra a két —I és II— forgótestet mutatja, melynél az —I— forgótestnél az —R, és R- sugarak vannak feltüntetve, amelyekkel a •—G, és G-2— alapköröket kapjuk. A gép megadott lökettérfogatából és fordulatszámából megállarjítiuk a —2a— tengelytávolságot. A szűkítés nagyságának megválasztása révén az alapalakot lényegében meghatározzuk. A forgótestek egymáshoz viszonyított mozgásának megvilágításához feltételezzük, hogy az 1. ábrán az —I—• forgótest helytálló, míg a —II— forgótest az első körül forog. A második forgótest —ÖVL—• középpontja az első forgótest •—M,— középpontja körül a —2a— sugarú körpályán mozog. A —II— forgó test emellett ugyanekkor, ugyanabban a forgási irányban, ugyanazzal a szögsebességgel forog a saját —M_>— központja körül. Az óramutatóval megegyező a' szögű forgás után a —II— forgótest az —I—• forgótesthez viszonyítva az ábrázolt helyzetet foglalja el. A legközelebb eső —B, és B2—• pontok a két —Ot és 0 : — körközpont öszszekötővonalán fekszenek. Ily módon a T szöget kapjuk az —I—: forgótest legnagyobb átmérője és a —Bj—Oj— kötővonal között és ezt a szöget ugyanilyen módon minden forgási szög számára grafikailag megállapíthatjuk, melynél a legközelebb fekvő pontok a kerületi görbék konvex részén fekszenek. Az a és v szögek viszonyát analitikusan a kövptkező egyenlettel fejezhetjük ki: tg cP -. 2 a cos <x. — m cos 2 « 2 a sin « — m sin 2 « — m Ugyanilyen módon nyerjük a legközelebb fekvő pontokat azon esetekben is, amelyeknél egyik forgótest konvex görbe részének egy pontja a másik forgótest konkáv görberészének egy pontjával megközelítően érintkezésbe kerül. Ha tehát a forgótestek kerületi vonalait először megközelítően a körívekből felrajzoljuk és azután a játék görbéjét a forgási szögtől függően kiszámítjuk, úgy most már lehetővé válik a kerületi görbén a mindenkori pozitív vagy negatív játékot (szorulást) feltüntetni és ennek megfelelően az eredeti kerületi görbét úgy helyesbíteni, hogy lehetőleg változatlan játék álljon elő. A 2. ábra erős növeléssel mutatja, hogyan osztódik körülbelül el a játék a kerületen. A 3. ábrán a játékgörbék vannak feltüntetve, melyen a megfelelő pontok ugyanazon számokkal van;f+
