136631. lajstromszámú szabadalom • Nyomóközeggel működtetett kalapács két egymással szemben járó pöröllyel

2 136.631 13 és .14 hajlékony eszközök meglazuljanak, lehet a 12 kereszttartó és az 1 pöröly között csuklós kapcsolatot létesíteni, amely pl. különösen az emelkedésnél dolgozó 17 és 18 rudakból áll. A 2. ábra oly elrendezést mutat, amelynél az 1. ábra szerinti két 13 és 14 hajlékony eszközt, valamint a hozzájuk tartozó 15 és 16 tárcsákat és az esetleges 17 és 18 csuklós kapcsolatokat elhagytuk. A 19 kereszttartó, amelyet a 20 dugattyú hordoz, közvetlenül csatlakozik a végnélküli, hajlékony 21 és 22 elemek belső pályájához, mely elemek a forgatható és egyrészt a 27 kalapácsállványon ágyazott 23 és 24 fordítótárcsákon, másrészt pedig a 25 és 26 tárcsákon futhatnak. A 28 pöröly a fentemlített 21 és 22 hajlékony eszközök belső pályájához, a 29 pöröly pedig ezeknek külső pályájához csatlakozik. • • A 3. ábra oly kiviteli alakot mutat, melynél nyitott hajlékony eszközöket alkalmaztunk. Itt a 30 dugattyú a 31 kereszttartót hordozza, melynek egyik vége a 32 hajlékony eszközhöz, másik vége pedig a 33 hajlékony eszközhöz csatlakozik és emellett mindkét eszközt a hozzájuk tartozó 34 és 35 korongok vezetik, amennyiben ez utóbbiak a kalapács 36 állványával csapok révén forgathatóan vanak. összekötve. Ugyanezen hajlékony eszközökhöz csatlakoznak a 37 és 38 pörölyök is, amelyeket a 36 állvány vezetékeiben függőlegesen vezetünk éspedig a 37 pöröly a 32 és 33 hajlékony eszközök belső pályájának végén a 31 kereszttartó alatt, a 38 pöröly pedig ugyanezen 32 és 33 eszközök küiső pályájának végein utánengedően van megerősítve. A 4. ábra olyan kiviteli alakot mutat, melynél az egyes pörölyök közötti kapcsolatot nyitott hajlékony eszközök létesítik és, emellett az erőátvitel számára korongok vágy tárcsák kerülnek alkalmazásra. A kalapács mindkét oldalán a két 39 és 40 kettős tárcsa-csapok révén forgathatóan vagy ágyazva. A tárcsák egyenlő, nagyobb átmérőjű részei a 41 és 42 hajlékony eszközökhöz tartoznak, amelyek a felső pöröllyel függnek össze. Az ugyancsak egyenlő, de kisebb átmérőjű tárcsák viszont az alsó 46 pöröly 44 és 45 hajlékony eszközeihez tartoznak. A 41' és 42 hajlékony eszközök szabad végeihez utánengedő módon csatlakozik a '47 kereszttartó, amely a 48 dugattyú végével csuklósan kapcsoló-' dik. A 44 és 45 hajlékony eszközök szabad végeihe2 csatlakozik ugyancsak utánengedően a 46 pöröly és a 47 kereszttartó alatt a felső 43 pöröly szintén utánengedően van megerősítve. Mivel. a pörölyök sebessége és az általuk megtett utak egyenlőtlenek, az alsó 46 pöröly súlya nagyobb lesz mint a fölső 43 pörölyé, úgyhogy a megfelelő eleven erők egymást kiegyenlítik. Ajánlatosnak bizonyult az alsó pöröly löketét oly kicsire választani, amennyire ez a kivitel és működés szempontjából egyáltalán lehetséges. Az 5. ábra oly kiviteli. alakot mutat, amelynél a részarányosán kialakított csuklós berendezések a két pörölyt emeltyűk és rudak segítségével kötik össze. A 49, 50, 51 emeltyűrendszer egyrészt és a részarányos 52, 53, 54 rendszer, másrészt a két 55 és 56 pörölyt egymással összekötik éspedig olykép, hogy a 49 és 52 emeltyűk belső végei fölül, az 51 és 54 emeltyűk belső végei pedig alul csatlakoznak a hozzájuk tartozó pörölyhöz. Emellett a 49 és 52 emeltyűk közbenső ágyazása és az 51, valamint 54 emeltyűk külső vége az 57 kalapácsállványra úgy támaszkodik, hogy a szükséges mozgások lehetővé váljanak, akár pl. nyílások, akár pedgi pl. kicsi függőleges tolórudak révén. Végül a 49 és- 52 emeltyűk külső végei az 51 és 54 emeltyűk közbenső pontjaival az-50 és 53 rudak révén kapcsolódnak. Az 58 dugattyúval az 59 kereszttartó csuklósan kapcsolódik és utóbbi végeivel a 60 és 61 rudak szintén csuklósan függnek össze, ezek a rudak pedig a 49 illetve 52 emeltyűk belső karjainak részarányos pontjaival vannak összekötve. Ennek következtében a pörölyök egyidejű függőleges eltolódása az 58 dugattyú függőleges eltolódásának felel meg és emellett a pörölyök egymással ellenkező irányban mozognak. Természetes, hogy a hajtómű a célnak akkor is megfelel, ha a dugattyú oly helyzetben van, amely az ábrán látható helyzettel ellenkező, vagyis' ha a munka illetve erő kifejtése alulról fölfelé történik. Ebben az esetben a kereszttartót a dugatytyún kell megerősíteni és a kereszttartó kapcsolószerveit a hajlékony eszközökkel vagy az emeltyűkkel, stb. a pörölyök számára való kapcsolószervek elhelyezésétől és szerkezetétől kell függővé tenni, hogy a két pöröly kívánt, egymással ellentétes irányú mozgását megkaphassuk. Hasonlóképpen lehr*; egyetlen függőleges henger helyett több iker henger csoportját is alkalmazni, mely hengerek együttesen illetve egyidejűleg dolgoznak, vagy pedig lehet oly hengereket alkalmazni, amelyek a rajzon látható helytől eltérő helyen vannak, vagyis nem a kalapács fölső részén, hanem pl. alul. Hogy a csuklós szerkezetek meg ne sérüljenek (tekintet nélkül arra, hogy ezek hajlékony eszközökből, emeltyűkből, húzórudakból, vagy hasonlókból állanak, a pörölyök összekapcsolása végett és a hajtóművel létesítendő kapcsolat létrehozása céljából) ajánlatos a kapcsolatokat megfelelő rugalmas eszközökkel, vagy pedig a mozgást és rázkódást csillapító eszközökkel ellátni. Ez utóbbi eszközök alkalmasak arra, hogy a pörölyök ütése által létrehozott visí.szaható erőket felvegyék és szükség esetén- azokat az erőket hatástalanná tegyék, amelyek a pörölyök mozgásából származnak. Az alkalmazott hajlékony eszközök hajlékony szervekkel összekötött rövid rudakból is állhatnak. Ajánlatos a kereszttartót a hajtóművel csuklósan kapcsolni, mert ilymódona két. pörölyt összekötő két részarányos kapcsolószerv közötti erők tökéletes elosztását lehet elérni. Nyilvánvaló azonban, hogy a kereszttartó, ha megengedhető, mereven is kapcsolódhatik a hajtóművel, sőt azzal egy darabot is alkothat. Ezenkívül lehet a kereszttartót egyenes vonalú ide-oda járó mozgásában vezetni és ez esetben a tartó a működés közben előálló szabálytalan mozgásokat határolja és a különböző alkatrészek kopását csökkenti. Ha pl. két egyszerre működő ikerhengert használunk, akkor a kereszttartóra nincsen szükség, mert mindegyik —• egyenlő löketű — henger a pörölyök megfelelő kapcsolóberendezéséhez csatlakozhatik, amennyiben a két berendezés a kalapács két oldalán részarányosán van elhelyezve és ugyanarra a pörölyre egyidejűleg hat. Az ütés-után a pörölyök egymástól való eltávolítását általában véve a dugattyúkra ható folyadékkal lehetővé kell tenni, amely önmagában,. tehát