136560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges képződmények előállítására

2 136.560 Az ilyen anyagokat önmagukban vagy vízzel keverve alkalmazhatjuk, aminek természetesen ast az előfeltétele, hogy. yízzel egyneműen keverne tők legyenek-. A folyékony anyagok között a szódaoldatoknak különös jelentőségük van. Az ilyen oldatok mégfelelő töménység és megfelelő hőmérséklet esetében a xantogenátokát szintén elbontják és vízben oldhatatlan cellulózából vagy cellulózaszármazékból álló képződményeket eredményeznek. A kén egy részét ekkor is . szénkéneggpzök alakjában hajthatjuk ki és nyerhetjük vissza. A regenerált képződményeket kimossuk. A mo. sóvizek, ugyanügy, mint az elbontáshoz használt folyadékok, alkáliszulfidok és egyéb kénvegyületek mellett lehasított maróalkálit tartalmaznak.' A szárított xantogenátképződményeket továbbá, szabad vagy félig kötött szénsavval is elbonthatjuk, miközben a lehasított szabad alkáli karbonáttá alakul át. Itt is célszerű, ha magasabb hőmérsékleten dolgozunk. Alkalmazhatunk alkálibikarbonátoldatokat vagy szénsavat, közömbös, a duzzasztást csökkentő hatású folyadékokban oldva, vagy végül gázalakú szénsavat is. Utóbbi esetben a két eljárási munkaszakaszt közvetlenül egymás mellé kapcsolhatjuk, például egyetlen térben is, melyet el bontási körzetre és szárítási körzetre osztunk. A. találmány ilyen kiviteli módjánál a xaritogenátök elbomlása közben' alkálikarbonátok, vagy -bikarbonátok keletkeznek, melyek oldódnak, il letve az, alakított képződmények kimosása közben kioldódnak. Ekkor is minden munkaszakaszban szénkéneget nyerhetünk vissza. A xantogenát elbontására használt több említett. rendszabályt egymás után vagy egyidejűleg is alkalmazhatunk, ekként például szénsavnak etilalkoholban való oldatát használhatjuk. Az elbontáshoz használt -anyagokat, illetve a regenerált képződmény kimosásánál keletkező oldatokat szükség esetében karbonizálhatjuk, hogy a szabad alkáliákat alkálikarbonáttá alakítsuk át. Eközben kénhidrogén alakjában a kén egy része is kihajtható, külön felfogható és újból felhasználható. A karbonátok a besűrített oldatokból kristályosítás útján nyerhetők ki, amikoris az anyalúgban könnyen oldódó kéntartalmú sók maradnak vissza. Az alkálikarbonátot kausztifikálás útján vagy egyéb módon teljesen vagy részben maróalkálivá alakíthatjuk át, melyet újból a xantogenát előállításához használhatunk fel, mjmellett a változatlan alkálikarbonátot a találmány értelmében közvetlenül újból a szárított xantogenátképződmény elbontásához használhatjuk fel. A xantogenátképződményeket egyébként elbontásuk közben kisebb vagy nagyobb mértékben nyújthatjuk vagy ellenkezőleg alkalmat adhatunk a képződményeknek a zsugorodásra. Ily módon csökkentett fényű és nagy szakitási nyúlású képződmények állíthatók elő. A találmány szerinti eljárásnak a vegyi anyagokban való megtakarítás és az ilyen anyagok legnagyobb" részének visszanyerési lehetősége mellett az az előnye* hogy a munkahelyiségben kellemetlen illatok keletkezését meggátolhatjuk és az alkalmazott berendezéseket és gépeket saválló munkaanyagok, különösen ólom nélkül szerkeszthetjük. . ' Az alábbiakban a találmány szerinti eljárás • számos foganatosítási lehetősége közül néhány példát adunk meg: la. Szokásosan előállított cellulózaxantogenátból f bnórózsán át forró levegővel átáramoltatott fonókamrábán műszálakat fonunk ki. A fonókamrát, valamint a'levegő mennyiségét és-hőmérsékletét úgy állítjuk be, hogy a szálak a kamrában nem ragadós állapotig száradjanak., A kamrát elhagyó forró levegő víztartalmát és szénkénegtartalmát vízelvonószerek, illetve elnyeletőszerekkel, vagy kondenzálással választjuk le. A levegőt köráramban vezethetjük. A szárított xantpgenátszálakat csévére vagy orsóra csévéljük. A feltekercselt csévéket vagy a levett motringokat zárt tartályban forró szódafürdpbé helyezzük. Az eltávozó széhkéneggőzöket elnyeletés vagy kondenzálás útján nyerhetjük vissza. A szódafürdő töménysége 15% és hőmérséklete 90 C°. Mintegy 15 perc múlva a szálaknak cellulózává való átalakulása . befejeződött A szálakat ezután kimossuk és szokásos módon kikészítjük. ;

A mosóvizeket az elhasznált szódaoldattal egyesítjük, majd karbonizáljuk vagy megfelelő mennyiségű nátriumkarbonátot adunk hozzá, besűrítjük és a hidegen kristályosodó szódát .az anyalúgtól elválasztjuk. A szódát részben újból a szódafürdő elkészítéséhez használják, részben pedig kausztifikáljuk és a xantogenáthoz való alkálicellulóza előállításához használjuk fel. lb. Mesterséges szálak készítése helyett fűtött, mozgatott felületekre, például fűtött • hengerekre cellulózaxantogenát filmeket önthetünk. A fűtött hengereket huzattal ellátott köpennyel veszszük körül. A szárított xantogenátfilmet ezután megfelelő kicsiny sebességgel 100 C°-ra hevített 20%-os szódafürdőn vezetjük át, melyben azt . cellulózafilmmé regeneráljuk. A kapott filmet mossuk és ismert módon. kikészítjük. Az elhasznált szódaoldatot és a mosóvizeket az la. alatt említett módon dolgozzuk fel. •le. Szövetet cellulózaxantogenát bevonattal látunk el, majd fűtött felületen, például fűtött hengeren vezetjük át. A továbbiakban az Ib.. alatt megadott módon járunk el. Irezés végett azonos, módon láncfonalakat is kezelhetünk. Id. Cellulózaxantogenát helyett vízben oldhatatlan metil- vagy etilcellulóza vagy oxialkilcellulóza oldatait alkalmazhatjuk és egyébként az la., lb. és le. alatt megadott módon mesterséges szálakat, filmeket vagy bevonatokat állíthatunk elő, 2a. Az alakított és szárított xantogenát képződményeket, például szálakat vagy rostokat-huzattal ellátott zárt - kamrában telített vagy túlhevített gőzzel kezeljük mindaddig, míg az elbomlás befejeződött. A gőzalakban távozó szénkéneget, például elnyeletés vagy lecsapás útján nyerhetjük vissza. A képződményeket végül mossuk és szokásos módon kikészítjük. A gőzkondenzátum és a mosóvizek kénalkálivegyúletek mellett a léhasadt alkálihidroxidot tartalmazzák. Utóbbit vagy közvetlenül újból felhasználhatjuk vagy pedig karbonizálás vagy ekvivalens mennyiségű nátriúmbikarbonát beadagolása és az oldat besű-