136560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges képződmények előállítására

136.560 • 3 rítése után szóda alakjában kristályosítással nyerhetjük' vissza. 2b. A szárított xantogenátképződményeket gőzzel való kezelés helyett etilalkoholból vagy glicerinből és vízből álló forró fürdőbe vezetjük. A regenerálás befejezte után a fürdőt lépároljuk, miközben előpárlatként még kevés szénkéneg megy át. A maradék alkálihidroxidot és kénalkálivegyületeket tartalmaz, melyeket adott esetben a mosóvizekkel egyesítve a fent mégadott módon dolgozhatunk fel.. 3a. A szárított xantogenátképződményeket, például rostokat, vagy szálakat vizes 10%-os nátriumbikarbönátoldatba visszük be és ebben 65 C °-ra hevítjük mindaddig, míg az elbomlás befejeződött. A félig kötött szénsav az alkáliával alkálikarbonát képződése közben reagál, mely oldatba megy. A fürdő nátríumbikarbonátban fokozatosan szegénnyé válik, azonban' karbonátban mindinkább feldúsul. Az új kezeléshez tehát a fürdőt csupán karbönizálnunk kell. Ha végül a kénalkálivegyületek túlságosan felszaporodnak, , a fürdőt adott esetben a mosóvizekkel együtt a fent megadott módon dogozzuk fel. 3b. A szárított xantogenátképződményeket hu-, zattal ellátott zárt kamrában gázalakú szénsavval, egyedül vagy vízgőzzel keverve, a xantogenát el, bomlásáig kezeljük. A képződményeket ezután mossuk és az adott esetben a gőzkondenzátummal egyesített mosóvizeket kristályszódára dolgozzuk fel, melyet kausztifikálva újból a xantogenát előállításához használhatunk. 3c. A xantogenátoldatból a képződményeket oly kamrában alakítjuk ki, amelybe egyenáramban vagy elleháramban forró szénsavat áramoltattunk. A képződmények a belépési körzetükben megszáradnak, ahol adott esetben további melegforrást, is alkalmazhatunk. A képződmények kilépési körzetében a xantogenát alkálikarbonát; illetve — bikarbonát keletkezése közben elbomlik. A képződményeket, valamint a lehasadt és egyéb reakciós anyagokat a továbbiakban a 3b. alatt. megadott módon dolgozzuk fel. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás mesterséges képződmények, például szálak, rostok, , filmek, bevonatok előállítására cellulózaxantogenátok vagy cellulózászárniazékxantógenátok oldataiból, melyre jellemző, hogy a xantogenátból kialakított képződményeket szá» rítjuk, majd oly adagokkal' bontjuk el, melyek, adott esetben magasabb hőmérsékleten a cellulóza- ' vagy cellulózászármazék-xantogenátból az alkálifémet hidroxid alakjában hasítják le, vagy azt karbonáttá alakítják át, majd a képződményeket mossuk és. szokásos módon kikészítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a- szárított, alakított képződményeket a xantogenát teljes elbontásáig alkálikarbonátoldattal kezeljük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a szárított, alakított képződményeket forró közömbös gőzökkel .vagy a duzzadást csökkentő hatású folyadékokkal, mint vízgőzzel és egy- vagy többértékű alkoholokkal kezeljük. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganátosítási módja, melyre jellemző, hogy a szárított képződményeket gázalakú vagy oldott, illetve félig kötött szénsavval, adott esetben magasabb hőmérsékleten kezeljük. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a xantogenát elbontásához a 2—4. igénypontokban említett rendszabályok többjét egyidejűleg vagy egymás után alkalmazzuk. A kiadásért felel a Nyomtatványellátó Vállalat igazgatója 1523. Terv Nyomda 1955. —Felelős vezető: Bolgár Imre