136537. lajstromszámú szabadalom • Eljárás N-szulfonil- illetve N, N'-diszulfonilkarbamidok előállítására
Megjelent: 1955. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TTALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.537. SZÁM 12. o. 23-24. OSZTÁLY. — H-11286. ALAPSZÁM. Eljárás N-8zulfonil-illetve N,NWiszulfomlkarbamidok előállítására. Chemische Fabrik von Heyden Aktiengesellschaft cég, Radebeul — Dresden. A bejelentés napja: 1941. október 24. Németországi elsőbbsége: 1940. december 16. Az aromás szulf onsavak karbamidszármazékai általánosságban nem állíthatók elő azon az egyszerű úton, mint a szerves karbonsavak megfelelő karbamidszármazékai, azaz karbamidoknak szulfonsavhalogenidekkel való átalakítása útján. Ha megkíséreljük az ilyen átalakítást karbamiddal és például szuKonsavkloriddal, úgy a reakció folyamán lehasad ugyan klórhidrogén, azonban közben nem szulfonilkarbamidok, hanem egyéb vegyületek keletkeznek. Míg azonban az __S02 —N— CO—N csoport felépítése a pontozott helyen, szulf ohalogenidből és karbamidból nem sikerül, addig azt találtuk, hogy könnyen foganatosítható a vonalkázott helyen, saulfonilamidból és a szénsav halogenidjeiből. Eközben a második, a fenti képletben jobboldalt álló karbamidnitrogénatornot vagy szénsavamidszármazék alakjában vihetjük be, vagy pedig egy második szulfonilamidmolekulából eredhet. Ha tehát a karbaminsav vagy ennek származékai halogenidjeit alkalmazzuk, a két komponensből N-szulfonilkarbamid, illetve N-szulfonil-N'-monovagy -diszubsztituált karbamid keletkezik: -SO,-NRi-H -f Hal-CO-NR2 R 3 -SO 2 NR 1 -C0-NR2 R 3 + HalH ahol is R1; R 2 , R 3 — hidrogén vagy helyettesítők. Ha azonban a szénsavnak valamely dihalogenidjét, például foszgérit alkalmazunk, két molekula szulfonamid egy molekula foszgénnel N,N'diszulfonilkarbamiddá egyesül, az alanti képlet szerint. . . . 2-S02 -IÍRi-H + Hal-CO-Hal-SO.-NRj-CO-NRi-SÓ2 - + 2 HalH. Ezzel a fogással, nevezetesen a molekula karbamidrészének 2 fokozatban való felépítésével sikerül ezeket a műszakilag igen jelentős és az eddig ismeretes módszerekkel elő nem állítható vegyületeket könnyen létesíteni. A reakció megkönnyítésére alkalmazhatunk savmegkötőanyagokat, például tercier aminokat, mint például piridint és egyebeket, vagy pedig a szulfonamidokat fémvegyületeik alakjában alakíthatjuk át. Melegítés a legtöbb esetben elősegíti a reakciót. A megfelelő N-szulfonilkarbarnidok erősen savanyú vegyületek, amennyiben a szulfomlcsoporttal szomszédos nitrogénatomon még egy hidrogénatomot tartalmaznak. Ez esetben hígított szódaoldatban könnyen oldhatók és ezáltal könnyen megkülönböztethetők a kiindulási anyagként alkalmazott szulfonilamidoktól. Alkálisóik, különösen a káliumsók, kristályos vegyületek, amelyek vízben könnyen, közel semleges reakcióval oldódnak. A vegyületek úgy műszaki célokra, mint gyógyszerként alkalmazhatók. Különösen értékesek azok a vegyületek, amelyek az aromás szulfonilmagon aminocsoportot hordanak. Ezek fertőzőbetegségek # ellen gyógyszerként hatásosak. Az aminoesoport bevihető akár acilezett aminoesoport alakjában a szulfonsav-amidkomponenssel egyidejűleg és utólag elszappanosítással felszabadítható, vagy pedig nitroosoport alakjában, amely a karbmidcsoport létesítése után redukálható. 1. példa. . • 50 g acetilszulfanilamidot, 37 g száraz piridint és 19 g karbamidkloridot óvatosan, nedvesség elkerülése mellett összekeverünk, azután addig melegítjük 5'0 C°-on, amíg1 az összes karbamidsavklorid elhasználódott. A masszát vízzel felvesszük és sósavval megsavanyítjuk. A leszívatott csapadékot még nedvesen 200 cm3 10 százalékos szódapldattal 50—60 C°-on pállasztjuk, az oldhatatlan részlettől, megszabadítjuk és melegen 50 cm3 telített káliumkarbonátoldatot adunk hozzá. Tűalakban azonnal kikristályosodik a p-aoetilaminobenzolszulfomlkarbamAd káliumsója, amely vízből átkristályosítva káliumkarbonátoldat hozzá-
