136414. lajstromszámú szabadalom • Vivőfrekvenciás átvivőrendszer

2 136.414 Előnyös, ha a két irányhoz tartozó átvivőcsoportokat azonos részcsoportokból építjük fel, még pedig akként, hogy az egyik átvivőcsoport mindegyik részcsoportjának a második átvivőcsoport egy részcsoportja felel meg és egyszerű frekvenciaátalakítással például az átvivőcsoportok frekvenciahelyzetének felcserélésével az másik átvivőcsoporttá alakítható át. A végszerelvényekben a részcsoportokat úgy kell felépíteni, hogy mindegyik részcsoport berendezései, beleértve a kisfrekvenciás rész egyes modulációs fokozatait és adott esetben a hívást átvivő alkatrészeket is, önmagukban szerkezetileg zárt egységet alkossanak, úgyhogy az egyes részcsoportok közbenső erősítőkben is alkalmazhatók. Emellett célszerűen a végszérelvények részei részcsoportok kialakítása végett villamosan és szerkezetileg egységesen vannak felépítve, mégpedig akként, hogy azok az egyes részcsoportokhoz a szűrők kicserélésével felhasználhatók. Emellett előnyös, ha valamennyi részcsoport mindegyik szerkezetileg zárt egységéhez az alkalmazott részcsoportok valamennyi könnyen kicserélhető szűrője tartozik, melyek közül az adott esetben szükséges szűrő kiválasztható. Előnyös továbbá, ha a vivőáram táplálása valamennyi részcsoport készülékéhez egységesen megy végbe, például akként, hogy az egyes részcsoportok készülékeihez valamennyi* számbajövő vivőszűrő tartozik, amelyek, a mindenkor használt részcsoportnak megfelelően, sokszorosító berendezésre kapcsolhatók. A részcsoportokat előnyösen többfokozatú modulálással létesítjük, és pedig célszerű, ha az első modulációs fokozatban, különösen 6—-18 kHz-ig, például 3 kHz szélességű hírsávoknál úgynevezett előcsoportot alkotunk, mimellett az egyes részcsoportok valamennyien egy-egy előcsoportból vannak, amelyeket további modulálással, például előnyösen 36—48, 48—60, 60—72 és. 72—84 kHz tartományba tolunk el. Több, előnyösen két vagy négy részcsoportból ez esetben egy átvivőcsoportot alakíthatunk ki, míg a másik átvivőcsoportot ebből újabb modulálással, például 66, 132 vagy 180 kHz vivőfrekvenciával, különösen mint alsó oldalsó sávot alakítjuk ki. A végkészülékekben egy-egy előcsoport, kisfrekvenciás rész és adott esetben a hívás átviteléhez szükséges kapcsolási elemek részei szerkezetileg egyesíthetők. Az előcsoportok szerkezetileg zárt csoporttá egyesíthetők, amely a végközpont erősítőcsoportjához, illetőleg a közbenső erősítő két erősítő félcsoportjához kapcsolható, illetőleg ahhoz van beosztva. Ha a közbenső erősítőben és/vagy a végközpontokban a részcsoportokat fészben használjuk, úgy a csoportok összességénél csak részben alkalmazunk előcsoportokat. Hogy a szükség esetén felmerülő összekapcsolásokat megkónynyítsük, célszerű, ha az előcsoportot és a főcsoportot egyenként saját vivőárammal tápláljuk, így például a főcsoportban vagy az erősítő csoportban szigorúan állandó frekvenciát adó generátort rendezhetünk el, amely az átvivőcsoportok frekvenciaeltolásához szükséges vivőfrekvenciákat, különösen a frekvenciahelyzetek felcserélését, valamint a részcsoportok vivőfrekvenciáit szabja meg és az előcsoportok vivőfrekvenciájára visszahat, például az előcsoport vivőfrekvenciát adó generátorait magával húzza. . ' . • A rajz 1. ábrájában a találmány szerinti vivőfrekvenciás átvivőrendszer egyik példakénti kapcsolási vázlatát tüntettük fél. Az A végközpont a B végközponttal például 100 km hosszúságú R vezeték útján van Összekötve. ZVi és ZV» közbenső erősítők. Mindegyik ZVi és ZV2 közbenső erősítő két HS félcsoportból van, melyek mindegyike egy váltót, valamint egy adó-és egy vevőerősítőt tartalmaz. Hasonló módon az A és B végközpontokban végszerelvényekként azonos felépítésű HS félcsoportokat alkalmaztunk, mint aminők a közbenső erősítőkben is fel vannak szerelve. Feltesszük, hogy a ZVi közbenső erősítő még végkészülékek részeit tartalmazza, még pedig a baloldali HS félcsoporthoz GS csoport tartozik, melynek csak részben vannak előcsoportjai, aminő például a VGSÍV előcsoport, míg a balodali félcsoporthoz oly GS tartozik, amelynek csak VGS;// előcsoportja van. Az A és B végközpontok GS csoportjai szintén nincsenek valamennyi előcsoporttal félszerelve, így az A végközpont GS csoportja csak I, II és IV előcsoportokat és a B végközpont csoportja csak I, II és III előcsoportokat tartalmaz. A vázlatban tehát lépcsőzetesen elrendezett előcsoportokat ábrázoltunk. Szükség esetén a kapcsolás nehézség nélkül változtatható meg például azzal, hogy a ZV2 közbenső erősítő félcsoportjaihoz a lépcsős beosztás megfelelő megváltoztatása mellett GS csoportokat csatlakoztatunk. Meg kell jegyeznünk, hogy a csoportok és az előcsoportok felépítése egységes és hogy a csoportok szerkezeti egységesítése következtében az átvitelhez alkalmazott kapcsolás mindenkor nehézség nélkül változtatgató meg.A csoportok egységét azzal biztosíthatjuk, hogy mindkét átvivő csoportot az egyik átvivő csoport átviteli tartományával alakítjuk ki és a másik átvivő csoportot újbóli modulálással e frekvenciatartományból saját átviteli tartományába toljuk. A 2. ábrában közbenső erősítő felépítését vázlatosan tüntettük fel. A 2a ábra két félcsoportból álló közbenső erősítőt szemléltet, amelynél az átvivő csoportokban nem alkalmazunk frekvenciaeltolást. A 2b és 2c ábrák oly közbenső erősítők vázlatai, amelyeknél az átvivőcsoport frekvenciahelyzetét a közbenső erősítőkben felcseréljük. A közbenső erősítő két HS; és HS;; félcsoportból van, melyek mindegyike szerkezeti egységet alkot. Ezt a rajzban szaggatott vonalakkal jeleztük. Emellett mindegyik félcsoport váltóból, adó- és vevő erősítőből van. így az L/ vezetékre kapcsolt HS; félcsoport az RW7 váltóból, az esetleg a torzulástól való mentesítéshez és a szabályozáshoz szükséges eszközöket tartalmazó EV; vevőerősítőből és a főerősítést végző SV/ adóerősítőből van, melynek lényegé-