136414. lajstromszámú szabadalom • Vivőfrekvenciás átvivőrendszer

136.414 3 ben a frekvenciától független karakterisztikája van. Az L// vezetékre kapcsolt HS// félcsoport RW// váltóból EV // vevőerősítőből és SV// adőerősítőből van. A félcsoportok még további, a rajzban fel nem tüntetett váltókat tartal­mazhatnak, melyekkel például kisfrekvenciás hírközlő csatornák ágaztathatók le. A 2a ábra szerinti közbenső erősítőnél a fél­csoportokhoz még végszerelvények részeit kap­csoltuk, mégpedig feltettük, hogy az egyik át­vivőcsoportot a másik átvivőcsoport •tartomár­nyában alakítjuk ki, majd ebből a tarto­mányból úja-bb modulálással saját átvivő tartományába toljuk el. Evégből az RU/ és RU// frekvenciáátalakítókat alkalmaztuk, amelyek egyenként M modulátorból, az ah­hoz tartozó szűrőkből és a vivőárámforrásból vannak. Az L/ vezetéken át érkező átvivőcso­portokból az EV/ vevőerősítő mögött például az RU/ frekvencíaatalakítóval részcsoportot, a má­sik átvevőcsoportot átviteli tartományába to­lunk el és ebből a részcsoportból, 'amely elő­nyösen csupán az első modulációs fokozatban létesített úgynevezett előcsoportból van, az elő­csoport tartományába való megfelelő eltolás után további frekvenciaátalakítással az egyes kisfrekvenciás hírcsatornákat állítjuk elő. Az ellentett iránynak a kiszűrt részcsoportnak megfelelő részcsoportja az- SV/ adóerősítő előtt közvetlenül, tehát további frekvenciaátalakítás nélkül ismét hozzáadható. Mivel az L/ vezeté­ken beérkező részcsoportot a fenti eljárásnál először az RU/ frekvenciaátalakítóval a másik átvivőcsoport átviteli tartományába toljuk el, lehetővé válik mindkét átviteli irány részcso­portjainak a közbenső erősítővel való teljesen azonos kialakítása. Emellett mindegyik részcso­port előnyösen zárt szerkezeti egységet alkot. A részcsoportok felépítését a 2a ábrában nem tün­tettük fel részletesen. Ebben az ábrában az erő­sítőket csak jelképesen ábrázoltuk, úgyszintén a fésűszerű elágazásokat is.,A 2a ábra szerinti HS// félcsoportban szintén részcsoportokat ágaz­tatunk le, illetőleg adunk hozzá, mégpedig itt 'az L// vezetéken beérkező részcsoportot, me­lyet le kell ágaztatni, az EV// vevőerősítő mö­gött ágáztatjuk le és frekvenciaátalakítás nél­kül vezetjük a részcsoportba. Az. SV// adóerő­sítő előtt hozzáadandó részcsoportot viszont előzetesen az RU// frekvenciaátalakítóval ez átvivőcsoport átviteli tartományába toljuk el. Az RU/ és RU// frekvenciaátalakítók nem­csak arra használhatók fel, hogy azokkal a le­ágaztatandó részcsoportok egyikét először a másik átvivő csoport átviteli tartományába tol­juk el, hanem arra is, hogy az egész átvivőcso­portot a másik átvivőcsoport átviteli tartomá­nyába toljuk el, ha a közbenső erősítőben a két átvivőcsoport frekvenciahelyzetét fel kell cse­rélni. Evégből ezeket a frekvenciaátalakítókat a két félcsoport között iktatjuk a vonalba akként, amint az a 2b és 2c ábrákból látható. A két ábra a frekvenciaátalakítók elrendezése közötti különbségeket tünteti fel aszerint, amint pél­dául az L// irányban a felső átvivőcsoportót vagy alsó átvivőcsoportot visszük át. Ha ugyanis például a felső átvivőcsoportot az alsó átvivőcsoport átviteli' helyzetéből alakítjuk ki, akkor a közbenső erősítőben kiszűrendő rész­csoport és ugyanígy a hozzáadandó részcsoport közvetlenül az átvitel azon tartományában nyerhető, amely a részcsoportnak megfelel. A találmány értelmében például a leágaztatandó részcsoportot az RU// frekvenciaátalakító mö­gött ágáztatjuk le, ha ez a frekvenciaátalakító a felső átvivőcsoportot az alsó átvivőcsoportba tolja el és ennek megfelelően A hozzáadandó részcsoportot az RU/ frekvenciaátalakító mö­gött adjuk hozzá, ha ez a frekvenciaátalakító is a felső átvivőcsoportot az alsó átviteli tar­tományba tolja el, amint, az a 2b ábrából lát­ható. Ezért nincs szükség oly különleges frek­venciaátalakítókra, melyek a leágaztatandó, il­letőleg a hozzáadandó részcsoportok frekven­ciáit eltolják. Ha az RU/ és RU// frekvencia­átalakítók az átviteli tartomány alsó részében levő átvivőcsoportokat a felső átviteli tarto­mányba tolják el, akkor a hozzáadandó, illető­leg leágaztatandó részcsoportokat az RU/, ille­tőleg RU// frekvenciaátalakítók előtt adjuk hozzá vagy ágáztatjuk le, amint ezt a 2c ábrá­ban tüntettük fel. A 2a, b és c ábrákban a lé­nyeges elágazási helyeken a szintre vonatkozó adatokat Neperben tüntettük fel, ezek az ada­tok azonban csak példakéntiek. « Szabadalmi igénypontok: 1. Hordfrekvenciás átvivőrendszer két külön­böző frekvenciacsoportnak mindkét átviteli irányban való átviteléhez, melynek a két át­vivőcsoportot váltókkal egymástól elkülönítő nagyfrekvenciás közbenső erősítői vannak és amelyben a váltóval elkülönített átvivőcsopor­tokát erősítők, egymástól, elkülönítve erősítik és azokat váltók újból egyesítik, melyre jel­lemző, hogy a nagyfrekvenciás közbenső erő­sítők két félcsoportban v,annak elrendezve, mely félcsoportok mindegyike egy-egy frek­venciaváltót, adó- és vevőerősítőt tartalmaz, mimellett mindegyik félcsoport adóerősítőjé­nek a frekvenciától gyakorlatilag független, karakterisztikája van és az adóerősítő a főerő­sítést végzi, mindegyik csoport vevőerősítője pedig a torzulás megszüntetésére és a szabá­lyozásra alkalmas eszközöket tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kivi­teli alakja, melyre jellemző, hogy a közbenső erősítők félcsoportjainak mindegyike ugyan­olyan felépítésű, mint a végközpontok erősítő végcsoportja és ilyenként való használatra al­kalmas. . 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berende­zés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a köz­benső erősítők két félcsoportja között oly frek­vénciaátalakítók vannak bekapcsolhatóan el­rendezve, melyek a csoportok felcserélésére és/ vagy frekvenciaátalakítás közben csoportré­szek hozzáadására alkalmasak. 4. Az 1.—3. igénypontok bármelyike szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a közbenső erősítők végkészülékek részei­nek kapcsolására alkalmas kivitelűek.

Next

/
Thumbnails
Contents