136347. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nativ és regenerált cellulóza fehérítésére
Megjelent: 1954. éyi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.347. SZÁM. 8. i. OSZTÁLY. - G-%91. ALAPSZÁM. Eljárás natív és regenerált cellulóza fehérítésére Deutsche Gold- und Silber-Scheideanstalt, vormals Roessler cég, Frankfurt a/M. • A bejelentés napja: 1943. március 26. Németországi elsőbbsége: 1942. március 26. A találmány natív és regenerált cellulóza rostoknak, mint gyapotnak, vászonnak, műszálnak, műselyemnek, valamint, ilyen rostokból előállított textilipari feldolgozási termékeknek, mint fonalaknak, kevert fonalaknak, szöveteknek és hasonlóknak a fehérítésére vonatkozik. Ismeretes már, hogy az ilyenfajta rostanyagot klóros (hipokloritos) és peroxidos kombinált fehérítésnek lehet alávetni és ily módon kifogástalan! fehérítőhatást lehet elérni. A halványított anyagon a szilárdság, oxicellulóza kimutatás stb. tekintetében eddig végzett vizsgálaitok azt a látszatot keltették, mjinitha. a rost a fehérítés következtében nem szenvedett volna. Az újabb vizsgálati módszerek, minit a polimerizáltság fokának, valamint az egyes rost 'Szilárdságának meghatározása arra mutattak azonban, hogy az ismert módon klórral és peroxiddal végzett és kitűnően fehérített anyagnak rostjai az eddigi feltevéssel ellentétben károsodást szenvedtek. A találmány szerint lehetségessé válik a natív és regenerált cellulózából készült textilanyag fehérítése és egészen kitűnő fehérség elérése a rostok iteljes megkímélése mellett. A találmány szerint kezelt anyag még a legújabb vizsgálati módszerek szerint sem mutat rostkárosodásit. Ezt az eredményt a találmány szerint úgy érjük el, hogy a textilanyagot klorittal, előnyösen nátriumklorittal és peroxiddal végzett kombinált fehérítésnek vetjük alá. A peroxidos fehérítőkezelésit a szokásos módon hajtjuk végre. A ikloritot előnyösen savanyú oldatban alkalmazzuk és előállításához mind ásványi savakat, mind pedig szerves savakat alkalmazhatunk. A kloritos fehérítést közönséges hőmérsékleten foganatosíthatjuk. Magasabb hőmérsékleten is dolgozhatunk azonban és ezzel a fehérítés idejét megrövidíthetjük. A fehérítést előnyösen folyamatosan végezhetjük. Úgy járhatunk például el, hogy az anyagot elő,ször peroxiddal, majd azután klorittal kezeljük. Általában azonban előnyösebb, ha a kloritos fehérítést a peroxidos fehérítés megelőzi. Ennek többek között az az előnye is van, hogy ha a fehérítendő anyag katalizátor tartalmú, a savanyú oldat a zavaró katalizátoroktól megszabadítja, úgy hogy ezek az ezután következő peroxidos fehérítéskor már nem okozhatnak bajt, Oly textiliák fehérítésekor, amelyeket később gumizni kívánunk és amelyek ennélfogva fémeket, mint rezet vagy mangánt nem tartalmazhatnak, a savanyú klóritoldatok alkalmazása révén ahhoz az előnyhöz is jutunk, hogy az említett fémek kioldódnak és ily módon kiküszöbölődnek. Az- igényelt kombinációs fehérítés sikeres kivitele csak igen csekély mennyiségű fehérítőszer felhasználását teszi szükségessé. Különösen ajánlatos a peroxidos fehérítést úgy vezetni, hogy ez önmagában a teljes fehérítés eléréséhez ne legyen elegendő. 1. példa. 100 kg irtelenítetit műselyemszövetet keringtetőberendezésben 1,5 kg. nátriumklorit és. 1.25 1 (40%-os) sósav felhasználásával készült 1 :5 arányú, azaz 500 1 fürdőben (flottában) 3 órán át 20 C°-on kezelünk, mimellett kb. 0,5 kg. nátriumklorit használódik el. Ezután öblítünk. Erre következik a peroxidos utófehérítés, amely kezelésben a 100 kg fehérítendő anyagot 0,7 1 (40%-os) H2 0 2 , 0,3 kg marónátron és 1,5 1 40 Bé°-os vízüvegtartalmú, 1 : 5 arányú fürdő hatásának tesszük ki. A kezelés 60—70 C°-on 3 óra hosszat tart. A fehérített műszál igen szép fehérségű. A kiindulási anyag átlagos polimerizáltsági foka 254 volt, a fehérítette 253, a polimerizáltság tehát nem csökkent. Ha ugyanezt az anyagot csupán peroxidos kezeléssel kívánjuk hasonló fehérségig fehéríteni, 100 kg anyagra 1,8 1 (40%-os) H2 0 2 -t, 0,3 kg marónátrónt és 1,5 1 40 Bé°-os vízüveget kell vennünk és kb. 6—8 órán át kb. 75 C°-on kell kezelnünk, miközben az átlagos polimerizáltság 22<6-ra csökken ami 1,0 károsodási értéknek felel meg. 2. pélM. 50 kg irtelenített, 67% műszálból és 33% pamutból álló kevert szövetet motolláe kádban, 1 : 20 fürdő aránynak megfelélő 1 m3 mennyiségű, literenként 1,5 g nátriumkloritot és 2 cm3 (40%-os) sósavat tartalmazó oldattal 1 órán át 50 C°-on kezelünk, majd öblítünk. Ezután literenként 1 cm3
