136347. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nativ és regenerált cellulóza fehérítésére
2 136.347 (40%-os) hidrogénszuperoxidot, 0,5 g marónátront és 3 cm3 vízüveget tartalmazó oldattal ugyancsak 1 :20 fürdőarány mellett 1—2 órán át 70—75 C°-on fehérítünk. Igen szépeö fehérített anyaghoz jutunk, amely rostkárosodást nem mutat. S. példa. 100 kg irtelenített pamutszövetet keringtető-berendezésben 1,8 1 (40%-os) H2 02-t, 0,8 kg marónátront és 3 1 40 Bé°-os vízüveget 'tartalmazó 1 : 5 arányú fürdőben 5 órán át 80—90 C°-ig terjedő hőmérsékleten kezelünk, majd mosunk. Az anyagot ezután oly kádban (Ctapot) vezetjük át, amelyben 50 C° hőmérsékletű, literenként 2 g náitriumkloritot és 3 cm? (40%-os) sósavat, tartalmazó oldat van. Ezután az anyagot árugyüjtőn, pl. ú. n. csizmán vezetjük át és végül kimossuk. Az áru a gyüji'őben 15 percig tartózkodik. A kádban (Clapotban) lévő oldat összetételét, állandó pótlással a kezdeti töménységen tartjuk. Ily módon maghéjmentes fehér pamutanyaghoz jutunk, amely rostkárosodást nem mutat. A leírt példák szerint úgy dolgozunk, hogy az anyagot először az egyik fehérítőszerrel kezeljük, azután öblítjük és végül vetjük alá a második fe: hérítő kezelésnek. További kísérletek azit mutatták, hogy a kloritos-peroxidos fehérítést egyszerűbb módon is foganatosíthatjuk, ha mindkét fehérítő szert egyetlen fürdőben alkalmazzuk. Úgy járhatunk pl. el, hogy a fehérítendő anyagát először savanyú kloritot tartalmazó fehérítő fürdőbén előkezeljük, majd ezután a peroxidos fehérítést ugyanebben a fürdőben foganatosítjuk, olymódon, hogy a kloritos fehérítés befejezése után a peroxidos fehérítéshez szükséges szereket, pl. a hidrogén-szuperoxidot, az alkálit és a stabilizátorokat hozzáadjuk. De azt is megtehetjük, hogy először peroxid tartalmú fürdőben előfehéríitünk és azután a fürdő cserélése nélkül, pl. nátriumklorit és sav adagolásával a fehérítést ugyanabban a fürdőben végezzük be. Úgyis eljárhatunk azonban, hogy a fehérítő fürdőhöz kloritot és peroxidot a megfelelő mennyiségviszonyban már előre hozzáadjuk és a kombinált fehérítést pl. úgy foganatosítjuk, hogy az anyagot akár az oldat előzetes megsavanyításával kloritos fehérítésnek és ezt követő Mgosítással peroxidos fehérítésnek vetjük alá, akár a fordított sorrendben- járunk el. Abban a fehérítési eljárásban, amely szerint a teljes kezelést a fürdő kicserélése nélkül, egyetlen fürdőben visszük végbe, a kloritos fehérítést mind közönséges, mind pedig magasabb hőmérsékleten foganatosítjuk. Javasolták ugyan már a klóros-peroxidos kombinált fehérítés oly kivitelét, amely szerint először hipoklorit-tartalmú fürdőben fehérítenek és a hipoklorit teljes elhaszná7 ódása után adják hozzá a peroxidot és hajtják végre a peroxidos fehérítést. Ennek az aránylag bonyolult eljárásnak az az előfeltétele, hogy a két fehérítő anyag ;a peroxidnak a hipoklorit elhasználódása előtt való hozzáadása esetén egymást kölcsönösen elbontsa. Ezzel szemben a találmány szerint az.egyik fehérítőszert, pl. peroxidot a másikat, pl. nátriumkloritot tartalmazó fürdőhöz adhatjuk hozzá, még mielőtt az első elhasználódott volna, ennek következtében pedig a fehérítési folyamat lényegesen leegyszerűsödik, sőt atzt is megtehetjük, miként említettük, hogy mindkét fehérítőszert együtt adjuk a fürdőbe és a pH beállításával ,a fürdőben először az egyik, majd a másik fehérítőszert tesszük hatásossá, így pl. nátriumkloritot és hidrogénszuperoxidot tartalmazó fürdő megsavanyíitásával először a nátriumklorit, majd a csatlakozó lúgosítással a peroxid fehérítő hatásának kifejtését tesszük lehetővé. 4-. példa 100 kg iiiíelenített viszkóza műselyemből és műszálból álló kevert szövetet motollás kád edényben olyan fürdőben kezelünk 1 órán át 50 C°-on, amely literenként 1,2 g nátriumkloritot és 2,5 cm3 (40%os) sósavat tartalmaz, a fürdő mennyisége pedig 1 : 20 aránynak felel meg, azaz 2 m3 . Ezután a fürdőt szóda hozzáadásával semlegesítjük, majd li-« terenként 2—4 g kristályos nátriumpirofoszifát és 1.5 cm3 (40%-os) hidrogénszuperoxid hozzáadásával 65>—70 C°-on készre fehérítünk. A kloritfürdő a II2O2 hozzáadása előtt még literenként kg 0,7 g nátriumkloritot tartalmaz. 5. példa. 1 lánchenger, 50% műszálból és 50% pamutból álló 100 kg keverékfonalat 1 : 10 fürdőaránynak megfelelő 1 ni3 olyan fürdőben kezelünk 1 órán át 50 C°-on, amely literenként 2 g nátriumkloritot, 25 cm3 (40%-os) sósavat és 1,5 cm 3 (40%-os) HaG^-t tartalmaz. Ezután a fürdőhöz literenként 1.6 g marónátront és 3 cm3 40 Bé°-oe vízüveget adunk és még 1 y2 —2 órán át 70—75 C°-on tovább fehérítünk. 6. példa. 100 kg irtelenített acetátselyem-szövetet motollás kádban literenként 2 cm3 (40%-os) H202-t és 3 g nátriumpirofoszfátot tartalmazó 1 :20 arányú, azaz 2 m2 fürdőben 1 órán kb. 60 C°-on kezelünk. Ezután a fürdőhöz literenként 3 cm3 (100%-os) ecetsavat és 2 g nátriumkloritot adunk és 2 órán át további melegítés nélkül, tehát csökkenő hőmérséklet mellett tovább kezeljük. Befejezésül-öblítünk. 7. példa. 67% műszálból és 33% pamutból álló keverékszövetet, a kádban (Clapotban) 18 C°-on olyan fürdővel impregnálunk, amely az anyag súlyára számítva 1,5% nátriumkloritot, 2% (40%-os) sósavat, 1,25% (40%-os) H2 0 2 -t és 0,3% zsíralkohol-ezulfonátot tartalmaz, majd az anyagot keringtetőkészülékbe helyezzük, mimellett az impregnáló fürdő maradékát az anyagra szivattyúzzuk. Ezután 1 órán át 50 C°-ra való melegítés közben keringtetés alatt kezelünk, majd a keringő fürdőhöz az anyag súlyára számított 1,3% marónátront s 2% 40 Bé°-os vízüveget adunk és kb. 5 órán át 60—70 C-on tovább kezelünk. Az anyagot végül megmossuk.
