136345. lajstromszámú szabadalom • Szelep

Megjelent: 1954. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.345. SZÁM. 47. g1 19-21. OSZTÁLY. - F-10377. ALAPSZÁM. Szelep Heinrich Frings cég, Bonn a. Rhein A bejelentés napja: 1943. március 30. Németországi elsőbbsége: 1942. május 23. A találmány folyadékokhoz, levegőhöz és más gá­zokhoz átbocsátószelepként' és kibocsátószelepként használható szelep. Folyadékvezetékek ellzárókésziülékeként főképen egyenes és ferde ezelepülésű lecsavarható szelepe­ket használnak. Ezek a szelepházat alkotó csőcsonk­ból állnak, amely a szelepülést hordó belső válaszfal­lal van ellátva. A zárótestet (kúpot) csavarmene­tes szeleporsó segítségével történő emelése és süly­lyesztése útján működtetjük. Ez a szelepfajta lénye­gében két szerkezeti elem, mégpedig a csőcsonk és a szeleporsó összeszerelése útján jön létre, mely elemek ismét több részből vannak összeállítva. Miután a műanyagokból, például polivinilklorid­ból való csővezetékek a fémből való vezetékeket és csőrendszereket, már hosszabb idő óta, mind foko­zottabb mértékben szorítják ki, kísérleteket kezdtek a fémből való elzárókészülékeknek —• melyek nagy önsúlyuk folytán a műanyag-csővezetékeket erősen terhelik — műanyagokból való elzárókésziülékkel történő pótlására. A tönibanyagbói való első szer­kezetek nehézkeseknek bizonyultak; anyagszükség­letük és így előállítóéi áruk is igen nagy volt. A fejlődés folyamán a tömbanyag helyett a szelepek szerkezeti elemeiként műanyagcsöveket alkalmaztak, mikoris a szelepház több egymás fölé tolt és egy­mással összeragasztott csőből, a szelepülés és a sze­lep felső részének csavarmenete pedig teli anyag­ból állt. Ez az előállítási mód a hegesztésnek a ra­gasztás helyetti alkalmazásával egyszerűsíthető volt. Az anyagszükséglet és munkaidőszükséglet a szelepek szóbanforgó fajtájánál azonban még min­dig jelentős, és a szerkezet műszakilag nem egészen kielégítő (lásd „Kunstoffe", 1942, 41—45. old.). Abból a célból, hogy anyag- és időmegtakarítást lehetővé tevő, a műszaki követelményeknek megfe­lelő szerkezethez jussunk, a találmány szelepek elő­állítására irányuló új utat jelöl ki. A műanyageze­lepek előállítására irányuló eddigi kísérletek a fém­megmunkálásnál szokásos gyártási módszereket al­kalmazták, minthogy a fémből való lecsavarható szelepek szerkezeti elvét megtartották és ennek a műanyagok feldolgozására való alkalmassá tételére törekedtek. E törekvések szükségképpen nehézsé­gekbe ütköztek, minthogy a műanyagok, melyeknek a fémtől eltérő tulajdonságaik vannak, nem hasz­nálhatók fel szerkezeti anyagként minden további nélkül a fémfeldolgozó ipar alapelvei szerint. A találmány létrehozásánál az a meggondolás volt irányadó, hogy a ezelep szerkesztésénél kiálló részeket lehetőség szerint teljesen elkerüljük és egyedül a szabványos méretekben előállított mű­anyagcsövekkel érjünk célhoz. A találmány szerint a szelep egyetlen lényeges szerkezeti elemként műanyagcsövekből áll, olykép­pen, hogy a szelep zárótestként (kúpként) és ennek megfelelő szelepülésként való működése a szelep és a szelepvezérlés tartójaként szereplő két egymásba tolt csőre oszlik el, a szelepházba bevezetett csavar­orsó és ehhez tartozó részek elhagyásával. A szelep veaérlése úgy történik, hogy a csöveket távcsőszerüen egymásban eltoljuk, úgyhogy ezek szélső helyzeteikben a szelep átbocsátónyílását tel­jesen szabaddá teszik, illetve elzárják. Minthogy a találmány ezerinti szelepet a szoká­sos méretű csöveken alakítjuk ki, az csővezetékbe és rendszerekbe könnyen beiktatható. így például a külső csőként alkalmazott hozzávezetőcső belsejében az elvezetésre való cső a szelepnyílás elzárása köz­ben eltolhatóan helyezhető el, olyképpen, hogy a belső csőnek a folyadék hozzávezetése felőli vége van elzárótestként kialakítva, mely elzárótest a kül­ső eső átbocsátónyílását a belső cső eltolásakor zár­ja, ellenkező irányú eltolásakor pedig szabaddá teszi. A találmány szerinti szelep ilymódon különbözik azoktól a kiboesátószelepektől, amelyeknek a szelep­kúpot hordó része csavaranyaként van kialakítva, amelyben a bevezetőcsonk csavarorsóként forgatha­tóan van ágyazva. A találmányi gondolat továbbfejlesztésekor ki­tűnt, hogy a szelepet az e célra ismeretes minden­féle anyagból, pl. fémekből is készíthetjük. Hogy milyen szerkezeti anyagot használunk, az lényegé­ben a piaci helyzettől és a rendelkezéere álló nyers­anyagoktól függ. Fémhiány esetén elsősorban mű­anyagokat használunk szerkezeti anyagként. A találmány szerinti szelepet a csatolt rajz kap­csán ismertetjük részletesebben. E rajz a talál­mány szerinti szelep egy foganatosítási példáját

Next

/
Thumbnails
Contents