136345. lajstromszámú szabadalom • Szelep
Megjelent: 1954. évi december hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.345. SZÁM. 47. g1 19-21. OSZTÁLY. - F-10377. ALAPSZÁM. Szelep Heinrich Frings cég, Bonn a. Rhein A bejelentés napja: 1943. március 30. Németországi elsőbbsége: 1942. május 23. A találmány folyadékokhoz, levegőhöz és más gázokhoz átbocsátószelepként' és kibocsátószelepként használható szelep. Folyadékvezetékek ellzárókésziülékeként főképen egyenes és ferde ezelepülésű lecsavarható szelepeket használnak. Ezek a szelepházat alkotó csőcsonkból állnak, amely a szelepülést hordó belső válaszfallal van ellátva. A zárótestet (kúpot) csavarmenetes szeleporsó segítségével történő emelése és sülylyesztése útján működtetjük. Ez a szelepfajta lényegében két szerkezeti elem, mégpedig a csőcsonk és a szeleporsó összeszerelése útján jön létre, mely elemek ismét több részből vannak összeállítva. Miután a műanyagokból, például polivinilkloridból való csővezetékek a fémből való vezetékeket és csőrendszereket, már hosszabb idő óta, mind fokozottabb mértékben szorítják ki, kísérleteket kezdtek a fémből való elzárókészülékeknek —• melyek nagy önsúlyuk folytán a műanyag-csővezetékeket erősen terhelik — műanyagokból való elzárókésziülékkel történő pótlására. A tönibanyagbói való első szerkezetek nehézkeseknek bizonyultak; anyagszükségletük és így előállítóéi áruk is igen nagy volt. A fejlődés folyamán a tömbanyag helyett a szelepek szerkezeti elemeiként műanyagcsöveket alkalmaztak, mikoris a szelepház több egymás fölé tolt és egymással összeragasztott csőből, a szelepülés és a szelep felső részének csavarmenete pedig teli anyagból állt. Ez az előállítási mód a hegesztésnek a ragasztás helyetti alkalmazásával egyszerűsíthető volt. Az anyagszükséglet és munkaidőszükséglet a szelepek szóbanforgó fajtájánál azonban még mindig jelentős, és a szerkezet műszakilag nem egészen kielégítő (lásd „Kunstoffe", 1942, 41—45. old.). Abból a célból, hogy anyag- és időmegtakarítást lehetővé tevő, a műszaki követelményeknek megfelelő szerkezethez jussunk, a találmány szelepek előállítására irányuló új utat jelöl ki. A műanyagezelepek előállítására irányuló eddigi kísérletek a fémmegmunkálásnál szokásos gyártási módszereket alkalmazták, minthogy a fémből való lecsavarható szelepek szerkezeti elvét megtartották és ennek a műanyagok feldolgozására való alkalmassá tételére törekedtek. E törekvések szükségképpen nehézségekbe ütköztek, minthogy a műanyagok, melyeknek a fémtől eltérő tulajdonságaik vannak, nem használhatók fel szerkezeti anyagként minden további nélkül a fémfeldolgozó ipar alapelvei szerint. A találmány létrehozásánál az a meggondolás volt irányadó, hogy a ezelep szerkesztésénél kiálló részeket lehetőség szerint teljesen elkerüljük és egyedül a szabványos méretekben előállított műanyagcsövekkel érjünk célhoz. A találmány szerint a szelep egyetlen lényeges szerkezeti elemként műanyagcsövekből áll, olyképpen, hogy a szelep zárótestként (kúpként) és ennek megfelelő szelepülésként való működése a szelep és a szelepvezérlés tartójaként szereplő két egymásba tolt csőre oszlik el, a szelepházba bevezetett csavarorsó és ehhez tartozó részek elhagyásával. A szelep veaérlése úgy történik, hogy a csöveket távcsőszerüen egymásban eltoljuk, úgyhogy ezek szélső helyzeteikben a szelep átbocsátónyílását teljesen szabaddá teszik, illetve elzárják. Minthogy a találmány ezerinti szelepet a szokásos méretű csöveken alakítjuk ki, az csővezetékbe és rendszerekbe könnyen beiktatható. így például a külső csőként alkalmazott hozzávezetőcső belsejében az elvezetésre való cső a szelepnyílás elzárása közben eltolhatóan helyezhető el, olyképpen, hogy a belső csőnek a folyadék hozzávezetése felőli vége van elzárótestként kialakítva, mely elzárótest a külső eső átbocsátónyílását a belső cső eltolásakor zárja, ellenkező irányú eltolásakor pedig szabaddá teszi. A találmány szerinti szelep ilymódon különbözik azoktól a kiboesátószelepektől, amelyeknek a szelepkúpot hordó része csavaranyaként van kialakítva, amelyben a bevezetőcsonk csavarorsóként forgathatóan van ágyazva. A találmányi gondolat továbbfejlesztésekor kitűnt, hogy a szelepet az e célra ismeretes mindenféle anyagból, pl. fémekből is készíthetjük. Hogy milyen szerkezeti anyagot használunk, az lényegében a piaci helyzettől és a rendelkezéere álló nyersanyagoktól függ. Fémhiány esetén elsősorban műanyagokat használunk szerkezeti anyagként. A találmány szerinti szelepet a csatolt rajz kapcsán ismertetjük részletesebben. E rajz a találmány szerinti szelep egy foganatosítási példáját
