136345. lajstromszámú szabadalom • Szelep
2 136.345 hosszmetszetben, zárt helyzetben, vázlatos ábrázolásban mutatja. A hozzávezetőcsőként szereplő külső —a— csőben az elvezetésre való belső —b— cső a szelep zárása és nyitása közben távcsőszerűen eltolható módon van elhelyezve. Az —a— cső középső —a2 — része —m— szelepházzá van kibővítve. Az —a— cső elülső —a1 —- része a —c—• szelepülésbe megy át. A külső cső —a3— szakasza —g— csavarmenettel van ellátva. A —b— csőnek a folyadékbeáramlás felőli vége —e— elzárólapot és —f— átbocsátókivágásokat tartalmazó —d— zárótestként van kialakítva, amely a —c— szelepülés átbocsátó nyílását a —b— cső eltolásakor elzárja, ellenkező irányú mozgatásakor pedig szabaddá teszi. A —g— csavarmenetre —h—• csavaranya van csavarva. Ennek —-h1 — alsó része van, amely a —b— csővel egységes részt alkotó —i— és —k— ütközők között fut. A szelepet a következőképpen működtetjük: Abbó] a célból, hogy a rajzon ábrázolt zárt helyzetet megszüntessük, a —h— csavaranyát a rajzon ábrázolt helyzethez képest lefelé csavarjuk, amikor is ez a —k— ütközőt magával viszi. Minthogy ez utóbbi a —b— csővel szilárdan össze van kötve, egyidejűleg e —b— cső is eltolódik a külső —a— csőben, amíg a szelep teljesen ki nem nyilt vagy pedig amíg a —d,e— zárótest valamely kívánt közbenső helyzetbe nem jutott. A nyitott szelep végső helyzetének elérésekor a —b— cső —li— ütközője a szelepház alsó —n-—• felületére fekszik fel. A szelepnek a kívánt helyzetben való rögzítését a csavaranya —h1 — alsó részének az —i, k— ütközőkkel való együttműködése hozza létre. A belső cső ellenkező értelmű elmozdításával a szelepet elzárhatjuk. -x A szelepnek nagynyomású vezetékekbe való beépítésekor a —k— ütközőt el is hagyhatjuk, minthogy ilyenkor a belső —b— csőnek a —h— csavaranya lecsavarásakor való eltolása az —e— tömítőfelületre ható nyomás hatására kényszerűen jön létre, ami által a szelep önműködően nyílik. Látható tehát, hogy az —a és b— csövek a szelep nyitásakor és zárásakor csak a hossztengely irányában változtatják egymáshoz képest helyzetüket. Olyan elfordulást., mint amely például a lecsavarható szelepeknél a nyitáskor és záráskor végbemegy, sem a külső cső, sem pedig a belső cső és így a szelep sem végez. A találmány szerinti szelep ennélfogva mind átbocsátószelepként (elzárószelepként), mind pedig kibocsátó szelepként használható. A fentiekben a szelep nyitására és zárására való erőátadó és rögzítő szervként csavarmenetes megoldást ismertettünk részletesen, minthogy a csavarmenet a legegyszerűbb előre és visszatoló gépelem, amely az eltolás bármelyik helyén önzáró. Emellett azonban még számos más eltológépelem is ismeretes, például bajonettzárak, fogasrudak és mások. Ezek ugyan önmagukban nem önzáróak, megfelelő rögzítőstzervak, mint például rögzítőM-lincsek vagy excenterek alkalmazásával azonban a szelepnek megfelelő rögzítésére is felhasználhatók. Szabadalmi igénypontok 1. Szelep folyadékok és gázok elzárására és kibocsátására, amelynél a hozzávezetéere és elvezetésre való két cső távcsőszerűen egymásbatolható, azzal jellemezve, hogy a belső csőnek a külső csőben helyet foglaló vége zárótestként van kialakítva, amely a külső cső szelepülésként kialakított átbocsáitónyílását a belső cső eltolásakor elzárja, ellenkező irányú mozgatásakor pedig szabaddá teszi. 2. Az 1. igénypont szerinti szelep foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy a külső csőnek, amelyben a zárótesttel ellátott belső cső eltoJihiaitóan van elrendezve, középső része szelepházként, elülső része pedig szelepülésként, van kialakítva. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti szelep foganatosítási alakja, amelyet az jellemez, hogy a külső cső csavarmenetén csavaranya van, melynek alsó része a belső csővel összefüggő ütközők közé, illetve ez ütköző alá nyúlik. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti szfclep foganatosítási alakja, melyet az jellemez, hogy a belső csőnek a szelep nyitott helyzetében a szelepház alsó részére fekvő ütközője van. 1 rajzlap (1 ábra) , melléklettel Felelős kiadó: a Tervgazdasági Könyvkiadó igazgatója. 1033. — Terv Nyomda, 1954. — Felelős vezető: Bolgár Imre.
