136335. lajstromszámú szabadalom • Fokozat nélküli szabályozható dörzskerekes hajtómű, különösen a nyomatékot erősítő áttételi művekhez

Megjelent 1954. évi augusztus hó. 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.335. SZÁM. 47. h. 12-19. OSZTÁLY. - P-11008. ALAPSZÁM. Fokozat nélkül szabályozható dörzskerekes hajtómű, különösen a nyomatékot erősítő áttételi művekhez P. I. V. Antrieb Werner Reimers K. G., Bad Homburg v. d. Höhe. A bejelentés napja: 1944. március 3. Németországi elsőbbsége: 1943. március 3. Ismeretesek fokozat nélküli szabályozható, mehanikus hajtóművekkel dolgozó szervomotorok. Ezeknek hátránya, hogy a sebesség szabályozása végett szükséges beállítás megkönnyítéséhez töhbé-kevésbbé bonyolult szerkezetű járulékos berendezéseket kell alkalmazni. A találmány mehanikus, fokozat nélkül szabályozható hajtómű, mely az eddig ismertektől abban különbözik, hogy a hajtóműnek a sebesség szabályozása végetti beállításához szükséges munka rendkívül kicsiny, úgyhogy a berendezés nemcsak mint tulajdonképpeni sebességváltó hajtómű alkalmazható, hanem különös előnnyel használható szer- -vomotorokban is. A találmány szerinti hajtómű fokozat nélküli szabályozható dörzskerekes hajtómű, melynek legalább egy tárcsaalakú forgásteste (görgője) van, mely legalább egy, nálánál Hosszabb forgástestté! elméletileg pontszerűen érintkezik és annak köpenyalkotója mentén eltolható, miközben az érintkezési pont a hosszabb test tengelyén átmenő síkban mozog. A találmány abban van, hogy a tárcsaalakú görgő az érintkezési ponton átmenő átmérője körül elfordíthatóan van ágyazva és a szabályozás végett alkalmazott eszközök a görgőt elfordító készüléket befolyásolják. A tárcsaalakú elfordítható görgő, amelyet a következőkben röviden lengő görgőnek nevezünk, a mozgás stacioner állapotában úgy áll, hogy a gördülő köre, valamint a hosszabb test gördülő köre ugyanabban a síkban feküsznek. Ha a lengő görgőt! elfordítjuk, úgyhogy gördülő körének síkja a hosszabbik test gördülő körének síkjával szöget zár be, akkor a két gördülőtest között reakcióerő keletkezik, amely a két testet egymással szemben elmozdítja, miközben az érintkezési pont a hosszabb testnek e ponton átmenő tengely menti síkjában mozog. Hogy aközben a két dörzstest egyike .a térben helytáll és a másik egyedül mozog, vagy mindkét test egymással szemben mozog, az a találmány szempontjából lényegtelen. A lengő görgő vagy a hoszszabb test motorral hajtható. A hosszabb dörzstest köpenyvonala lehet körív, vagy egyenes vonal, mely esetben a dörzstest kúp vagy henger. Míg körívalakú köpenyvonal a dörzstest körmozgását fokozza, a hosszabb dörzstest kúpos vagy hengeres alakja esetén a mozgások egyenesvonalúak. Ha a lengő görgő helyzetét a hosszabb dörzst^sttel szemben fenntartjuk, akkor mindkét dörzstest állandóan mozog egymással szemben és a mozgás sebessége a fentemlített hajlásszögtől függ. A berendezés tehát mint fokozat nélkül szabályozható hajtómű dolgozik. Ha a motorral a hosszabb dörzstestet állandó fordulatszámmal hajtjuk, akkor a lengő görgő, a hosszabb dörzstest köpenyvonalán percenként v = D • i • n • tg « sebességgel vándorol, ahol D a hajtott dörzstest mindenkori gördülőkörének átmérője, —n— annak percenkénti fordulatszáma és « a hajlásszög, tehát a két gördülőkörrel meghatározott sík kölcsönös hajlásszöge. Ha tehát a hajlásszög államidé és ugyancsak állandó a fordulatszám is, iákkor a sebesség is államdó, feltéve, hogy a hosszabb dörizstest gOTdülőköirének D átmérője szintén állandó, tehát a hosszabb dörzstest hengeres alakú. Ha a lengő görgőt *notorral állandó fordulatszámmal hajtjuk, akkor a vándorlás sebessége a hosszabb dörzstest köpenyvonala mentén v = d • 5Í • n • sin a, ahol d a lengő görgő gördülőkörének átmérője. Ha az —n— fordulatszám és az « hajlásszög állandóak, akkor a lengő görgő vándorlási sebessége a hosszabb test gördülőkörén mért átmérőtől függetlenül állandó, tehát akkor is állandó, ha e gördülőkör átmérője változik. A találmány egyik kiviteli alakjánál a lengő görgő lengési tengelye helytálló és a hosszabb dörzstest, a tengelyen átmenő érintkezési síkban eltolhatoan van ágyazva. Az ilyen hajtómű gyakorlatilag mint forgó hajtómű oly alakban vihető ki, amelynek több hoszszabb forgásteste van és e forgástestek köpenyvonalai homorú oldalúkat kifelé fordító körívek. Ezeket a testeket úgy rendezzük el, hogy tengelyeik közös síkban feküsznek és e síkba fekvő köpenyvonalaik zárt sort alkotnak. ,