136280. lajstromszámú szabadalom • Eljárás másolóiron előállítására

Megjelent 1954. évi augusztus hé 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.280. SZÁM. 70. a. OSZTÁLY. .— F—10359. ALAPSZÁM. —• • . : " . r^ Itt .' . Eljárás másolóirón előállítására Johan Froescheis Lyra Bleistift-Fabrik cég, Nünrbenrg , A bejelentés napja: 1943. március 23. Németországi elsőbbsége a 620/1940. • M. E. sz. rendelet alapján: 1941. május 20. A „másolóirón" néven ismert íróeszközök célja elsősorban másolható, nehezen eltávolítható írást létesíteni. Ez említett tulajdonságokat főleg olymódon érjük el, hogy az irónbélhez nagymennyiségű oldódó festékeket adunk. Már számos színe» és fekete másolóírónfajta ismeretes, amelyek közül a legismertebb a feketén író másolóirón, amely kötőanyagból, grafitból és vízben oldódó festékanyagból van. A feketén író másolóirón annyiban kiválik a többi közül, hogy túlságosan sok festéket (gyakran 50%-ig terjedő mennyiségben) tartalmaz, minek következtében kiváló másolóképessége van és nehezen' távolítható el és ezért a másolóirónok legfontosabb és legjellemzőbb képviselője. Áz ilyen fekete másolóirónok (irónbelek) készítéséhez majdnem kizárólag a metilibolya festéket használják. A metilibolyának éppen a másolóirónok készítéséhez megfelelő tulajdonságai vannak. Elsősorban már csekély hevítésnél megpuhul és a szokásos feldolgozási hőfokoknál a keverőgépekben pl. 50—60°-nál a grafittal és a vizes tragantoldattal együtt; folyékony szívós anyagot képez, amelyet nagyobb nyomással könnyen irónbéllé lehet sajtolni. E festék további jellemző tulajdonsága, hogy a metilibolya, grafit és tragant súlyviszonyainak megváltoztatásával puha és kemény másolóirónokat lehet készíteni. A kemény másolóirónra ott van okvetlen szükség, ahol a nehezen kitörölhető és esetleg másolható íráson kívül egyidejűleg még másolatok is készülnek. ' A közepes és teljesen kiváló irónfajták számára az iróngyárak úgy a puha, közepes, kemény és különr legesen kemény irónoknál, a íegpuhábbtól a csontkeménységű másolóirónokig e/ideig kivétel nélkül a metilibolyát használják. Ezen nem változtat az sem, hogy a fentemlített három alapanyaghoz még többek között a másolóképességet növelő más oldható festéket (metilénkéket vagy kristályibolyát) is adagolnak. Ezek előállításának előnyeivel szemben áll az egészséget károsan befolyásoló hátrányuk, melyet már többször ismertettek (pl. Prof. Dr. Hans Oloff, a Müncheiier Medizinische Wochenschrift 1916. augusztusi 31. számban, az 1138/506 oldalon ' és Y. Kuwahara, az Archiv der Augenheilkunde, 1904. évtíeh a XLlX kötet, 2 füzetben, a 157. oldalon), amelyet a festékkel átitatott szöveteken fellépő nekrozék jellemeznek. Különösen a szemmel kapcsolatom san ismeretesek tünetek, amikor az aránylag kis mennyiségű metilibolya, mely az irónhegyről letörve vagy elporladva a szembe jutott és nem lett abbőí rögtön eltávolítva, a látás teljes elvesztését okozta. Bár már többször rámutattak erre a káros tulajdoniságra, mégsem vált ismeretessé a metilibolyát teljesen pótolni tudó anyag főkép azért, mert nem volt eddig az irónok gyártásánál oly festék, mely-Ivel a metilibolyát egyszerűen helyettesíteni lehetett volna. .-•.'.- • * A találmány azon a megállapításon alapszik, hogy . egy másik festéknek, éspedig a metilénkéknek ezen hátrányos szövetölő (nektrötikus) tulajdonságai nincsenek és majdnem teljesen ártalmatlan. Ajánlották ugyan már bizonyos irónfajtáknái a metilenkék. használatáti, de emellett a szokásos kötőanyagot, úgymint a tragantot vagy műgyantát használták. Ily módon azonban nem lehet feketén író másolóirónokat, főként nagyobb keménységű iró'nbeleket< készíteni. Ennek az az oka, hogy a metilénibolya egyszerű helyettesítése metilénkékkel a másolóirónok készítésénél minden további nélkül nem lehetséges. Hiszen a festékek fizikai tulajdonságát illetően is jelentős különbségek vannak. A metilenkék magasabb hőfoknál is lényegében megtartja poralakú tulajdonságait,, nem puhul meg és nem válik folyékonnyá, mint a metilibolya és ezért ugyanazon kötőanyagok és mennyiségek használatánál a tömörsége és kötési szilárdsága kisebb lesz, ami természetesen kisebb • értékű irónbeleket eredményez. E jelenséget a következő összehasonlító kísérletek révén lehet igazolni: Az A/19 számú kísérlet igazolja, hogy az 590 g grafitból és 370 g metilibolyából kötőanyagok nélkül készült irónbélnek fajlagos törési szilárdsága: a = = 3.4, míg 590 g grafitból és 370 g metilénkékből ^ másolóirónbél kötőanyag nélkül egyáltalán nem készíthető, minthogy az szétesik Már ezen tulajdonsága egymagában bizonyítja, hogy a kötőképességbeli hiányát nagyobb mennyiségű kötőanyaggal, pl. traganttal kell pótolni. Megjegyezzük még, hogy az írás minőségét meghatározó