136276. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vaj készítésére nagytöménységű tejszínből

Megjelent 1954. évi augusztus hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.276. SZÁM. 45. g. 15-23. OSZTÁLY. - E-5920. ALAPSZÁM. Eljárás raj készítésére nagytöménységü tejszínből Bergedorfer Eisenwerk Aktiengesellschaft Astra-Werke cég, Hamburg-Bergedorf. A bejelentés napja: 1943. június 1. Németországi elsőbbsége: 1942. június 1, A találmány eljárás vaj készítésére tejszínbőt, melyet röpítőfolyaimat révén nagy zsírtartalmúira töményítünk. Ismeretes már vajikészítési eljárás, amelynél a teljies tejet az első röpítőfokozattam 65% fölötti zsírtartalomra töményítjük és ezt a tejszínt hígító­folyadék hozzáadása után enyhe hevítés mellett a további töményítés végett egy másodíik röpítőfolya­matmak vetjük alá. Ismeretes már a teljes tejet 40 C°-ra felmelegítve röpítés révén 28—3Ü% zsír­tartalomra tömiényíteni és ezt az anyagot egy másik röpítőben, amelynek tányérját 70—90 C°-ra heví­tették, 77—78% zsírtartalomra növelni és ebből le­párlóban 4—5% vizet elvonni, úgyhogy a zsírtar­talom 8,2—88% -ig növekedjék. A kapott terméket dobotokba töltve csirátlaniítják. Ismeretes továbbá nagy töménységű tejszínből vajai olymódon készíteni, hogy annak hőfokát hir­telen lecsökkentjük; a hirtelen lehűtésnek a tejszínt vajjá kell átváltoztatnia. Ismertettek már oly tudo­mányos kísérleteket is, amelyeknél a vaj'zsírból és isoivány tejiből készített emulziónál a mikroszkóp alatt a vizes fázisnak a zsírfázisíba való visszatéré­sét figyelték meg, ha az emulziót hűthető lapon 9—5 C°-ig lehűtötték és ezt a hőfokot 10—15 per­cen át meghagyták, majd 11—14 C°-ig terjedő elő­vigyázatos melegítésnél rövid idő alatt önmagától az emulzió szétbomlása következett be. „ Nem sikerült azonban a fenti javaslatok siaerint a legszerényebb igényeknek megfelelő vagy pedig piacképes, illetve tárolásra alkalmas vaj készítése. Nem alkalmazták azon tudományos kísérletek ered­ményeit sem, amelyek egyébként is csak a tejszín­fázis szétroncsolásának lehetőségét említik hőelvo­nás révén, elleniben a vajfázis eléréséről semmit sem említenek. Ezeket a készülékeket gyakorlatilag használható és meigíbií'zható eredményeket nyújtó eljárás alapjaként nem lehetett felhasználni. A je­len találmány feladata az e célból még hiányzó in­tézkedéseket megjelölni. Ennek elérésére felhaszná­lunk ugyan az eddig már javasolt rendszabályok közül némelyet, de új összefüggésben és ezekhez hozzáfűzve még új fontos intéakedéseket jelölünik meg, még pedig a magas zsírtartalomra töményített vaj készítésire használt anyag hűtési folyamatának keresztülvitelével kapcsolatban. Az eljárás ezen rész­letének a találmány szerint éppen ezért van nagy jelentősége, me,rt ebben az eljárási részletben áll elő a nagytöménységü tejszínnek vajjá való átalaku­lása. Az új vajkészítési eljárás kiindulási anyagkánit oly tej szánt használ, amelyet magas hőfoknál egy vagy két fokozatú röpítőfolyamattal oly zsírtarta­lomra tönnényítettünk, amely lehetőleg egyezik iá kész vaj zsírtartalmával. A kétfokozatos miuntoa!­menetnél ajánlatos az első fokozatban a tejszín tö­ménységét kb. 15—20%-ria1 és a második fokozat­ban a kész vaj kívárat 'zsírtartalmának megfelelően 75—85%-ra hozni. Hígító folyadék hozzáadására a két fokozatú munkamenetnél, amint ezt a fentemlí­tett és ismert eljárások egyike javasolja, a talál­mány szerinti eljárásnál nines szükség; sőt, itt a nagytöménységü tejszín a kétfokozatú röpítésnél is a teljes tej természetes alkatrészeiből áll elő. A magas hőfokra való hevítést pl. 75—105 C°-ra, az egyfokozatú röpítésnél a röpítési folyamat előtt és a kétfokozatú röpítésnél a második röpítőfokozat előtt végezzük. De lehetségesi a hevítést a röpítő­folyamat alatt is elvégezni. Amennyiben szükséges, a vajanyagot a kívánt víztartalomra, pl. úgy állt­juk be, hogy az anyaghoz meghatározott vízmennyi­séget adunk, vagy pedig az amyiagból elillanni, il­letve lepárolódlni hagyjuk. A vajjá való átalakulás­hoz a'z anyagot hűtési folyamatnBk vetjük alá és pedig azon a hőfokterületen, amelyben a tejszín vizes fázisa a vaj zsárfázisába megy át. Ez rend­szerint 25 és 5 C° hőfokhatárok között jön létre. Egyes esetekben az átalakulási hőfok a feldolgozott tejszín összetételétől, valamint főleg a tehén takar­mányozásától és a klímától függ. A találmány szerinti eljárással változatlan minő­ségű és jól tárolható elsőrangú vajat készíthetünk, ha a nagy töménységű tejszínnek vajjá való átalakí­tását olymódon végezzük, hogy a vajanyagot levegő kizárása és beállítható nyomás mellett hűtjük. A készüléken való áthaladásakor, amelyben az anyag lehűlése és átalakulása létrejön, a nyomás szabá­lyozásával a fázisváltozást és a vele együtt járó kristályosító folyamatot befolyásolni lehet. Ha ugyanis egy fojtókésizülék révén, amelyet a hűtő-

Next

/
Thumbnails
Contents