136153. lajstromszámú szabadalom • Redukáló tangenstahiméter és hozzávaló magassági vagy egyéb beosztáshordozó alkatrész
9 136.153 A (6) és (7) egyenletek szerinti értékeket a (2) egyenletbe helyettesítve: h ••= t. tg « = L . f —a (8) Tekintettel arra, hogy a gyakorlatban könnyen megvalósítható, hogy kiigazított műszernél a v osztásvonal a skála kezdővonala vagyis v = 0 legyen, erre az esetre tényleg érvényes a fent közölt képlet h = L." f(1) A mérőléc T talppontjának a műszerhorizont feletti m magassága innen egyszerű kivonással ha-' tározíható meg " h — L, (9) ahol az Ll hosszúság a lécről közvetlenül leolvasható. Az (1) képlet használata esetén tehát a h magasság is a lécleolvasási pontok közötti L lécdarabhossaúságnak egy tényezővel való szorzása útján határozható meg, akár a vízszintes távolság. A szorzótényező itt: f (10 > Ez a fcm magassági szorzótényező a szokásos beosztású műszerek esetében — a távolságmérés szorzóállandójával ellentétben — általában véve a könynyű és gyors számolásra alkalmatlan, mérésről mérésre változó értékű, nem kerek, sőt leggyakrabban nem is egész szám, minthogy a és f itt általában <a terepviszonyoktól és távolságoktól függő, a tangensskálán levő osztásvonalak számértékeinek megfelelő számok. A találmány a fentemlített fajtájú taihiméterek magassági körén vagy más megfelelő részén lévő tangensosztás olyan különleges kialakításában van, mely lehetővé teszi azt, hogy a fcm tényezőnek mindenkor a szorzás könnyű és gyors elvégzését — például fejben való szorzást — lehetővé tevő, kerek egész értéke legyen, a skála bármely részén történik is a leolvasás. Ezáltal azt érjük el, hogy a tahiméteres magasságmérés ugyanolyan gyorsan és kényelmesen végezhető, mint a tahiméteres távolságmérés, mely utóbbinál a szorzótényező, rendszerint, szintén kérek egész szám, például 10Ö, 200, stb. A találmány nem csak a fenti előnyt biztosító, újszerű beosztású magassági körrel ellátott, redukáló tangenstahiméterre vonatkozik, hanem az újfajta beosztásra, illetve az ilyet tartalmazó, a műszer bármely megfelelő részén elhelyezett, újfajta skálára, illetve azzal ellátott, különálló tahiméteralkatrészre, * például magassági körre is kiterjed, minthogy ilyen alkatrész segítségével meglevő tahiméterek, egyszerű módon, a fenti előnyöket biztosító tahiméterekké alakíthatók át. A találmány lényege az, hogy a táhiméter beosztáshordozó alkatrészeinek, pl. magassági köréneK tangensosztásában, a szokásos — egész- és esetleg fél osztásközöket jelző — fő-osztásvonalakon kívül, a magasságmérés céljaira, az alantiakban meghatározandó törvényszerüségü, különleges, további alosztásvonalakat alkalmazunk, melyek számértéke olyan, hogy ha magasságméréskor az egyik lécleolvasásra a skála fő osztásvonalait, a másik lécleolvasásra pedig az említett, találmány szerinti al. osztásvonalakat használjuk, a (10) f — a képlet szerinti fcm tényező mindig kerek egész számú értéket — mint például 5, 10, 20, 50, 100, 200 stb. — vegyen fel. Ha az alsó lécleolvasásra a skála főosztásvonalait akarjuk használni, a felső lécleolvasás céljára olyan találmány szerinti al-osztásvonalakat alkalmazunk a beosztásban, melyeknek értékét a (10) egyenlet /-re való megoldásával kapott km+1 (11) képletből úgy határozhatjuk meg, hogy a helyébe a, skála szóbanforgó fő-osztásvonalainak sorszámát, fcm helyébe pedig azt a kerek egész számot helyettesítjük be, amelyet szorzótényezőként kapni óhajtunk. Minden a fő-osztásvonalszámhoz és minden fcm szorzótényezőértékhez ilyen módon f-nek egy meghatározott értéke tartozik, amelyet a skálába bejelölünk. Hasonló a helyzet, ha a skála fő-osztásvönalait 'i felső lécleolvasásra akarjuk használni. Ekkor a H0) egyenletet a-ra oldjuk meg: bm +l (12) ésa-naka tekintetbe jövő / fő-osztás vomatezáimokhoz, valamint a választott, kerek egész fcm értékekhez tartozó értékeit számítjuk ki és tüntetjük fel. Ebben az esetben azután ezeket az új osztásvonalakat használjuk az alsó lécleolvasásra. Ha tehát általánosságban a találmány szerinti, új osztásvonalak számértékeit w-val, a meglevő(régi) fő-osztásvonalként pedig r-rel jelöljük, a találmány lényege'a (11) és. (12) egyenletek segítségével matematikailag kifejezve olyan új al-osztásvonalak alkalmazásában van, melyek értéke vagy az km + I vagy pedig az (13) (14) egyenletből adódik, ha r helyébe sorban a skála tekintetbejövő fő-osztásvonalainak sorszámát, fcm helyébe pedig a magassági szorzótényező kapni kívánt értékét helyettesítjük. . A magassági körön levő tangensosztás esetén a kiszámított u értékeknek megfelelő számértékü alosztásvonalak helyét, természetesen, ugyanolyan
