136153. lajstromszámú szabadalom • Redukáló tangenstahiméter és hozzávaló magassági vagy egyéb beosztáshordozó alkatrész
Megjelent 1953. évi december hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.153. SZÁM. 42. c 5-9. OSZTÁLY — T-6895. ALAPSZÁM. Redukáló tangenslahiméter és hozzávaló magassági kör vagy egyéb beosztáshordozó alkatrész ; Dr. TárCzy-Homoch Antal műegyetemi ny. r. tanár, Sopron Bejelentés napja: 1942. június 26. Ismeretesek az olyan redukáló tangenstaihiméterek, amelyek magassági körén egyenlőközü osztás centrális vetületének megfelelő tangensbeosztas van, mely beosztásnak leolvasómikroszkóp és ezzel kapcsolatos prizma útján .létesített képe a méréskor a műszer távcsövének látómezejében a beirányzott mérőléc képe mellett látható. Ezek a redukáló tangenstahiméterek, melyeket számos nyomtatvány, például a 89,147. sz magyar szabadalmi leírás ismertet, igen jól beváltak, mert egyszerű szerkezetűek, osztásvonalak segítségével való lécleolvasást tesznek lehetővé, pontosan és velük a vízszintes távolság mérése gyorsan, bonyolult számítások nélkül végezhető. Ha. ugyanis az egyenlőközü beosztás osiztáiS'távolságát például a magassági kör sugarának századrészére vesszük, akkor a műszer és a léc közti, vízszintes távolság a két osztóvonás közti lécleolvasás százszorosa. A találmány elsősorban a fentemlített rendszerű tahiméterek tökéletesítését célozza, annak lehetővé tételére, hogy e műszerekkel a tahiméteres magasságmérést is 'ugyanolyan egyszerűen, gyorsan és pontosan lehessen végezni, mint a távolságmérést ami eddig tudvalevőleg nem volt lehetséges. Kiterjed azonban a találmány minden olyan tahiméterre is, melynél a tahiméter alantiakban részletezendő, különleges kivitelű tangensbeosztásának képét ' leolvasómikroszkóp a műszer távcsövének látómezejében jelenteti meg, tekintet nélkül arra, hogy a szóbanforgó' tangensbeosztas a műszernek melyik szervén foglal helyet és miképen van kialakítva. A találmány annak a ténynek gyakorlati felhasználásán alapszik, hogy a tangenstahimétereknél a skála megfelelő elhelyezése esetén a mérőléc alsó leolvasási helyének a műszerhorizont — azaz a műszer fekvőtengelyén átmenő, vízszintes sík — feletti h magasságát (függőleges léctartás esetén) a következő összefüggés fejezi ki: ahol — a csatolt, rajz vázlatos 1. ábrájának jelöléseivel — La lécleolvasások különbsége (azaz a felső és alsó lécleolvasási pont közötti távolság), a az alsó, / pedig a felső skálaleolvasás azaz a távcső látómezejében látható tangensosztás azon osztásvonalának sorszáma, melynél az alsó, illetve felső lécleolvasás történik. Az 1. ábra az alanti levezetés lehetővé tételére nem a rendszerint használatos, a magassági körre vetített és így változó osztásközű tangensosztást, hanem az egyenesvonalú, egyenlőközü osztást tünteti fel. Az (1) egyenletben kifejezett összefüggés érvényessége a következő levezetéssel bizonyítható be. Az alsó lécleolvasási pontnak a műszerhorizont feletti h magasságát, az 1. ábra szerint, a következőképen lehet kifejezni: h• = t. tg a (2) Az itt szereplő t távolság a háromszögek hasonlósága következtében t = L. ••• , — - (3); (t—a) . m0 ahol m0 egyenesvonalú, egyenlőközü skála egy osztásközének hossza. A (2) egyenlet jobboldalának másik tényezője az 1. ábra szerint (a—v) . m„ tg a =^1 '-—°— , (4) d ahol v a tangensskála azon osztásvonalának sorszáma, melyre a műszer indexe oly«an műszerállás mellett mutat, melynél .a. távcső irányvonala vízszintes. A (3) és (4) egyenletekben szereplő' d és m., értékek adott műszernél állandók és viszonyuk rendszerint kerek egész szám, például 100. Irható tehát, hogy és így a (3) egyenletből: c •'',-, továbbá a (4) egyenletből:
