136129. lajstromszámú szabadalom • Épületfal s ehhez való gerenda, valamint eljárás ezek előállítására
2 136.129 metszete kisebb, mint a 3. ábrabeli kivitelnél és amelynél a téglában járulékos —n— terek vannak, me:yek a gerenda súlyát csökkentik. A betoiífegyverzetet befogadó csatornák keresztmetszete tetszőleges, pl. tarpéz- vagy gyürűalakú is lehet. A —q— betongerendák —p— fegyverzete előfeszülteég alá helyezhető. így pl. fegyverzetként acélból készült, nagy húzószilárdságú huzalok is alkalmazhatók, melyeket az erőket a szerkezet egyes elemeire nyomók erők alakjában átvivő, feszítő szerkezetekkel feszítünk. Ezeket a feszítő szerkezeteiket a beton kötése után eltávolítjuk, úgy, hogy a huzalból készült fegyverzet feszültsége ez esetben közvetlenül a bordát alkotó betontest terheli. Az m-^r sarokgerendákat hasonló módon alakítjuk ki, mint az —n— közbenső gerendákat. Ilyén sarokgerendát az 1. ábra jobboldali részében tüntettünk fel. Az —a— lemezek a sarokban egymásra merőlegesek. Az 1. ábrában oly Kivitelt. tüntettünk fel, amelynél az —a— lemezek kettői) falakat alktonak. Emellett, az 1. ábrában feltüntetett módon, az —a— lemezeket vagy közvetlenül egymás mellett elrendezetten toljuk a horonyalakú vezetékekbe, amikor a két lemez között köztartökat nem kell alalmazni, vagy pedig a két lemez közé, vékony rétégben, habarcsot viszünk. Ha a két lemez közti rést kell szabadon hagyni, akkor — előnyösen — a gerendákon, pl. az 1. ábrában feltüntetett módon a sarokgerendán, vagy az 5. ábrában feltüntetett módon a közbenső gerendán, köztartó -—n3 — bordákat alakítunk ki, melyek a résbe nyúlnak és a két lemez közötti távolságot biztosítják. Mint fent már említettük, a fent leírt módon mellgerendák vagy keretek is készíthetők. Ilyen kiviteleket a 6. és 7. ábrákban tüntettünk fel. A keret üreges -—b— égetett anyagtestekből van felépítve, amelyek szintén üreges téglák módjára készültek és amelyekben a —-p, q— betonfegyverzetet befogadó hornyok vannak. A keretet alkotó —b— testeknek, célszerűen, —bl— peremeik vannak, melyek az —a— lemezeken túlnyúlnak. A 7. ábrában feltüntetett kivitelnél ezek a peremrészek az —n— gerendát lapolják át. Az egyes elemek között, a 6. ábrában feltüntetett módpn, habarcspárnákat rendezünk el. A —p, q— betonfegyverzet, előnyösen, több egymás melett elrendezett —b— agyagtesten megy át. Előnyösen annyi anyagtestet rendezünk el egymás mellett, hogy minden egye? keret-, illetőleg küszöbrész egy gerenda közepétől a, legközelebbi gerenda közepéig terjed. Ilyen esetben az —n— és —b— testek vasfegyverzetei a 7. ábrában feltüntetett módon, egymással összeköthetők, ami az ilymódon készített gerendakeret, vagy küszöb szilárdságát rendkívül fokozza. A kerf't előállításához más anyagokat, nevezetesen fát is alkalmazhatunk. Ebben az esetben a felül szabadon kinyúló, a gerendákban elrendezett, fegyverző vacakkal a gerendák a kerettel é3 a fedélkötőkkel is szorosan összeköthetők. Evégből úgy járunk el, hogy a fegyverző vasakat a keretben készített hasítékokon vezetjük át, és a keret fölött, kapcsok vagy más hasonló elemek közvetítésével kötjük össze a fedélkötőkkel. Ha a fal egyik oldalán, pl. annak belső odalán, további elemeket,. pl. szigetelő lemezeket kell rögzíteni, akkor a —p, q— betonfegyverzet elkészítésekor a gerendán fából készült léceket vagy tömböket rögzíthetünk, pl. meghajlított szögekből vagy vasakból készült elemekkel és később ezekre szegezzük vagy csavaroljuk a lemezalakú borítást. Ha a miellgerendákat is a fent leírt, üreges, fegyverzett gerendákból állítjuk elő, úgy azokat, előnyösen, a 7. ábrabeli —b— kerettest módjára alakítjuk ki. A kerethez használt, üreges téglák alakját) a mindenkori feladatnak és a kövek helyzetének megfelelően.választjuk meg, különösen pedig a ti. ábrabeli —b1 — peremeket úgy alakítjuk ki, hogy az —a— lemezeken lefolyó nedvesség ne hatolhasson a gp rendák é". A leniezek közé. A fent leírt módon tehát a bevezetésben említett épületek egyszerű eszközökkel és az iparnak könnyen rendelkezésére álló anyagokból építhetők fel. Dacára a felépítés gyorsaságának, az épület szilárd és tartós. Ha a hézagokat egyes szerkezeti elemek között habarccsal,töltjük ki, úgy az épület, természetesen, nehezebben szedhető szét. A könnyű szétszedhetésről azonban sok esetben lemondhatunk. A gerendákat alkotó —n— kövek oldalaiban készített kimetszéseknek, illetőleg e kimetszéseket határoló felületeknek alakja a gerendához csatlakozó lemezek rézsútos felületének alakjától el is térhet. Az ilyittódon kelebkezett üregeiket, a hézagok tömítése . és a lemezek rögzítése végett, alkalmas kötőanyaggal töltjük ki. Ilyen kötőanyagként, előnyösen agyagot, illetőleg agyaghabarcsot használhatunk, mely a hézagok kitöltéséhez és a simításhoz is használható. Ilyen agyaghabarccsal tölthető ki a lemezek közötti üreg is. Ez esetben az agyaghabarcs-réteg, egyidejűleg, a lemezek közötti köztartót alkot. Az —m— gerendákon kialakított, oldalsó vezetőfelületek akként is kialakíthatók, hogy a Hourdilemezek, az elülső oldal felől, a gerendák közé tolhatók. Evégből a lemezeket, előnyösen, egyik oldalsó élükkel, az egyik gerenda vezetékébe helyezzük, majd a lemezt, elfordítás közén, a szemben fekvő gerendába illesztjük. Ezizel azt érjük el, hogy a lemezeket nem kell felülről a gerendák közé tolni. A lemezeket a gerendák befelé kiugró, rézsútos felületei eléggé rögzítik, ha a réseket kötőanyaggal töltjük ki. »; A találmány előnye, hogy a kész épületnek majdnem valamennyi része egységes anyagból, előnyösen égetett agyagból van. Előnyös, ha a lemezek vízszintes, ágyazó részeit, a falak külső és belső oldalán, egymással szemben eltoltan rendezzük el. Evégből pl. a fal egyik részében; alul, a Hourdi-féle lemezek szokásos magasságánál kisebb magasságú lemezt rendezünk el, amikor ugyanilyen magasságú lemez jut felül a fal másik részébe. Kettős falak előállításakor célszerű, ha két két szomszédos lemez közötti réseket a kettős fal két • felében egymással szemben eltoljuk. Evégből pl. úgy járahtunk el, hogy a gerendákat a fal síkjával párhuzamos középsík mentén . megosztjuk Ilyen példakénti kivitelt a 8. ábrában tüntettünk feL A kivitel előnye nemcsak abban van, hogy a rések egymással szemben el vannak tolva, hanem, hogy a gerendák lényegesen könnyebbek is. É kivitel további előnye abban van, hogy az —in1 — gerendák —h— magassága nagyobbra választható, mint az —a— lemezek —d— vastagsága, úgy, hogy a külső és a belső falat alkotó lemezek
