136129. lajstromszámú szabadalom • Épületfal s ehhez való gerenda, valamint eljárás ezek előállítására
136.129 3 a kívánt távolságban feküsznek egymástól, ha a gerendák külső felületei és a lemezek külső felületei közös síkba esnek. Azok a profilozott vezetékek, amelyek a lemezeket vezetik egészben vagy résziben, ékalakú lécekkel alakíthatók ki, amelyeket — adott esetben — a gerendában csak a lemezek elhelyezése után rögzítünk és ezzel a lemezeket helyzetükben biztosítjuk. Ha ilyen ékalakú betéteket a gerenda egész hosszának csak egy részében használunk, úgy a lemezeket a gerendák közé toljuk és az iu>Isó lemezt, vagy utolsó lemezeket az Ikalakú betétekkel rögzítjük. Az utóbb említett kivitel esetén a kö keresztmetszetében nincsen befelé nyúló kimetszés, amelynek határoló falai, pl. az 1. ábrában feltüntetett ' módon, a lemezeket rögzítik, hanem a követ ehelyütt a fal síkjára merőleges feltilet'határolja Ebben az esetben a gerenda úgy építhető fel, hogy csak néhány olyan követ alkalmazunk, melynek a fent leírt keresztmetszete van és a lemezeket e kövek mentén toljuk a gerendák közötti közbe. A gerendák profilját meghatározó kövek tetszőleges alakúak lehetnek, pl. akként alakíthatók ki, hogy azok egyidejűleg gerendákként, vaiamint ajtókeretekként is használhatók. Minden esetben lényeges, hogy a köveket a fent leírt módon kössük össze egymással. Az ablak- és ajtótokok oldalai, mint a fent ismertetett lemezek, hasonló módon, rézsútos felületekkel alakíthatók ki. Az ilyen tokokat a már említett módon toljuk a gerendák közé és ott rögzítjük. Eljárhatunk úgy is, hogy a keret, illetőleg tok részeit a négy sarkon csuklósén kötjük össze egymással, úgy, hogy a keret kilendítése következtében a két oldalsó keretrész közötti távolság csökken. A kereteket, illetőleg tokokat ebben, az állapotban helyezzük a grendák közé, majd elhelyezésük után az egyes alkatrészeket úgy mozdítjuk r el, liogy azok ismét négyszögletes keretet alkotnak. Mint a 8. ábrából látható, a gerendákat alkotó, üreges téglák üregei tetszőleges módon rendezhetők el. A fegyverzett beton befogadása végett vat-y kifelé nyitott, horonyalakú kimetszéseket, vagy gyűrűszerűén zárt, oly furatokat alkalmazhiatumk, amelyekből adott esetben a fal egy része kiverhető. A gerendák előállításához használt, üreges téglákbán, a súly csökkentése és a hőszigetelő hatás fokozása végett, tetszőleges' számú üreget alkalmazhatunk. ! A gerendák előf eszültség alatt álló —t—huzalókkal köthetők össze egymással. Ilyen kivitelt ugyancsak a 8. ábra tüntet fel. Ezeket a huzalokat, előnyösen, úgy rendezzük el, hogy azok a betonfegyverzeten átmennek és e fegyverzo részeket egymással összekötik.. Ha ily esetben a külső és a belső fal közötti teret kötőanyaggal, pl. cementhabarccsal töltjük ki, akkor a gerendák fegyverzetei és az előfeszültség alatt álló huzalok, együttesen, az egész falban elrendezett, hálóalakú fegyverzetet alkotnak, mely a fal szilárdságát rendkívüli mértékben fokozza. A gerendák előállításakor a rések körzetiben az egyes üreges —n— téglák között habarcsot nem rendezünk el úgy, hogy a —pJ fegyverzo vas a gerendát alkotó —n— üreges téglák között, szabadon fekszik. Szabadalmi igénypontok. 1. Épületfal, különösen egyszintes épületekhez, amelynél a falakat lemezek, előnyösen lerézselt éla, égetett agyagból készült, üreges lemezek alkotják, melyek közbenső és sarokgerendák profilozott vezetékeiben vannak elrendezve, amelyre az a jellemző, hogy a gerendák üreges téglák módjára készült, oly (—n—) testekből vannak, amelyeknek oldalsó felületei az azok közé helyezendő lemezek vezetékeit alkotják és amelyeknél több (n) testet fegyverzett (p, q) betonbordák kötnek össze egymássál. 2. Az 1. igénypont szerinti épületfalhoz való gerenda, melyre az a jellemző, hogy az üreges (m) testek falaiban a fal egy részének kiverését megkönnyítő (n') hornyok vannak. 5. Eljárás a 2—4. igénypontok bármelyike szerinti gerenda előállítására, melyre az a jellemző, hogy égetett anyagból készült, több üreges testet egymás mellett rendezünk el, az «gymáshoz csatlakozó üregek külső oldalfalát kiveréssel kinyitjuk és az üregekben betont, valamint átmenő fegyverzo vasat rendezünk, el. 6. Az'l. igénypont szerinti fal kiviteli alakja, melyre az a jellemző, hogy a küszöböt vagy keretet alkotó (b) gerendáknak az azokkal szomszédos (n, a) szerkezeti elemeket átlapoló (b1 ) peremeik vannak. 7. Az 1. vagy 6. igénypont szerinti fal, illetőleg a 2—4. igénypontok bármelyike szerinti gerenda kiviteli alakja, melyet a gerendatartókat alkotó, üreges kőtesteket egymással összekötő, előf eszültség alatt álló vastesttel fegyverzett betonbordák jellemeznek. 8. Eljárás a 7. igénypont szerinti fal, illetőleg gerenda előállítására, melyre az a jellemző, hogy a kőtes'tekbén acélhuzalokat rendezünk el és ezeket, a nyomóerőket az épületelemre átvivő készülékkel, húzó" igénybevétel alá helyezzük, a fegyverzetek ez előfeszített állapotában az azokat befogadó üregeket betonnal kitöltjük, majd a beton kötése után a fegyverzo vasakat feszítő készülékeket eltávolítjuk. 9. Az 1., 6. vagy 7. igénypont szerinti fal kiviteli alakja, melyre az a jellemző, hogy- a gerendák a fallal párhuzamos középsík mentén nieg vannak osztva és egymással szemiben el vannak tolva. 10. A 9. igénypont szerinti fal kivitelig, alakja, melyre az a jellemző, hogy a gerenda profiljának (h) magassága nagyobb, mint a gerendák között elrendezett lemezek (d) vastagsága és a lemezek külső felületei, valamint a gerendák külső felületei közös síkban feküsznek. • 11. Az 1., 6., 7. és 9. vagy 10. igénypontok bármelyike szerinti fal kiviteli alakja, melyet a gerendákat egymással összekötő, előnyösen, kettős fal belső üregében elrendezett huzalok jellemeznek. 12. A 11. igénypont szerinti fal kiviteli alakja, melyre az a jellemző, hogy a gerendákat egymással összekötő huzalok a gerendákat fegyverzo vasakat keresztezik, vagy azokkal össze vannak kötve.
