136114. lajstromszámú szabadalom • Fényérzékeny rétegek

4 136.114 H2 N\ C = CH (CH3 képletü 6-amino-2-imino-5-cfimetilaminobenzotiazolt a 3-Mór-4-nitraniIinbőll állítjuk ellő. Utóbbit dimetil­aminnal való hevítés útján 3-dimetilamino-4-ni'tra­nilinná alakítjuk át (Op 116 C°). A tiazol gyűrűt ismert módon brómmal és nátriumrodaniddal jég­ecetben visszük be. A kapott 6-nitro-2-imino-5-dime­tilaminobenzotiazol 150 C° olvadáspontú vöröses­sárga tűket alkot. A kívánt ammovegyületté szoká­sos módon redukáljuk. Az aminowegyületet ezután diazotáljuk és a diazovegyületet vörösesbarna színű cinkkloridkettőssó alakjában választjuk le. Az előző példában ismertetett 2-imino-5-dimetil­aminio-6-nitrobenzotiazolból ecetsavanihidridáel és klórcinkkel való kezelés útján a 2-acetamMö-5-dime­tilamino-6-nitrabenzotiazolt állítjuk elő, mely 226 Cc olvadáspontú vörös kristályokat képez. A "bázissá való redukálással (mely 231 C° olvadáspontú szín­telen pikkelyeket alkot) és diazdtálássall a 2-acet­amido-5-dimetilamino-6-ddazobenzotiazolt kapjuk. Fényképészeti nyers papírra oly oldatot kenünk fel, mely 1000 cm3 vízben a fentemlített diázove­gyület klórcrnikkettőssójániak 28 g-nyi mennyiségét, 30 g borkősavat, 15 g bórsavat és--.. 22 g R-sót tar­talmaz. Hosszúhullámú fénnyel szemben jó crzé­kenységü fénymásolópapírt kapunk. 7. példa. Regenerált cellulózából készített filmet oly oldat­tal itatunk át, mely 1 liter vízben a 6-amino-3-keto-7-dimetilamino-dihidrobenzo-1.4-tiazin diazovegyü­lete klórcinkkettősisójának 15 g-nyi mennyiségét,20 g citromsavat és 12 g 1.3.5-rezorcilsavat tartalmaz. E fénymásoló fólia segítségével hosszúhullámú, fény­nyel való rövid megvilágítás útján jól továbbmásol­hatóközbelső eredetű képet, vagy visszaverő máso­latot készíthetünk. Az említett diazovegyüleit helyett pl. a megfelelő 7-dietilaminovegyület, vagy a 6-amino-ö-keto-7-" dimiejtiliamino-dihidroHbq(nzo-1.4-oxajzindia;zo vegyülete is alkalmazható. A e-amio-S-keto^-dimetilamino-dihidro-benzo-l.4-tiazin előállításához, melynek képlete (CH, ,)2N \AACK H2 N..' V/\/ C0 y N H a 2namino-5^dimetilanilin-l-tio8zulfosavból indulunk ki. Utóbbit nátriumihidroszulfiittal alkalikus oldatban 3-mferkapito-4-aminodi.mefcilanilinné hasítjuk fel. A ritnek savanyú oldatban a dihidrotiazinra va'ó be­hatásával a molekula 64ielyzetébe nitrocsoportöt vi­szünk be. A 206 C° olvadáspontú vörös tűket alkotó nitrovegyületet a kívánfc bázissá redukáljuk (Op 219 C°). A diazotálást és a diazovegyületnek klór­cikkettőssó alakjában való leválasztását szokásos módon foganatosítjuk. A kettőssó vörös kristályo­kat alkot. A 7-dietilaminovegyületet azonos módon állítjuk elő. A diazovegyületet ebben az esetben célszerűen, kadmiumklorid-kettőssó alakjában választjuk le. Utóbbi vörösesbarna kristályport alkot, mely vízzel narancsszínű oldatot ad. A 6-amino-3-keto-7-dimetilamino-dihidro-benzo-1.4-oxazin előállításához kiindulási anyagként a monoklór ecet savnak m-dimetil-aminofenolra való be­hatásával előállított m-dimetil-aminofenoxiecetsavat használjuk. Utóbbit sósavval és nátriumnitrittel a 2-nitrozo-5-dimetilaminofenoxiecetsavvá alakítjuk át. A nltrozóvegyületet sósavas oldatban cinkporral redukáljuk. Az ekkor keletkező 2-keto-7-dimetil­amino-dihidro-benziO-1.4-oxazint (Op 156 C°) fölös salétromsavval való kezeléssel a megfelelő 6^nitro­vegyületté (Op 245 C°) alakítjuk át. Ebből redu­kálással a kívánt bázist állítjuk elő. A 6-amino-3-keto-7-dimetilamino-dihidro-benzo. 1.4=oxazint szokásos módon diazotáljuk. 8. példa. Fénymásolópapírra oly oldatot kenünk fel, mely az 5-amino-2-meti,l-6 dimetilaminobenzotiazo! diazo­vegyülete klórcinktkettőssójának 25 g-nyi mennyisé­gét, 30 g borkősavat és 12 g 7-oxi-1.2 -naf timid izolt tartalmaz. E fénymásolópapírral barnásvörös ár­nyalatú vonalakat mutató kontrasztos másolatokat létesíthetünk. A <CH)2 N\ /\ / C — CH. Y N képletü 5(-amino-2-mietil-6-dimetiliamino'benzotiazol előállításához az előző példában ismertetett 3-mer­kapto-4-aminodimetilanilint ecetsavanhidriddel he­vítjük. A kapott 2-metil-6-dimetilaminobenzotiazol (Op 71 C°) 5-helyzetébe a fent ismertetett módon nitrocsoportöt viszünk. A nitrovegyület 151 0° ol­vadáspontú vörös tűket alkot. E vegyületet szoká­sos módon aminő-vegyületté redukáljuk. Az 5-amino-2-metil-dimetilaminobenzotiazol diazo­tálási termékét sárgásbarna színű klóroinkketiőssó alakjában állítjuk elő. 9. példa. Fényképészeti nyerspapírra oly oldatot kenünk fel, amely 1O0O cm3 vízben a 4^dimetilamino-l-ben­zoilamino-3-behzol-diäzoniumklorid klórcinkkettőssó­jántak 30 ig-nyi mennyiségét, 25" g borkősavat, 10 g bórsavat és 20 g R-sót tartalmaz. A papírt áttetsző kapott bázist alkáliák jelenlétében klórecetsawal, N x minta alatt izzólámpával világítjuk meg. Ammó­a 3-keto-7-dimetiIamino-dihidro-benzo-1.4-tiazinné niákgázzal való ismert előhívás után teljesen fehér kondenzáljuk (Op 183—184 C°). Fölös nátriumnit- alapon vörös képet kapunk. Ha a megvilágításhoz

Next

/
Thumbnails
Contents