136096. lajstromszámú szabadalom • Eljárás árpakeményítő előállítására
Megjelent 1953. évi július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 136.096. SZÁM. * 89. k. OSZTÁLY. — H-11914 ALAPSZÁM. Eljárás árpakeményítő előállítására Hoffman's Stärkefabriken Aktiengesellschaft cég, Bad Salzuflen|Lippe. A bejelentés napja: 1943. augusztus 12. Németországi elsőbbsége: 1942. szeptember 19. Keményítőnek a kiindulási anyagként alkalmazott hántolt rizsből, célszerűen tört rizsből való előállításánál, a rázst híg alkálilúggal duzzasztják. a megduzzasztott anyagot őrlik és az őrölt anyagot centrifugálják. Ekkor a lúgos kémhatású sikérlúg nehézség nélkül különül el a keményítőt tartalmazó szilárd részektől, amelyből újólagos felhígítás és szitán való kezelése után a keményítő főménnyiségét tiszta szuszpenzió alakjában elkülöníthetjük és centrifugális, illetve ülepítés útján kitermelhetjük. A szitán való kezelésnél a szitán visszamaradó még keményítőtartalmú maradékból, az úgynevezett takarmányrészletből, ismételt felszuszpendálás, szitán való kezelés és centrifugálás útján további keményítőmennyiségeket kapunk és az ezután még fennmaradó szilárdanyagmaradékot takarmányra, úgynevezett nedvestakarmányra dolgozzuk fel. Ez az aránylag egyszerű és jó siker-, valamint keményítőhtízadékot szolgáltató eljárás gyakorlatilag csupán oly hántolt rizzsel foganatosíthat, - amilyet táplálkozási célokra hoznak forgalomoa, minthogy ennél a duzzasztáskor és őrléskor kapott sikéroldat nehézség nélkül választható el, pl. centrifugálás útján a keményítőtartalmú szilárd résztől és nehézség nélfSül dolgozható fel tovább. Az a kísérlet, hogy ezt az egyszerű eljárást egyéb kiindulási anyagokra, különösen hazai gabonaneműekre alkalmazzuk, azon hiúsult meg, hogy a kiindulási anyag duzzasztásakor kapott( , oldatok túlnagy viszkozitásúak és a keményítőnek kellően gyors és elegendően messzemenő elkülönítését nem teszik lehetővé. Ennek okaként, azt a tényt állapítottuk meg, hogy a gabonanemüek többé vagy kevésbbé nagy százalékban vízoldható nyálkáanyagokat tartalmaznak, amelyek a kiindulási anyagnak a rizskeményítő előállítása módjára foganatosított lúgos feltárásánál a feltáró lúg viszkozitását növelik-és a keményítőnek ülepítés vagy centrifugálás útján történő leválasztását megnehezítik. Tekintettel arra, hogy a keményítő előállítási folyamatánál forgalomban lévő anyagok bomlékonyak, szükséges, hogy azokat lehetőleg gyorsan dolgozzuk fel, úgyhogy a keményítő elkülönítésének ilyen meglassulása és megnehezülése adott esetben az egész munkafolyamatot teljesen megakadályozza. Ezenfelül a lúgos kémhatású sikérlúgban jelenlévő nyálkaanyagok az értékes sikérfehérje kitermelése szempontjából is nagyon hátrányosak, minthogy azok a sikérlúgból megsavanyítás hatására kicsapódó sikertől nehezen különíthetők el. A lúgos feltárással foganatosított 'keményítőkitermelés tekintetében tehát az importrizs (hántolt rizs) eddig különálló helyzetet foglalt el és ennek az eljárásnak hazai gabonanemüekre, pl. rozsra való alkalmazása a kiindulási anyag egész különleges előkészítését követelte meg a zavaró nyalkaanyagoknak a lúgos feltárás foganatosítása előtti eltávolítása végett. Meglepő ' volt tehát az a megállapításunk, hogy az árpa, szöges ellentétben pl. a rozzsal, a hántolt rizsnél alkalmazott eljárással különös műszaki ne-; hézségek nélkül feldolgozható. Az aprított anyag, árpaliszt, árpadara, vagy duzzasztott árpaszem híg alkálilúgban oly keményítőszuszpenzióvá alakítható át, amely ülepítés vagy centrifugálás útján tiszti sikérlúggá és nyerskeményítővé könnyen szétválasztható és a rizsszuszpenzióval analóg módon dolgozható fel. A folyamatoknak elemzéssel történő átvizsgálása azután ahhoz a megállapításhoz vezetett, hogy ennek á rozs viselkedése folytán különösen váratlan magatartásnak az oka csupán a szemben tartalmazott nyálkaanyagok eltérő menynyisége é3 fajtája lehet. Egy 80 százalékos rozslisztnek és egy 82 százalékos árpalisztnek ezután foganatosított teljes elemzése a következő eredményt adta: légi rozsliszt záraz árpaliszt abszoln rozsfiszt t száraz árpaliszt 12,50 12,40 — ' — 8,75 9,36 10,0 10,70 1,08 1,51 ^ 1,24 1,72 1,20 0,84 1,37 0,96 Ul 2,00 1,27 2,26 vízoldható anyag (nyáJlkaanyag) a vízoldható fehérje levonása
