135052. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcsöves kapcsolási elrendezés
Megjelent 1948. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 13505». SZÁM. Vllj/. OSZTÁLY. — P-10419. ALAPSZÁM. affljgaMaMUi^-í írims^^í^^'^xjű^ixm^-xriím^r^mia^Mj^ei^ffít^i» Villamos kisütőcsöves kapcsolási elrendezés. N. V. Philips' Gloeilampenfabriekeii cég- Eindlioveii-ban (Németalföld). A bejelentés napja: 1942. évi augusztus hó 1. Németalföldi elsőbbsége: 1941. évi augusztus hó 5. A találmány kapcsolási elrendezés olyan villamos kis ütőcsővel, melynek elektródarendszere vezérlőrácsot tartalmaz és melynél ez a vezérlőrács kél, nála nagyobb 5 potenciálú elektróda közölt van elrendezve, mely esetlel pl. kev erőcsöveknél van dolgunk, ahol a vezérlőrács két árnyékolórács kö'zött lehet elhelyezve. Ismeretes már néhány eszköz, melyekiO kel azt célozzák, hogy ezeknél a csöveknél! a vezérlőrácsfeszültség-anódaáramkarak-Leiriszitika lehetőleg nagy meredekségű legyen, Javasolták már pl. a meredekség növelő lését azzal, hogy a katódából kilépő elektronokat nyalábbá egyesítik és ennek a nyalábnak —, teljesen vagy részben —, határozott eltérítést adnak, emellett az egyes elektródákat, kiváltképpen a vezérlő-20 rácsot akként méretezik, hogy egyes eltérő irányú elektronok sebességének a vezérlőrács felületére merőleges 'komponense azonos legyen. A találmány azon a felismerésen ailíapul, 25 hogy az elektronokat nem oldalirányú eltérítésnek kell alávetni, hanem olyan nyalábbá kell egyesíteni, melyben az elektronok párhuzamos pályákon mozognak. A találmány szerinti kapcsolási ekende-30 zésben olvan villamos kisütőcsövet alkalmazunk, "mely legalább két rácsot tartal1 maz akként, hogy ezek hatékony részei, — a katódára merőleges irányban nézve —, egymás mögött fekszenek, emellett e rácsokra oly vezérlőrács következik, mely 35 nála nagyobb feszültségű kél elektróda között van elrendezve és a találmány szerint e cső elektródáinak feszültségét és alakzatát akként szabjuk meg, hogy az ezekből az elektródákból kilépő1 nyalábban 40 az elektronok legalábbis gyakorlatilag párhuzamos pályákon mozogjanak és a nyaláb a vezérlőrácsra merőlegesen csapódjék úgy, hogy az elektronok a rácsíelülietet két-két hatékony rész között mintegy középen 45 találják. Ezzel a megoldással nagy meredekséget kaphatunk; nemcsak az szükséges, hogy a párhuzamos pályákon mozgó elektronok a vezórlőrácsfelületet érjék, hanem az is, go hogy a nyaláb gyakoiiatillag ne érje a vezórlőrácsdrótokat közvetlenül körülvevő vezéirilőrácsrészeket, Ez összefüggésben van, a potenciál lefolyásával! a vezérlőrács síkjában; ennek alakját, melyre még rész- 55 leiesebben fogunk visszatérni, a 3. ábra mulatja. Azon, hogy a nyalábnak a vezórlőrácsfelületel két-két hatékony rész között mintegy középen kell érnie, azt is kíván- 60
