135052. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcsöves kapcsolási elrendezés

2 ÍS5Ó5á. juk érteni, hogy az elektronok a két-két rácsrész közötti térnek mintegy felét érik és így a nyaláb két oldalán az elemek. közötti távolságnak mintegy negyede sza-5 badon marad. A találmány egyik kiviteli alakjánál, amelyről kitűnt, hogy vele kitűnő eredményeket lehet elérni, a kisütőcső elektródarendszerének elektródái sorban a 10 következők: katóda, két pozitív potenciálú rács, melyek menetei a katódára merőleges irányban nézve egymás mögött fekszenek, vezérlőrács, melynek menetei szintén az előző rácsok menetei mögött fek-15 szenek; erre a vezérlőrácsra, — esetleg egy vagy több rács közbeiktatásával —, következik az anóda. Ennél a kivitelnél a katódára következő első rács feszültsége 11 V, a második rácsé pedig 25 V, a katóda 20 és az első rács közötti távolság 1,5 mm, az első rács és a második rács közötti távolvolság 1 mm, a második rács és a vezérlőrács közötti távolság pedig 2 mm. Az első és a második rács emelkedése 1 mim 25 és e rácsok drótvastagsága 0,25 mm, végül a vezérlőrácsra következő elektróda (elektródák) távolságai és feszültségei akként vannak megválasztva, hogy a rács közepes feszültsége 5 V. 30 Ez a kiviteli példa számos változatot fellőjél. Ha e cső mintáját pl. olyan kaucsukhártya segélyével vizsgáljuk meg, mellyel a cső villamos tulajdonságait és az elektronmozgást mechanikailag nitutáthatjuk ki, 35 úgy egyszerű úton megállapíthatjuk azokat a körülményeket, melyek között a kívánt hatást, — azaz párhuzamos elektronok nyalábjának felcsapódását a vezérlőrács közepére —, elérhetjük. A vezérlőrácsot 40 pl. három rács előzheti meg, melyek menetei e rács menetei mögött fekszenek. A találmányt még részletesebben az 1. és 2. ábrán látható foganatosítási példája kapcsán magyarázzuk meg, melyek a találh 45 many szerinti elrendezésben alkalmazandó cső elektródaelrendezését vázlatosan tüntetik fel; a 3. ábra a találmány szerinti eltrendezésben alkalmazott cső és olyan cső meredekségének lefolyását mutatja, mely-50 nél az elektronáram nem csapódik kizárólag a vezérlőrács közepére, hanem a közvetlenül a vezérliőrácsrészek körül! levői körzeteket is éri; itt a meredekség javítása világosan látható. 55 Az 1. ábrán az elektródarendszer koncentrikus felállításban látható. Az ábrázolt elektródák közül (1) a katóda, melyet a (2) rács, (3) rács és a vezérlőrácsként ható (4) rács vesz körül. Valamennyi rács menetei vagy egyéb hatékony részei a ka- 60 tódára merőleges irányban nézve egymásmögött vannak, amint ez a 2. ábrán látható. A vezérlőrácsot, — esetleg egy vagy több rács közbeiktatásával —, anóda veszi körül; az anódát az ábrákon nem tűn- 65 tettük fel. A 3. ábra egymásmelleit a két (5) rácsrész közötti teret és mellette a (6) anódaáram - rácsfeszültség - karakterisztikát mutatja arra az esetre, melyben az elektronok 70 az (5) részeik köizötti egész téren eloszlanak, a (7) karakterisztikát pedig arra az esetre tűnteti fel, melyben az ugyanazt az áramot tartalmazó nyaláb a rácsfelületet kizárólag az (5) elemek között középen éri. A po- 75 tenciállefolyást a vezérliőrácssíkban (8) jelzi. Ezekből az ábrákból megálllapítható, hogy a vezérlőrács valamennyi elektront nagy feszültségkörzetben csak az esetben ereszti át, ha a nyaláb az (5) részek közötti 80 egész teret tölti ki, míg ez a feszültségkörzet sokkal kisebb, ha a nyaláb szélessége csak a (9)-cel megadott értékű. A meredekségek különbsége a (6) és (7) görbék összehasonlításakor azonnal felismerhető. 85 Szabadalmi igénypontok: 1. Kapcsolási elrendezés olyan villamos kisütőcső'vel, melynek eleklródarendszere legalább két rácsot tartalmaz akként, hogy ezek menetei vagy egyéb hatékony 90 részei a katódára merőleges irányban nézve egymásmögött fekszenek és hogy e rácsokra. oly vezérlőrács következik, mely nála nagyobb feszültségű két elektróda között van elrendezve, azzal jel- 95 lemezve, hogy az elektródák feszültsége, alakja és helye akként van megválasztva, hogy az elektronok az egymásmögött elrendezett rácsokból legalábbis gyakorlatilag párhuzamos pályájú nyalábban 100 lépnek ki és a vezérlőrácsfelülietet kétkét hatékony rész között mintegy középen merőlegesen érik. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, io5 hogy az elektronnyaláb a két-két vezérilőrácsrész közötti térnek mintegy feléit járja.át. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kapcsolási elrendezés kiviteli alakja, azzal jel- 110 lemezve, hogy a katódára két pozitív potenciálú rács, ezek mögött pedig ve-