134236. lajstromszámú szabadalom • Elektroncső igen rövid hullámú rezgések keltésére és erősítésére

Megjelent 1948. évi március hó 16-án, MAGYAR SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 134336. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — L-9033. ALAPSZÁM. Elektroncső igen rövid hullámú rezgések keltésére és erősítésére. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja: 1942. évi december hó 12. Németországi elsőbbsége: 1941. évi december hó 12. Az elektronok repülési idiejét befolyásoló, sebességvezérlésseJ dolgozó ismert elektroncsövek, pl. a Heíl'-féfe rezgésfcel'íő, a

Hahnféfe és ,a Metcaif-fé'Ie elektroncső, valamiint 5 a Varian-fivérek kllisz'ronja elektronsugarat használ, vagyis a sík vagy kissé1

ívelt felületű katódából kilépő elektronok a rezonátor és a repülési tér nagyfrekvenciájú váltómezöJ-ben nagyjából egyetlen irányban mozognak, .10 pályáik tehát párhuzamosak egymáshoz. Ilyen párhuzamos eilekíronsugarak alkot Ja sugárnyaláb létesítésié nehézségeket okoz, legalább is számos elektronoptikai segédeszközt, p\ elektrosztatikus vagy mágneses 15 lencsét igényel a sugár összpontosításéhoz. Ezek a nehézségek fokozódnak, ha nagy áramerősségű sugarakkal dolgozunk, ami viszont szükséges ahhoz, hogy a rezgésköl'tőből nagy nagyfrekvenciás teljesítményt vehes-20 sunk ki. A nagyfrekvenciás teljesítmény ugyanis az N = V0 I Sugártel jéaít-ménynek a^ rezgéskeltő szerkezeti kiiaWcítSásától függő bizonyos száza'Jéka. A fenti képletben Vo a közepes elektrongyorsító feszüítség, I pedig 25 a sugaráratm. Az emilített nehézségeket a találmány szerint akként küszöböljük ki, hogy alz elektronok repülési idejét befolyásoló, sebességvezérléssel dolgozó, egyetlen üreges rezonátort 80T'tartalmazó, igen rövid huiámú rezgések keltésére és erősítésére vató elektroncsövek" ben sugarára vonatkoztatva részarányos, azaz nagyjából hengeres el'ektródarendszert alkalmazunk. Az elektródarendseert rendes, nagyjából hengerafakú kaitóda, gyorsítóelek- 35 tróda és hengeres efaóda alkotja, mimellett a gyorsítóeltektróda egyúttal a rezonátor belső vezetője lehelt, alz amoda pedig a rezonátor küteő vezetője. A katóda és a gyorsítóeltektróda között további vezérillőrácsot 40 lehet elhelyezni. A találmány más kiviteli aOakjában a rezonátor külső vezetője elkülönített az anódától s azon a részén, amely alz anódával' szemközt van, áttört. Ez esetben a igyorsítóelak'tródáí résel* bádog vagy 45 nagy szembőségű rács alkothaltja. A találmány szerinti elektroncsőben eszerint nem létesül eiektronsugárnyaláb, hanem m efektronok körös-körül kilépnek a katódából sugárirányba». Ezenfelül az etek* 50 troncső csak egyeítieii üreges regómátart *»!*• talsnaiz, amelyben az elektronok az ismert kivitellel ellentétben csak egyetlen nagyfrekvenciájú váltómezőn haladnak át. Ennek folytán nem kell két reajnátort.1

egymással 65 összehangolni, ami ,aj klisztoron esetében szükséges és nagy nehézségeket okoz; a Heitféle reegéskeltőnél petitig azért is «aőnyösejbb ai találmány szerinti cső, mert szükségtelenné teszi az,ott haszna*kétmező 60 hosszának és az elektronok repülélsi tere hosszának pontos meghatározását. A tail'áilmány szerinti elektroncső a következőképen működik: A katódából folytonosan és egyforma jse- 65 bességgel kilépő elektronok olyah, hosszú nagyfrekvenciájú váltómezőn haladnak ke-