133694. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázok keverési arányának szabályozására

1336»4. 3 végbe. Ha a (3) térben a levegő nyomása, nagyobb, mint a gáz nyomása a (2) térben, úgy az (1) membrán balfelé mozdul el) és ezáltal zárja a (8) szelepet; aminek következtében 5 a (3) térben a nyomás csökken mindaddig, míg az (1) membrán elmozdulása által a (8) szelep abba az állásba nem kerül, amelynél a (2) és (3) terekben a: nyomás egyenlővé válik. Célszerű a! (8) szelep mozgását a (13) 10 fékkel — katarakttal — lefékeznii, mely fékezésnek erélyessége a (13) dugattyú járásának szorosságától, vagy pedig valamely, a henger falában kiképezett, a rajzon fel nem tüntetett nyílás nagyságától függ. 15 A 2. ábra három gáz, pl. levegő, generátor"gáz és világítógáz keverésének szabályozására szolgáló berendezést mutat. A levegő az 1. ábra szerinti berendezéshez hasonló módon az (5) csövön át áramlik a (9) térbe, 20 ahonnan a (8) szelepen át a (3) térbe jut, amelyet a (2) tértől az (1) membrán választ el. A (3) térből ,ai levegő ,a (10) csövön át a (11) keverőtérbe jut. A génerátorgáz a (4) vezetéken át áramlik a (2) térbe és a (7) 25 vezetéken át a (11) keverőtérbe. A világítógaz a (14) vezetékből áramlik a (15) térbe és a (16) szelepen át a (17) térbe, amelyet a (2) tértől a (18) membrán választ el. A (17) térből a világítógáz a (19) csövön át a (11) ke-30 verőtérbe ömlik. A berendezés működési módja megegyezik az 1. ábra:

szerintiével, azzal a különbséggel hogy ez kettős működésű és a génerátorgáz nyomása a (2) térbe nemcsak a levegő nyomosát a (3) térben; 35 hanem a világítógáz nyomását a1

(17) térben is szabályozza mimellett a (18) membrán által vezérelt (16) szelep a (17) térben "igyaniaizt a nyomást alítja be, mely a (2) térben álll fenn. A (2), (3) é=i (17) terekben tehát ugyanaz 40 a nyomás uralkodik. A (2) teret határoló falatot több membránból is lehet kiképezni, amely megoldássail tetszésszerinti' számú gázkomponensből álló keverék keverési aránya szabályozható. 45 A3, ábra ötféle gázból álló keverék szabályozására szolgáló berendezést mutat. A szabályozógáz, melynek! nyomása az ailapnyomiás lehet pl. generátorgaz, míg a szabályozott gázok lehetnek pl. levegő, világítógáz, torokgáz 50 és vízgáz. A szabályozás ismét a (2) térben; uralkodó nyomással mint atepnyomással történik. Ebbe a térbe a gáz, pl. a génerátorgáz a (4) csövön áriaimiik ;be. A többi gáz, amelynek nyo-55 mását a (2) térben elhelyezkedő gáz alapnyomása szabályozza, á (25, 26, 27) és (28) ' csöveken, továbbá a (33, 34, 35, 36), szelepekeni át jut a (21, 22, 23, 24) terekbe. Az említett (33, 34, 35,36) szelepeket a (29, 30, 31) és (32) membránok az 1. ábrával kapcsolatban 60 ismertetett niódon vezérlik és ezáltal a (2, 21, 22, 23 és 24) terekben a nyomást ugyanarra az értékre szabályozzák. Ezekből a terekből a gáz a (7, 40, 41, 42) és (43) csöveken át ugyanazzal a nyomással ömlik be a (11) f5 keverőtérbe.; Hogy már a membránok kis elmozdulásánál is lehetővé váljék a nyomás gyors siza'-5 bályozása, lehet magát az alapnyomást ' is már szabályozásnak alávetni. Ilyen szabályo- 70 zásnak példáját a 4. ábra mutatja. Ezen meg oldás sízerint két (8) és (20) szelep olymódon van síz (1) membránnal kapcsolva, hogy mozgásuk ellentétes értelmű. A (4) csövön beáramló gáz előbb a (44) térbe és innen a 75 (20) szelep által szabályozott mértékben a (2) térbe kerül és csak innen' jut ai (7) csövön át a (11) keverőtérbe. Ily módom ai (2) és (3) terekben a nyomás sokkjai gyorsabban egyenlíthető ki, minthogy a membránnak jobbkéz- 80 felé való elmozdulásánál a (8) szelep nyilik és a (20) szelep zár, balkéz felé való elmozdulásánál azonban a (8) szelep zár és a (20) szelep nyíMk. Ezek az ellentétes értelmű szelepeümozdulásoki mindaddig tartanak 85 amíg csak a nyomások nincsenek kiegyenlítve. A bemutatott példákban a tulajdonképpeni szabályozást eszköziő, nyomásra érzékeny szervekként membránok vannak feltüntetve. 90 Lehet azonban erre a célra; más szerveket is pl. dugattyúkat alkalmiaznii. Az ismertetett kivitelekbél a nyomások beszabályozása ugyanarrai az értékre történlik. Ha egyenlő mennyiségű gázkompomenseket 95 kell, hogy keverjünk, úgy azoknak a keresztmetszeteknek, amelyeken át a komponensgázok a keverőtérbe belépnek, egyenlő nagyoknak kell lenniök. Ha azonban, a keverendő komponensgázofc mennyiségei külön- 1°° böznek, úgy a célbavett keverési aránvt el lehet érni különböző nagyságú beömlőkeresztmetszetekkel, amelyeket lehet beállíthatóan kiképezni. Lehet laizonbán olyan megoldásit is választani, hogy a komponensgázok 105 nyomásait különböző értékben tartiuk, úgy hogy ezen különböző nyomások aránya már maga meahatározzg a komponensgázok ke verési arányát. Lehet olyan elrendezést is létesíteni. 110 amelynél az egyik gáznak a nyomása több gáz nyomásának az összegével tart egyensúlyt, mimellett egy vagy egynémely gáz hozzáömlésének megszűnésével a többi gáz nyo mása önműködően megnöveltetik. Ez az eseí 115 például akkor áll be, ha a rendelkezésre ál-