133331. lajstromszámú szabadalom • Szekunder elektronerősítő elektrosztatikus fókuszozással

4 188331. elektróda felfogó területe az egész emittáló felületnek előnyösen csupán korlátozott része. A találmány egyik foganatosítási alakja 5 szerint az egyes elektródák oly kialakításúak és úgy vannak elrendezve, hogy minden egyes elektróda emittáló felületének nagy részéről erős villamos mező indul ki, úgyhogy a felület közel valamennyi emittált 10 elektrónt felszívja. A kialakítási és távolsági feltételek emellett olyanok, hogy az emittált elektronok a legközelebbi rákövetkező elektróda emittáló felületének korlátolt részére gyűjtődnek össze. Az ütköző-15 elektródák felületei rendszeresen homorúak. Ügy találtuk, hogy az elektronáramok öszszetartásának mértéke és a mezők erőssége és iránya az elektródák környékén igen kritikus módon függ a felületek paraméterjei-20 tői. A találmány egyik kiviteli alakjának fajlagos viszonylagos paraméterei a 4. ábrán vannak megadva, amikor is a = 11.62. b = 10.78, c = 2.90, d = 0.84, m = 1.63, n -4.53, o = 0.78, x = 6.20, rl ~ 25 4.20. r2 — 4.43, r3 » rl, r2 és r4, r4 ~ 0.23 és a 0 szög = 75°. Az rl, r2 és r4 görbületi sugarak értékeit csupán megközelítően adjuk meg, mert a nékik megfelelő görbék nem körívek. Egy célszerű kiviteli alaknál 30 egy egység =1.66 mm (0,0666 hüvelyk). A (26) sinóda és a (28) árnyékoló elektróda paraméterei a következők: h - 5.48, j = 5.875, k = 3.30, 1 — 3.375, s=0.78, 1 = 0.78, 4> = 51.2°, 8 =17°. 35 A (45) rács az anódának (39) és (41) részei által határolt szögön át terjed. A 4. ábra mutatja továbbá, hogy a primer katóda számára a következő adatok érvényesek: f---= 5.625. g = 2.51, és p =115°. Az 1.' tO ábra szerinti elrendezésű és a 4. ábra szerinti méretű sokszorozó munkarakterisztikáját a 6. és 7. ábrák mutatják. A 6. ábra ismerteti a viszonyokat az elektronsokszorozás és a feszültség között egyetlen egy fo-45 kozatban. Az ordináta a sokszorozási tényező az abszcissza a feszültség (6. ábra) logaritmikus léptékben. Az ábrából kitűnik, hogy a görbe n?gy feszüM.ségkör7ei'bp:i lineárisan halad, mi a sokszorozó igen kívánatos 50 és előnvös tulaidonsága, mert az a legküliönfé'pbb feltételek mellett is kielégítően működik. A 7. ábrán a sokszorozó kimeneti árama a primer katódát érő energia'függvényében 55 van felrajzolva, anv'kor is az abszcisszaértékek a primer elektronáramot í'plölik. A két koordinátatengely logaritmikusan van felosztva. Mint ahogy a 7. ábrán látható görbecsoport mutatja, minden egyes karakterisztika meredeksége mintegy 45tf

-ú 60 és ez a viszony a lépcsős feszültségek tág körzetére érvényes, tehát az erősítési feltételek állandóak a ráeső fényerősség és a lépcsős feszültségek széles körzetében. A 100 Volt karakterisztika (P) görbéjével jelképe- 65 zett lineáristól való eltérés, mely tértöltési jelenségekre vezetendő vissza, csupán igen magas áramsűrűségeknél következik be. A találmány további példakén ti kiviteli alakjánál az elektródák a 8., 9. és 10. áb- 70 rán látható alakúak lehetnek. Ezen ábrák ütközőelektródái az 1.—4. ábrákon láthatóktól lényegében az emittáló felületek alakjában térnek el. Más vonatkozásban az elektródák lényegében az 1.—4. ábrákon szem- 7

5 lehetett elektródákkal azonosak lehetnek. A 8. ábra szerint az emittáló felület a görbített (32b) részből és a gyakorlatilag sík (32c) részből van, amikor is a görbe rész sugara mintegy 6 és a sík rész (a1

) kitérje- ^0 dése mintegy 4.5 egységnyi. A többi paraméter körülbelül ugyanaz, mint a 4. ábrán. A találmány további, a 9. ábrán szemléltetett példaként] kiviteli alakjánál a homorú emittáló (32') felületek gyakorlatilag 85 egyenletesen görbülök, míg a többi méret a 4. ábrán szemléltetett méretekkel azonos. Mint ahogy továbbá a 9. ábra mutatja, az ütközőlektróda egymáshoz érő végei között még (51) segédelektródák, példaképpen 90 lapos fémlemezek vagy csíkok rendezhetők el, melyek a kívánt optimális irányú villamos mezők képzéséhez járulnak hozzá. Ezzel az elektronáramok gyorsítását és nyalábolását fokozzuk és elkerüljük, hogy elek- 95 lronár:mok folyjanak ugyanazon sor egymást követő elektródái között. Az (51) segédelektródák pozitív potenciálon, még pedig előnyösen valamivel nagyobb potenciálon lehetnek mint ugyanazon sor megelőző 100 elektródája. Esetleg a potenciál nagyobb lehet, mint az átellenes ütközőelektródáé. Azonban magasabb is lehet, mint a sorban következő elektróda potenciálja, vagy pedig lehet ugyanakkora is. 105 A találmány további példaképem kiviteli alakjánál, mely a 10. ábrán van szemléltetve, az ütköző elektródáknak egymással átellenben lévő (322

) felületei egyenletesen hajlítottak és az (A'—A') középsík felé lej- 110 tenek. A távolsági paraméterek gyakorlatilag ugyanazok lehetnek, mint fent, kivéve a 4. ábrán megadott (mi) és (ni) távolságokat és az (0i) szöge'. Ezek az (mi) és (ni) távol-