133331. lajstromszámú szabadalom • Szekunder elektronerősítő elektrosztatikus fókuszozással
183331. 5 ságok 1,03 és 4-52 egységnyiek lehetnek, amikor is ebben az ábrában az egység 1.06 mm (== 0,0416 hüvelyk). A (0i) szög legyen 71,8°. A 8.. 9. és 10. ábrán az elektró-5 dák alakjai és távolságai léptékhűen vannak berajzolva. A 11.—14. ábrák szerinti kiviteli alaknál a (120) tartály alsó végéhez közel nagyszámú (52) beforrasztás van. A elektródákat oly egységgé szereljük, mely a (121) 10 törzsön egy pár félköralakú ^szalag és két merev (54) tartópálca révén van megerősítve. Az elektródaszerelvény az (54) támaszok által tartott (55) csillámlemezből és egy pár egymással párhuzamos (57) csillám-15 csíkból van, mely az (55) tárcsa hasítékaiba nyúlványokkal vagy (58) nyelvekkel van rögzítve. Ezen a csillámcsíkon vannak az egyes ütköző elektródák, a fotokatóda és az anóda a fent leírt szimmetrikus elrendezés-20 ben rögzítve. A (1271) ütköző elektróda lényegében a többi elektródával azonos, azzal a különbséggel, hogy felül rövidebb. Az egyes ütköző elektródák, a 14. ábra szerint, fémcsíkokból lehetnek. Mindegyik elektró-25 dának egyenletes görbületi! oly (132) része van, melynek homorú felülete szekunderemittálóvá van téve. Az elektródák oldalt a (133) helyen átperemezettek, ezért ez az elektronveszteségek elkerülésére vezet. Ezek-30 re a fémcsíkokra derékszögű (59) lemezdarabok vannak ráhegesztve, melyek: vissza vannak hajlítva és az (57) csillámcsíkon vannak megerősítve. A (124) primer katóda ugyanolyan kialakítású, mint a (1272—127 8 ) 85 ütköző elektródák és épúgy is van szerelve. Érzékeny felülete szokásos módon fényérzékennyé tehető. Mint ahogv a 12. ábra mutatja, minden egyes (1272 —127 8 ) ütköző elektróda hajlított része úgy van előhajlítva, 10 hogy a kiváltott szekunderelektronokra a megelőző elektróda felől késleltető mező nem lehet hatásos. A (126) gyüjtőelektróda a többi eletródához hasonlóan a két (57) csillámcsíkon megerősített sík fémlemez. A 45 cső üzeméhez (10. ábra) az elektródákat lépcsőzetesen nagyobb pozitív potenciálra kapcsoliuk, mint ahogv a 15. ábrából kitűnik, amikor is a részletek, melyek az 5. ábráénak felelnek meg, 100-al megnövelt szám-50 jegvekkel vannak megjelölve. Az elektronok útiait a 15. és 16. ábrákon nyilak szemléltetik. Mi at fer.it immár kifejezésre juttattuk, jó hatásfok és kie'égítő munkafeltételek 55 szempontjából az ütköző elektródák felülete e'őtt erői? le zívó mezőnek kell lennie és az e'-ek^rcnokst élesen kell nyalábölni. Nagyon kívánatos ezenfelül, hogy a maximális áram, mely a fentiekben megadott elektróda elrendezéssel létesíthető, valóban értékesíthető is 60 legyen- A találmány egyik kiviteli alakjánál ez* és más feltételek teljesítését » (63—638 ) segédelektródák alkalmazásával könnyítjük meg. Ezeket a segédelektródákat az egyes elektródáktól bizonyos távolságban rendez- 65 zük el és azok erősen gyorsító és gyűjtő mezőket létesítenek. Amiint a 12. ábrából kitűnik, ezek a (63J —63s) segédelektródák a két elektróda'.ör közötti középsíkban vannak elrendezve. Azonfelül az egyik (63) elektróda a 70 (1271) ütköző elektróda felső végével szemközt van elhelyezve-Mindegyik (63l —63 8 ) elektróda egy ütköző elektróda hajlított felületével van szemben és mindegyik (631 —63 7 ) etektróda a (127a —127 8 ) ütköző elektródák felső szélé- 75 nek meghosszabbításában és ezekkel szemben fekszik. A (631 ) segéde'ektróda példaképei sz el,ső (1271 ) ütközőelektróda hsjlíto't részével és a (1272 ) ütközőefektróda felső fizélé\iel van szemben. A sokszorozó üzemé- 80 hez mindegyik segédelektródát magasabb potenciálra kapcsoljuk, mint la megfelelő átellenes elektródát és a legközelebbi rákövetkező elektróda*. Példaképen mindegyik segédelektródát ugyanazon potenciálon tart- 85 jnk, mint a második u'tána következő ütközőelektródát, azaz azt, melynek 2-vel nagyobb indexe van. Ez elektróda hatása a köveitkező: Mindegyik elektróda a szemben fekvő ütközőetektródia felületén erős mezőt 90 létesít. Ennélfogva az e felületekből küénő elektrónok leszívatnak és a legközelebbi rákövetkező elektródára gyorsulnak, úgyhogy tértöltések létrejöttét elkerüljük és már elég alacsony lépcsős feszültségeknél 95 bekövetkezik ? feszüfeégtelííés. A segódelektródák gyorsító mezeje ezenfelül az elektrónok haliadási idejét lerövidíti éri csökkenti a szekunderelektrónok kilépő sebessége folytán okozott zavarokat. ioo Végül megjegyezzük, hogy a segédelektródák okozlta mezők az egyes elekirónáramokra gyűjtő hatást gyakorolnak. Az eiektrónpályák elhajlását ir előidézik, mint a 15. ábrán a nyilak mutálják, úgyhogy a sze- 105 kunderelektronok a következő e^ktróda korlátolt felületi részére gyűlnek össze. A segéde1 ektródák potenciáljainak megfelelő beállításával az elektrónpályák sokféleképpen befolyásolhatók, példaképpen a DO- HO tenciálekat úgy választhatjuk meg, hogy az elektronok minden egyes kiváltó elektródám érintőlegesen érkeznek- miált;! több szekunderelektrón jön létre, mint amennyi r-• ^rőlegeisen ütiközőelektrónok esetében le- ii"> hetsége?. Egy vagy több (63) segédelektróda
