133172. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó

í33172 nél a maradék gázban az efek'lronsugär áramlásakor keletkező iónokat keletkezési körzetükhöz közellévő sáncok megállítják és szétszórják. 5 A találmány további feladata olyan elektronsokszorozó létesítése, amelyben laz 'elektródák' újfaj'.a kialakítása és kölcsönök elrendezése folytán a sokszorozéelektró-, dákkal szomszédos villamos mezők erős-10 sége növekszik, ami »telítést« és így igen hatásos szekundér e'ektron.emis.sziót eredményez. • A találmány még további feladata olyan elektronsokszorozó létesítése, amelyben a 15 »iértöllés-haíás« és az elektronsugár szóródása kisebb mértékben lép fel, mint az ismert hasonló csövekben. A találmány még további, feladata olyan elektronsokszorozó létesítése, amelyben az 20 u. n. »sötét áram« (vagyis az az áram, airely akkor folyik, amikor a csövet feszültség alatt tartjuk1

, a kálódat azonban nem világítjuk meg) a lehelő legkisebb mértékre csökken. 25 A találmány egyéb feladatait és előnyei!, Valamint szerkezeti részleteit a mellékelt rajz kapcsán ismertetjük. A rajzon az i. ábra a találmány elve szerint szerkesztett példaképem elektronsokszorozó 30 vázlatos hosszmetszete, amely egyúttal példaképen feltünteti, hogy a készülék használatakor a különböző elektródákat hogyan helyezzük feszültség alá; a 2. ábra a találmány szerinti másik péida-s; képeni elektronsokszorozó* hoss/melszele módosítod kialakítású elek Irodák ka'. A kél ábrán azonos jelzések megfelelő alkatrészekéi jelölnek. Az 1. ábrán a nagy mérlékken légle'enítcll '!' cső l'illi dó MIII'IV e'ő yösen, az.o'n-1' ban nem sz iks'^képen. hengeres üv-g s(í;e (síi hosNz'i'ánvi'i középtengelyéi a rajzon az \—x eredni Miyvon d jelzi. Az x \ v> nalaT— s') s/.immclrialengelye lelni: ni,«én ik íz sme. leendő e'eklmdaszcrelvém•" nek azonban sem szimir.elrialengelve. sem szimnicli iasíkja nincs. A T cső a lengely s/enibení'ekvő végei'i felszereli és az a'ább leírandó körvonalú kél végcleklródál foglalja magában; vv.v\ az 1 fényérzékeny k ií() tóda és a 11 anuria vagy gyüjlőcleklród ;. A lcii',oly k.'-l oldalán az 1 kalőd i és a II aiiöda közöli kél sorozni elektródáiéin, z van- mé»[)('(lig az I.-szerűen kialakíloll 2. •1, (í, 8 és 10 sok'.zorozóeleklípdák felső 55 sorozata és a hasonló alakira,'.-'5, 7 és !) sokszorozóeleklródák a'ső sorozata: az »alsó sorozat a -felső sorozat mása. A 2—10 elektródák,, pl. e\züslből készülnek és céziummal vagy más olyan anyaggal vannak bevonva, hogy azok bő sze'uindérelek- 60 tronáram kibocsátására képesek legyenek. I Mindegyik sokszorozóelektróda egyik pontja és ugj'anabba a sorozatba tartozó legközelebbi elektróda megfelelő pontja " közötti távolság előnyösen kisebb, mint a 63 »felső« és »alsó« elektródasorozat két érintősíkja közötti távolság. Ezt mutálja a 2. ábra, ahol az —a— vonal a »felső« sorozat elektródáinak érintősíkját, a —b— vonal, pedig az »alsó« sorozat elektródáinak 70 'megfelelő érintősíkját jelképezi; a —e— vonal az —a— és —b— vonalak közöt i távolságot, míg a —d— vonal két szomszédos sokszorozóelektróda két megfelelő pontja közötti távolságot mulatja. A fenti 75 feltételt úgy ..fejezhetjük ki, hogy T^ 1. Kitűnő eredményeket kaptunk olyan csőnél, ahol -r = 1.17. Az L-atakú sokszorozóeleklródák —m— 80 hosszabb szárai (1. és 2. ábra) a katóda felé hajlanak és azok szabad vagy végélei az x—x központi tengely mentén (vagy a 2. ábrán azon túl), egyenlő távolsági)..n levő — nr— pontokig terjednek. Az L-a'a- 85 kú elektródák —n— rövidebb szárai a 11 tanóda irányában hajlanak és —n'— pontokban végződnek, amelyek az x—x. tengelytől gyakorlatilag egyenlő távo'ságban vaníliák. 90 Az 1—11 elekleódák az x x 'engelyl'.e' képesl válíako/.v.i vannak elrendezve. A rajzon lálhaió. hegy mindegyik I.-alakú so'\Szo/o7Úeleklré>da. pl. a/. 1. ábra szer n i, 8 elektróda —in hosszal)!) szára a kél 9ü le.ükf'/eli'iihi soks/inrozécleklróda. pl. a. (i; 7 elektróda —n rövidebb szárának \'-gél essze vúiő —E vonalai mels i. Má-s szempontból n'1; ve. mindegyik L-akik —ni hosszú s/ára ugyinabbi a so M/:Í- 1°) l;.i. pl. a , fe'ső sorozatba la to'.ó e őzö I..; .d. —n iwid szárán h'ilnyúlik. A végelcklródáknak. azaz a priniéivle\l:.ai:)Kal kihots'ló 1 kalódának és a (11 gyíijio leklrédáiiak vagv an'»(Iának . 1.- n 1°5 kúi vonala van. hogy azok ez i'leklrúd <kk d szomszédos eleklrosztaliktis n.e/.ő kívám i fi-./iá'-ai biz'o-.í ják. hi a készülékei '.'e .s'UÜs • > ai'á lielyczznk. Az 1 és 11 elek ludaknak a lajzon kenr.il ilolL niűdt síloll llo I.-, la, ja o y m ekv paLnuiáih 'elülel k'V\oiialána:s lV!el meg anielv ugVan ibl> i í l'elsó vag\ a'ső- sorozatba tartozó) két