133172. lajstromszámú szabadalom • Elektronsokszorozó
Í3317É 3 szomszédos sokszorozóelektróda között, villamos , értelemben, a középen volna, jelen, végleten számú sokszorozóele.ktródát tartalmazó cső esetén. A találmány, bemu-5 tatod kiviteli alakjainál az 1 és 11 elektródalemezek különleges alakját: úgy állapítottuk meg, hogy a 2 és 11 elektródák modelljeit aránylagos léptékben fémbcl elkészítettük és az egyik középső, pl 5 10 elektródára, felvitt íesziiKség ckvipotenciálls vonalát kí.;érle!i; úton felrajzoltuk, mi•íneUelt az egész modellt olyan viszonylagos feszültségekkel tápláltuk, amelyek a kész elektronsokszorozó megfelelő ek'k-15 Irodáira fel viendő feszültségeknek féltitek meg. ' A "katóda lm szakasza lyuk'azott, hogy a külső forrásból, pl. az 1. ábrán az Y lámpából a-, Z lencsén át érkező fény azon 20 ke.esztiilb..tolva az In katedaszakasz fényérzékeny felületét érje. Az anjdí; hosszú llm srakrsza ílőnyö ei nem lyukazoü. A szekundűrelektronok az anóda ereszén gyűlnek össze. 25 ügy mint a Ilamberg-féle ele'ktronsokszorozőnál, az optimális működés! biztosító feszültségeloszlást az IV; 2V, 3V, 4V, 5V, 6V stb. számtani sor,fejezi ki, ahol IV a primer e'cktronforrás és az első üt-30 közési elektróda kö:ö'ti í'eszültségkulönbséget, 2V, 3V, 4Y slb. pedig 'az elektronáramlás irányában egymásután következő elektródák és a. primer eleklronforrás közötti feszüllségkü'öiibséget jeleali. 35 i Amint az 1. ábrán látható, az ilyen feszültségeloszlás elérésére az 1 'kálódat egyenfeszültséget szolgáltató, a rajzon R el'enálláss:.] jelképezeit forrás regaliv V végéhez, míg az első sokszoroz 'elektródát, 40 azaz a 2 elektródát a valamivel pozitivabb IV ponthoz kapcsoljuk'. A többi «3—11 elektródát a vonatkozási s;:á r.o'c sorrendjében az ellenállás fokozatosan .pozitivabb 2V— ÍO'V pontjához kapcsoljuk. 45 ' 'Az R ellenálláson felt ÜLI jele tt IV,. 2V,. 3V, 4V stb. jelek azt jelzik, hagy egy adott elektróda és a kalória közötti f:szültségkülönliség egész szánni sokszorosa' az 1 katóda és az első 2 sokszorozóelektróda' 50 között faraálló íeszültségkülönbségiick. így tehát, ha az 1. és 2. ábra szevinti csöveknél az első 2 soksrorozóélektróda és az 1 katóda közölt: a. feszűlfségkülönbség 1C0 Volt, akko,;" a 3 ós 1 elektródák közötti, fe-55 szültségkülönbség előnyösen 200 Volt, a 4 és 1 elektródák közötti pedig 300 Volt stb. ',•',•Ha az első; »alsó« 1 elektródára pl változó erősségű fénysugár esik', akkor annak' pillanatnyi erőssége meghatározta meny- 60 nyiségben fotóelektron ok emiltálódnak'. Ezek a fotoelektronok az első »felső« >2 elektróda irányában gyorsulnak és a leírt kialakítás s feszültségeloszlás folytán ez első sokszorozóelektródához ütköznek. 65 A 2 elektródát érő fotoelektronok szekundérelektronokat váltanak ki; a kibocsátott szekunderé lektronok száma legalább részben ez elektróda és a katóda 'közötti feszűltségkülönbség nagyságától függ. 70 Az elekt onáramlást tekintve a következő elektróda a második »alsó« 3 elektróda. Az első 2 sokszorozóelektródából kiinduló szekundéi-elektronok pályája olyan, hogy azok a második 3 sokszorozóelektróda ho- 75 morú vagy öblös felületihez ütköznek. Itt a szekundéremisszió jelensége folytán újabb sokszorozás következik be és ez ja folyamat valamennyi fokozatban 'smétlődik mindaddig, amíg a szekundérelektronolsí 8C erősített árama a 11 kimenőelektróda lejtős Um hosszabb szárán összegyűlik és valamely használati áramkörbe folyik, amelyet a rajzon p'. a 11 ki vezetőelektróda és a feszültségoszló 10V pozitív vége közéi ik- 85 látott —r—ellenállás je'képez. • V Már előzetesen leírtuk', hogy mindegyik L-alakú sokszorozóelektróda —-m— hoszszabb szára ugyanabba a sorozatba, tartozó legközelebbi előző L-alakú elektróda — n— ?o rövidebb szárán túlnyúlik. így pl., a 4 elektróda —HÍ— szárának az x—s vonalra merőleges végele a 2elektróda —n— szárának vele párhuzamos végólén túlnyúlik. Ez a-szerkezet a legközelebbi edőző elektróda öb- 95 lös részében kialakuló elektrosztatikus mezőt növeli és így biztosítja, hogy ebből az elektródából nagyobb hatékony szekundéixjlektronem'sszió mdu'jon Iá, illetőleg e.í emisszió >: telítődése« következzék' be. En- íoo nek a szerkezetnek más igen fontos előnye az, hogy a maradék gázban az elektronsugár áláramlása folytán keletkező iónokát e szerkezet létesítette sáncok azonnal megállítják, így az utolsó. 10 sokszorozőelek- íos iroda ós a 11 anóda közötti térben keletkező iónokat a 9 és 10 elektródák —m— hosszai szárai összegyűjtik. Ez a »belső visszacsatolást« megakadályozza és zmeg!• közelílőbben .lineáris karakterisztikájú na- no gyobb stabilitású cső kialakítását engedi meg, amelyben a »sötét áram« (vagyis az az áram, amely akkor folyik, amikor a sokszorozó, feszültség alatt áll, ; azonban
