133142. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek kohászására és/vagy olvasztására forgó kemencében vagy dob- illetve más hasonló kemencében
2 133142 előmelegítés és kalcinálas melegszükségleténék ily módon való fedezése néni gazdaságos és egyik oka az eddigi eljárások nagy tüzelőanyagszükségletének1 . Tudvale-5 vő, hogy egy kg szénnek szénoxiddá való elégetésekor csak egy harmada fejlődik annak a me'egmennyiségnek, amely szénsavvá való elégetésekor fejlődnék. Az említett hátrányok különösen jelentő tősek a forgó kemencével dolgozó eljárásoknál és pedig első sorban azért, mert ezeknél majdnem minden esetben aiagy mésztartalmú salakot alkalmaznak. Há például a forgó kemencében cement és vas 19 egyidejűleg állíttatik elő, a salak mésztartalma a kovasavtartalomnak 2, 5—3-szorosa, vasnak cement nélküli előállításakor is többnyire kétszerese. A nagy mé;sz tartalom a kohászott fém tisztasága tekinteté-20 ben fontos, különösen a vasgyártajsban. Nagy mésztartalmú salak csekély kéntartalmú vasat eredményez. Ilyen salak kaicinálása folyamán tetemes mennyiségű: szénsav fog fejlődni, mely a szénoxid és 25 szénsav közti arányt rontja illetve, ami még hátrányosabb, a redukáláshoz szükségelt szénnel reakcióba lép. Ez a reakció , forgó kemencében könnyen jön létre, mert ezekben" a kemencékben finoman porított 30 redukáló szénnel dolgoznak. A forgóklemence egyik előnye éppen az, hogy nem igényel darabos tüzelő anyagot és olyan gázáteresztő töltést, mint más -kemencék-Forgó kemencébe oly aprőszemű koksz és 35 szén adagolható redukáló anyagként, amilyen más kemencében fémkohászathoz nem1 használható oly egyszerűen. Előnyös is finoman aprított redukáló anyagot alkalmazni, mert nagy reakciófelületet nyújt, fehát 40 a reakciósebességet fokozza, ami forgó kemencében kü1 önösen fontos, mert itt a fémoxidok redukálása magában a nyersanyagkeverékben megy végbe. A. kemence forgása következtében a salakképző anyagok, 43 az érc és a finom szemcséjű redukáló szer teljesen összekeverednek. A kalcináláskor fejlődő szénsav az elegyben képződik és lassan hatol át a nyersanyagon, tehát igen kedvező körülmények közt juthat re-50 akcióba a finoman aprított redukáló szénnel. A találmány szerint az eddigi eljárások fentemlített hátrányait úgy küszöböljük ki, hogy a kohászati folyamatot ketté 55 osztjuk, azaz a karbonátos adalékanyagokat magukban véve külön kalcináljuk, mikor a redukáló anyagok még nincsenek jelen. A karbonátos adalékanyagok - előmelegítését és kalcínálását külön kemencében foganatosítjuk és azután adagoljuk 60 a redukáló szereket, az ércet és az esetleg hozzáolvasztandó férnél tartalmazó kemencébe. Némely esetben, például ha az érc vaskarbonátot tartalmaz, kívánatos lehet, ezt az ércet vagy annak egy részét a kar- 65 bonálos adalékanyagokkal együtt kalcinálni. A kalcinálas folyamán a szénsav, a lehető legnagyobb mértékben hajtandó ki. Szilikátos anyagok jelenlétében azonban eiőnyösebb, a kalcinálást oly, alacsony hő- 70 fokon foganatosítani, hogy mészszilikátok ne képződjenek említésre méltó mértékben. Ezeknek képződése ugyanis jelentékeny melegfejlesztéssel jár, mely majd a redukáló folyamatban lesz célszerűen hasznosít- 75 ható. Bizonyos esetekben ellenben előnyös lehet oly magas hőfokon kalcinálni. hogy a mész agyonégettessék, nehogy nedves nyersanyagokkal keveredve mészhidráUá alakulhasson. 80 A találmány szerinti eljárásnál a tüzelőanyagszükséglet lényegesen csökken. Vasnak pirithamuból való előállításánál eddig mintegy 1,85 t tüzelőanyagot hassználtak fel egy-egy tonna vasra, mihez a találmány 85 szerinti eljárásnál 1,35 t tüzelőanyag elegendő. A megtakarítás tehát minden tonna vasnál 0,5 t tüzelőanyag. Egy tonna vasnak forgó kemencében való előállításánál többnyire 1,5 t salak 90 képződik. Mint ismeretes, a salak .összetétele a portlandcementével azonosra választható meg. Másfél tonna cement égetése mintegy 0,35 t tüzelőanyagot igényel. Ha ezt leszámítjuk a vas tonnájára eső fentem- 95 lített 1,35 t tüzelőanyagból, a vas tonnájára egy tonna tüzelőanyagszükséglet adódik. Ily módon a tüzjelőanyagiszüksé.gletet a forgó kemencében az aknakemencében való vaskohászás tüzelőanyagszükségletére sike- 100 rült leszállítani, A felsorolt előnyökön felül az eljárás találmány szerinti megosztása 'má|s előnyökkel is jár. A redukáló kemence gázai értékesebbek lesznek, tüzelő értékük nö- 105 vekedése, magasabb hőfokuk és csekély vízgőztartalmuk folytán. E gázok már nem tartalmaznak a kalcináláskor keletkezett szénsavat és a salakképzőanyagok t szárításakor távozó vízgőzt. Nagyobb tüzelő 110 értékük következtében előmelegítés nélkül vagy igen csekély előmelegítéssel égethetők el. A redukáló kemence tér bői távozó gázok hőmérséklete mintegy 600 C°, tehát
