133142. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek kohászására és/vagy olvasztására forgó kemencében vagy dob- illetve más hasonló kemencében
Megjelent 1944. évi október hó 3-án. IIA-GTAÄ KIEALYI (JÖS SZABABAÜŰ BK4SÁ6 SZABADALMI LEÍRÁS 133142. szám. XH/d, osztály. — H—11533. alapszám. Eljárás fémek kohászására és/vagy olvasztására, forgó kemencében vagy dob-, illetve más hasonló kemencében. Heilmaim Tiiorbjörn mérnök, Kopenhága. A bejelentés napja: 1942. évi június hó 13. — Dániai elsőbbsége: 1941. évi június hó 17. E találmány eljárás femek kohászására* és/vagy olvasztására forgó kemencében vagy dob- illet se más hasonló kemencében, nem-folyékony tisztító salak jelenlétében, 5 melyet a kemencéből az olvadt fémtől elkülönítve íolytono~an eitivo'íiunk, mi n ellett a fém folyékony állapotban hagyja el a kemencét. Fémek kohászására vagy olvasztására 10 tisztító salak jelenlététen már alkalmaztak forgó- vagy dobkemencéket. Ily kemencékben nehézség1 nélkül dolgozhatunk száraz vagy féligfolyós salakkal, minek az az előnye, hogy a kemencét nem kell a salak oils vadáspontjáig hevíteni. A salak olvadáspontja többek közt a mésztartalom függvénye és 50°/p-ot meghaladó mésztartalom esetén erősen növekszik. A szóbanforgó műveleteknél nagy mésztartalmú salak al-20 kalmazása előnyös és bizonyos összetételű salak felhasználása esetén a kemencében egyidejűleg cement is előállítható. Forgó kemencében a fémeket oxidjaik redukálásával állítják e'ő. Vas előállítá-25 sánál szenet alkalmaznak redukáló szerként, mely esetben a következő két folyamat kombinációja áll elő:/ ; Fe,03 -S- ECO -*2Fc + 3CO, 30 és" C0 3 +-C -> 2CO. - A vasoxidnak fémsavvá való redukálásához a vasoxidot oly 'gáz hatásának kell alávetni, mely szénoxidot és szénsavat megszabott arányban- tartalmaz. 5 Az eddig alkalmazott eljárásoknál a salakképző anyagokat a redukáló kémen- 40 cóbe adagolták. A .meszet kálciumkarbonát alakjában viszik a salakképző anyagba és a szénsavas mész kalciumoxidra és szénsavra bomlik. Az eddigi eljárásoknak nagy hátránya, hogy a fejlődött szénsavat a re-45 dukáló szén széuoxiddá alakítja éspedig a hőfokkal növekvő reakciósebességgel. A mészkarbonát kalcinálási hőfokán ez a reakciósebesség oly nagy, hogy a kemencében a fejlődött szénsavnak mintegy fele- 50 része alakul át szénoxiddá,' sok redukáló szenet vagyis tüzelőanyagot fogyasztva-Ezenfelül tele;nes melegmennyiség szükséges a szénsavnak a kalciumkarbonátból való kiűzésére. Tudvalevőleg egy kg szén- 55 savra mintegy 850 kalória számítandó. Ha nem is menne végb'2 reakció a kalcináláskor fejlődő szénsav és «a redukáló szén közt, már magában e szénsav jelenléte is hátrányos a redukció folyamatára, 60 melyhez a vasoxidot körülvevő gáz szénoxid- és szénsavtartalmának bizonyos aránya szükséges. A s éasavtarlalom iiövekedl.ével a redukálás foka csökken, hacsak nem fokozzuk a , redukáló szén mennyiségét is. i ' 65 Az eddig ismert eljárások további és lényeges hátránya az; hogy az adagolt salakképző anyagok e'őrre'e <íté ére és kalcinálására a kemencében tcké'etlen elégetéssel fejlesztett meieret használnak fel- 70 A kemencében ugyanis redukáló levegővel kell dolgozni, úgy, hogy a füst s'zénoxidtartalmú leigyen. Nyilvánvaló, hogy az
